Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 11. szám - Az eladóért helytálló kezes jogállása

11. sz. KERESKEDELMI JOG 187 esik változás, ha a kezességi szerződés szabályai a vételi ügylet valamely konkrét rendelkezésének alkalmazását meg nem engedik, vagy lehetetlenné teszik. Az előttünk fekvő esetben a kérdés az, vájjon a kezesség általános szabályai elütik-e az eladóért hehjtállani tartozó kezest a póthatáridő kérdésétől* Irányító elvül azt lehetne mondani, hogy a kezességi szerződés lényege és célja az, hogy a kezességvállalás által a hitelező követelése egy második adósnak a kötelembe való belépésével biztosittassék, maga a kezes azonban —- amellett, hogy a főadós helyzetén változás nem következik be — nem felelhet többért és másért, mint a főadós. Abból azonban, hogy a hitelező igénye biztosítékot kap, sehogy sem folyik még az, hogy ez az igény tartalmilag kibővülhet. Ide kapcsolódik az a szabály, hogy a főadós rendelkezésére álló kifogásokat, bár azokról a főadós le is mondott, a kezes érvénvesitheti (Kötelmi Jogi .Tavaslat 247. §., B. G. B. 768. §.). A kezes részéről igényelhető póthatáridő kérdése azonban nézetem szerint nem azon a szabályon múlik, hogy a kezes érvényesitheti-e a főadós rendelkezésére álló kifogásokat, mert itt lényegében nem kifogásról, hanem jog gyakorlásáról van szó. Tekintsük azonban a kérdést közelebbről. A előrebocsátott elvi megállapítás ellenére nem kapunk egységes képet, mert a kezességi szerződés speciális jellege különböző változatokat mutat, ha szabályait a vételi ügylettel kapcsolatba hozzuk. Különbség teendő egyfelől a halasztó határidőre szóló, másfelől a szoros határidejű adásvételi ügyletek között és viszont szembe kell állítanunk az egyszerű jótálló kezesség esetét a főadóssal egyetemlegesen felelő készfizetői kezesség esetével. a) Ha a főadós-eladóval a hitelező-vevő halasztó határidőre szóló adásvételi ügyletet kötött, az ügylet természetéből folyik a kereskedelmi törvény 354. §-a szerin'l, hogy átadási késedelem esetén is a vevő teljesítés helyett kártérítést csak akkor követelhet, vagy a szerződéstől csak akkor állhat el, ha erről az eladót azonnal értesiti és ennek az utólagos; teljesítésre az ő kérésére kellő időt adott. Ez a halasztó határidőre szóló vételi ügylet esszenciáléja. Evvel a vevőnek minden eset ben számolnia kell, akár van az ügylet teljesítéséért helytálló kezes, akár nincs ilyen. A kezes azonban a főadós kötelezettségének teljesítéséért állt helyt, azért a kötelezettségért, amelyet a törvény, illetve szerződés állapit meg, a kötelezettséghez kapcsolódó jogokkal együtt, tehát a kezestől is csak oly kötelezettség teljesítését igényelheti a vevő, mint magától a főadóstól. A továbbiakban a megoldás aszerint különbözik, hogy a helytálló egyén készfizetői kezes, avagy egyszerű jótálló kezes? A vevő az eladóért helytálló készfizetői kezestől nyomban az eredeti teljesítési határidő lejártakor is követelhet szerződéses teljesítést anélkül, hogy a kezes avval a kifogással élhetne, hogy a vevő nem fordult előbb a főadós ellen. A halasztó határidőre szóló vételi ügyletet lényegéből forgatnák ki, ha a készfizetői kezest, aki ilyen ügyletért állt helyt, elütnők attól a jogától, hogy a vevőtől utólagos teljesítésre kellő időt kérhessen. Ha a Kúria által felhívott szabály helyes, ugy a vevő avval a tényével, hogy nem a főadóstól, hanem a készfizetői kezestől követel teljesítést, a halasztó ügyletet szoros határidejű vételi ügyletté teszi és kivetkőzteti struktúrájából az eredeti kötelmet. A kezességvállalásnak ez nem célja, de nem lehet az a hitelezőnek jogsegélyben részesülő érdeke sem. Kétségtelenül más a helyzet a halasztó határidőre szóló vételi ügyletnél, ha az eladó kötelezettségének teljesítéséért helytálló egyén egyszerű jótálló kezes. Ilyenkor a kezesség szabályai szerint a vevő csak akkor léphet fel a kezessel szemben, ha kimutatja, hogy követelését sikertelenül kísérelte meg a főadóson végrehajtás utján is megvenni, ha lehát követelése előzőleg a főadós irányában bíróilag végrehajtható formát öltött. Szükséges, hogy a vevő az eladó-főadóssal szemben a kereskedelmi törvény 353. §-a értelmében már választotta vagy a szerződés teljesítését és emellett a késedelemből eredő kára megtérítését, vagy a teljesítés helyett a nemteljesités miatti kártérítést. Halasztó határidőre szóló ügyleteknél azonban a vevő választási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az eladó kérésére az utólagos teljesítésre már kellő időt engedélyezett. Az eladóért helytálló egyszerű kezes ezek szerint póthatáridőt nem igényelhet, mert a kezes ellen a hitelező csak akkor fordulhat, ha az eladónak a póthatáridő kérésére irányuló joga már kimerült s midőn ujabb ilyen jogot maga az eladó sem élvezhet, — az alapüevletre való hivatkozással tehát az egyszerű kezes sem. Az egyszerű jótálló kezes helytállása okszerüleg csak olyan időpontban következhetik be, midőn a póthatáridő kérésének már egyáltalában nincs helye. b) Szoros határidejű adásvételi ügylet esetén a Kúria részéről alkalmazott jogszabály egyáltalában nem bir érdekkel, mert ilyen ügyleteknél utólagos teljesítésre időt maga a főadós sem kérhet, nem kérhet tehát a kezes sem, bár készfizetői kezesség mellett a vevő elsősorban a kezestől követelheti mindjárt a lejáratkor a teljesítést. A Kúria Ítélete e tekintetben egyéb szempontból is bírálatot igényel. Az Ítélet indokolásából arra kell következtetni, hogy a vitás