Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - Életben van-e még az 1923. XXXIX. t.-c.?

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST V., Yisegrádi-utca 14. sz. Telefon T. 271—65. ALAPÍTOTTA : FŐSZERKESZTŐ : néhai GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b. t. t., igazságügyminiszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy évre : 12.— P Félévre: 6.— P Egy füzet ára 1.20 P HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM 6. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1927. JÚNIUS 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Móra Zoltán tőzsdebirósági titkár. Életben van-e még az 1923. XXXIX. t.-c. ? Dr. Bányász Jenő kamarai titkár, a Jury ós Választott Biróságok titkára. A kamarai Jury-k és Választott Bíróságok joggyakorlata. Dr. Schulcz Ferenc kir. törvényszéki jegyző. Megjegyzések dr. Kuncz Ödönnek a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvénytervezetéhez. SZEMLE: A tisztességtelen verseny köréből. — Az 1926 június 30-iki francia törvény. — Incidentális kormányrendeletek. — Jogegységi ülés. IRODALOM: Hazai irodalom. Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 73., 74. Általános. — 75. Cégbejegyzés. — 76. Cég. — 77. Csendes társaság. — 78. Közkereseti társaság. — 79. Részvénytársaság. — 80. Foglaló. — 81. Bankügylet. — 82. Nyugdij-valorizáció. — 83. Valuta. — 84. Vétel. — 85., 86. Váltó. — 87. Választott bíróság. — 88. Tőzsde. Életben van-e még az 1923. XXXIX. t.-c. > Irta: Dr. Móra Zoltán tőzsdebirósági titkár. Ha emlékezetünkbe idézzük a Politika tudományának a közhatalmak megoszlására vonatkozó alapvető tételeit, klasszikus tisztasággal merülnek fel előttünk a törvényhozó, törvénykező, végrehajtó hatalom és e hatalmak birtokosainak kontúrjai. A parlament alkotmányos utón törvényt alkot, a bíróság a törvényt Ítélkezve alkalmazza, a kormány az állami élet minden vonatkozásában gondoskodik a törvény végrehajtásáról. A parlament a nemzet élő akarata; összetételénél fogva alkalmas a nemzetélet változó irányainak hü kifejezésére. A kormány, mint egyfelől a parlament, másfelől az államfő bizalmától függő ->zerv, maga is változásoknak van kitéve. Ezzel szemben az igazságszolgáltatás szerve, a bíróság, mint minden irányban független állami szervezet, a nemzetéletben az állandóság elvének kifejezője. Ha szemünket ismét kinyitva, elrebbennek előlünk az elmélet tiszta utjain zarándokoló ifjúság boldog emlékei és elébünk kell idézni a való élet valóságos képét, meglepődve kell látnunk, hogy az, ami van, ellenkezője annak, amit tanultunk. Állami életünk azon két szervében, mely az elmélet szerint változékonyságnak van kitéve, meglepő állandóságot látunk; ezen állandóság okairól és hatásairól elmélkedni, nem e sorok Írójának hivatása. De szorosan hivatásunkhoz tartozik annak a megállapítása, hogy az igazságszolgáltatás szervének működésében az állandóságnak oly hiányát vagyunk kénytelenek észlelni, mely közel jár ahhoz, hogy a jogbiztonságot veszélyeztesse. Az államszervezet funkeionális zavarainak kutatásával foglalkozó tudós számára érdekes feladat volna annak vizsgálata, mi kényszeritette bíróságainkat és különösen a magyar királyi Kúriát arra, hogy egy másik állami szerv elmulasztott tevékenységének pótlására elhagyja „érseki székét"? Mi beérjük pusztán ama meggyőződésünk kifejezésre juttatásával, hogy bíróságaink számára az alkotmány és a tudomány által részükre kijelölt határok túllépése minden esetben súlyos lelki megpróbáltatást és áldozatot jelentett. Természetszerű követelménye az állami szervek összhangjának, hogy a bíróságokat lehetőleg meg kell kímélni az ily megpróbáltatásoktól és meg kell akadályozni annak lehetőségét, hogy bíróságaink tul gyakran kényszeríttessenek az ítélkező tevékenység kifejtése közben élő törvények félretételére és jogalkotó tevékenység kifejtésére. Ezek a gondolatok ébredtek fel bennem, midőn felsőbíróságainknak a kamat kérdésében kialakult, helyesebben ki nem alakult joggyakorlata után kutattam. Köztudomású, hogy ugy a késedelmi kamatok, mint a szerződésileg kiköthető és bíróilag megítélhető kamatok mértéke tekintetében felsőbíróságaink a legellentétesebb gyakorlatot folytatják. Élesen ki van domborítva ez az ellentét már Blau György dr.: «Valorizációs Joggyakor-