Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 5. szám - A fizetésképtelenségi jog reformjához

5. sz. KERESKEDELMI JOG 93 szövegébe való belefoglalása csupán a panaszloll cégével való összetévesztés kikerülése végett mellőztetett addig, amig panaszlott a jogosulatlan cégtoldat használatától eltiltatik. Ezek alapján az ehelyütt elbírálandó kérdés keretén kivül eső egyéb jogviták méltatásának mellőzésével meg kellett állapítani, hogy a panaszolt cégtoldat használata folytán a K. T. 17. §-ba ütköző cégbitorlás esete fennforog, annyival inkái)]), mert panaszos a kérdéses cégtoldat használatához való jogát a kasseli cégtől időbeli korlátozás nélkül szerezte meg és igy panaszlottat a cégbilóriástól a K. T. 21. §-ban meghatározott jogkövetkezmény terhével eltiltani és ugyanőt a 68.300/1914. I. M. sz. rendelet 20. §-a alapján mind a háromfokú eljárás egy összegben megállapított költsége fizetésére kötelezni kellett. Ezzel szemben a jogosulatlanul használt cégtoldat hivatalból leendő törlése iránt előterjesztett szankció alkalmazásának a kir. Kúria helyét nem látta. 65. «V. testvérek» bej. cég mellett «V. testvérek .szőnyegkereskedése» cégbitorlást képez. Kúria P. IV. 5854/1926. sz. a. 1927 márc. 15-én.) Indokok: A K. T. 24. §-ába ütköző cégbitorlás esete akkor forog fenn, ha a későbben bejegyzett cég szövege a kereskedelmi forgalomban a korábban bejegyzett céggel való összetévesztésre alkalmas. Ez az összetéveszthetőség az adott esetben kétségkívül fenforog, mert az utóbb bejegyzett alperesi cég által használt „Vogel testvérek szőnyegkereskedése" cégben előforduló , ..szőnyegkereskedése" toldat az egyébként azonos hangzású „Vogel testvérek" felperesi cégtől való világos megkülönböztetésre a nagyközönség átlagos megfigyelő képességét tartva szem előtt, nem alkalmas annál kevésbé, mert a ,,Vogel testvérek szőnyegkereskedése"" cégszöveg összetétele azt a látszatot kelti, hogy ez az üzlet a már régen fennálló felperesi cég vállalata. Ehhez képest a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a cégbitorlást az alperesek terhére megállapította és őket a cég további használatától eltiltotta, anyagi jogszabályt nem sért. Tisztességtelen verseny. 66. «Hungária Bank r.-t.» és «Hunnia Bank r.-t.» a Tvt. 8. §-a értelmében nem tekinthetők eléggé összetéveszthetőknek. Kézbesítő közegek tévedése nem elég alap a megtévesztő hasonlóság megállapítására (inkább a közegek felületességére vall). (Kúria P. IV. 5383/1926. sz. a. március 8-án.) Indokok: Az 1923. évi V. t.-c. 8. §-ának alkalmazhatósága szempontjából lényeges előfeltétel az, hogy a versenyvállalat által használt vállalatjelzőre nézve az összetéveszthetőség kétségtelenül megállapítható legyen. Erről pedig csak akkor lehet szó, ha a két vállalat jelzői objektíve, vagyis átlagos megfigyelőképességgel bíró emberre nézve is megtévesztők. E szempontból vizsgálva a perbeli esetet, a m. kir. Kúria az előlidézett törvénycikk 8. §-ának előfeltételét fenforogni nem látta. Ugyanis a «Hungáriax és a «Hunnia» vezérszavak szembetűnő különbségét minden átlagos megfigyelésit ember világosan felismerheti, ezzel szemben az a körülmény, hogy egyes esetekben postai küldemények, számlák és áruk mégis tévesen kézbesittettek, a két vállalat szomszédos elhelyezésére is figyelemmel csupán arra mulat; hogy a kézbesítéssel megbízott közegek merőben felületesen jártak el, de nem nyújt elegendő támpontot a megtévesztő hasonlatosság megállapítására és pedig annál kevésbé, mert a fellebbezési bíróság által az elsőbiróság Ítéletéből átvett tényállás szerint a felperes annak dacára, hogy az üzleti helyiségének a bejárata nem is a Petőfi Sándor-utcai oldalon, hanem a Korona-utca 3. szám alatt van, ügyfeleivel és a közönséggel szemben az üzleti helyiségét a Petőfi Sándor-utca 18. szám alatt létezőnek tünteti fel, holott erről az oldalról helyiségei meg sem közelíthetők. Ha tehát az eljáró közegek felületességéből tévedések történtek is, ez jórészt felperes fentebb vázolt magatartására vezethető vissza és igy annak esetleges hátrányait az alperesre nem háríthatja. Arra nézve pedig, hogy az alperes egyébként az üzleti versenyt az üzleti tisztességbe, vagy a jó erkölcsökbe ütköző módon folytatná, a fellebbezési bíróság meg nem támadott megállapítása szerint ténybeli adatok nem merüllek fel. A fellebbezési bíróságnak az az Ítéleti döntése tehát, amely szerint az alperes terhére az 1923. évi V. t.-c. 8. §-ába ütköző magatartást állapított meg, jogszabályt sért. Részvénytársaság. 67. A. K. T. 186. §-a azt, hogy a részvénytársaságot hatóságok és harmadik személyek irányában az igazgatóság képviseli, nem teszi függővé attól, hogy az igazgatóság tagjai a cégjegyzékbe bevezettettek és ez a bevezetés közhírré tétetett-e, a 184. § utolsó bekezdéséből pedig csak az következik, hogy a részvénytársaság igazgatói minőség megszűnése a cégjegyzékbe eszközlendő bevezetés és közhírré tétel előtt harmadik személy ellen csak annyiban érvényesíthető, amennyiben bebizonyítható, hogy a harmadik személy az igazgatói minőség megszűnéséről tudomással bírt. (Kuria P. IV. 5413/1926 sz. a. 1927 március 2-án.) Indokok: Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság, amikor az 1923. évi november hó 4-én kelt kötlevelet aláirt dr. K. P.-nak, aki ekkor már megválasztott, de még be nem jegyzett igazgatósági tagja volt az alperesi részvénytársaságnak, a kötlevél eredetijén levő aláírását az alperesre nézve joghatályosnak tekintette és ennek folytán a nevezett dr. K. P., valamint a megrendelés időpontjában az alperes részvénytársaság igazgatósági tagjaként a cégjegyzékbe már bejegyezve volt KA nevü igazgatósági tag állal az alapszabályoknak megfelelő együttes cégjegyzésével ellátott kötlevél alapján az ^alperest, aki az ügylet tárgyát tevő lokomobil átvételét megtagadta, a keresel értelmében marasztalta. Átutalás. 68. Jogszabály, hogy amennyiben felek teljesítési határidőben pontosan állapodtak meg, azt a körülmények figyelembe vétele mellett a méltányosság szabályai szerint kell megállapítani. iKuria P. VII. 4684/1926. sz. a. 1927 márc. 18-án.)