Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 5. szám - A fizetésképtelenségi jog reformjához

90 KERESKEDELMI JOG 5. sz. SZEMLE. Ad kényszeregyességi rendelet 81. §. 3. bek. (15700/1925. I. M. 2. §.) Első, második és harmadik instancia (bpesti tábla P, VIII, 543/1927) ellentétes álláspontot foglaltak el altban a kérdésben, hogy szükséges-e az adós egyességj ajánlatát szavazás alá bocsátani akkor, ha 100%-o't ajánl és két évnél nem hosszaid) teljesítési időt kér. Az eljárásra még a 4070/1915 M. E., illetve a 15700/1925. I, M. rendeletek voltak irányadók. A törvényszéki egyes biró szerint a fenti tényállás mellett a bírónak facultativ joga a hitelezőket az ajánlat felől megszavaztatni, a törvényszéki tanács szerint ily esetben a bíróság a hitelezők megkérdezése nélkül egyedül dönt, a tábla viszont kimondja, hogy ez esetben is meg kell a hitelezőket szavaztatni az ajánlat elfogadása tekintetében. Mindhárom döntés alapos jogi érvekkel van alátámasztva. A Kereskedelmi Jog ügyeimét felhívott ezen kérdés nézetem szerint mégsem dogmatikus jelentőségű; nem egy mély értelmű lörvériyhely megfelelő értelmezéséről lehet itt szó, hanem a helyzet sokkal inkább az, hogy a 15700/1925-üs rendelet egy technikailag keresztülvihetetlen, nem teljesen végiggondolt intézkedést tett akkor, amikor kimondta, hogy kél évnél nem hosszabb batáridő megszabása tekintetében nem kell a hitelezők szavazását elrendelni. A R. szerint ugyanis a hitelezők az egétaz ajánlat elfogadása tekintetében szavaznak. Ha tehát a fizetési határidők nem konveniálnak nekik, elutasítják az egész ajánlatot és a biró nem is kerülhet abba a helyzetbe, hogy a határidők tekintetében döntsön. (L. Dr. Cs. Sommer: A kényszeregyesség reformja Jogt. Közi. 1925. 24. szám.) Olyan rendeHkezés pedig, hogy a hitelezők a 100%-os ajánlatot kötelesek legyenek elfogadni, illetve hogy az ily ajánlat szavazás nélkül elfogadottnak vélelmezendő, nincs és nem is lehel: nem lehet azzal operálni, hogy a hitelezőnek 100%-nál többször amúgy sincs joga, meri a fizetési határidőn kívül is számos 'körűiméin játszhat közre a 100%-os ajánlat elbírálásánál, így főleg a garanciák, kezesség stb. kérdése. A hitelező eredeti joga az volt, hogy a kényszeregyességi eljárást megelőző időpontra 100%-os fizetést követelhetett: ha ezt a jogát a K. e. eljárás alaposan megszorította, másrészt jogot is adott neki arra, hogy insolvens adósa fizetési ajánlatát tetszése szerint visszautasíthassa: hiszen most már lényegesen megváltoztak az eredeti ügyletkötés praemissái: a hitelező inzeilvenssé vált adóssal áll szemben, ami birói gyakorlatunk szerint még kényszeívgyességen kivül is feljogosítja a hitelezőt az eredeti szerződéstől való elállásra. Vitán felül áll tehát, hogy a hitelező a 100%-os ajánlatot is visszautasíthatja; ezéirt tehát az ily ajánlatot is szavazás alá keill bocsátani. Ez esetben pedig a hitelező'k a régi eljárásban visszautasították azt az ajánlatot, amelynek fizetési terminusa nem konveniált. A 15700/1925. I. M. rend. 2. §-a gyakorlatilag alkalmazhatatlan volt. Éppen ezért az uj kényszeregyességi rendelet előkészítése alkalmával felhívtuk a kodifikátor figyelmét arra. hogy a fizetési terminus kérdéséhen csak akkor adhat szabad kezet a bírónak, ha külön tétetik fel szavazásra a hányad és külön a határidő kérdése. Az 1410/1920. M. E. rend. 74. §-a fel is vette ezen rendelkezést; ma tehát a helyzet az. hogy a biró, ha hosszabb teljesítési határidőt akar szabni, előzőleg szavaztathat az ajánlat felelt és azután hitelezői beleegyezéssel, vagy anélkül szabhatja meg a fizetési terminust. A régi rendelet tökéletlen intézkedése semmiesetre sem magyarázható ugy, hogy a biró a hitelezők megkérdezése nélkül dönthet az ajánlat elfogadása tekintetében. Dr. Cs. Sommer J. Az Országos ügy vérszövetség közleménye. Magyar ügyvédek a tuniszi ügyvédkongresszuson. Franciaországnak, gyarmatainak és protektorátusainak ügyvédei Tuniszban tartják ezévi kongreszszusukat, amelyet ünnepi keretek között húsvét hétfőjén fognak megnyitni a tuniszi ügyvédi kamara elnöke és Appleton Jean lyoni egyetemi tanár, a franciaországi Ügyvédszövetség elnöke. A kongresszus napirendjén szerepel a francia ügyvédi kart érdeklő országos jellegű kérdések melleit a Nemzetközi Ügyvédunió megalapításának ügye is. amelyet tudvalevően a Nemzetek Szövetségének felhívására a francia és a belga ügyvédi szervezetek az elmúlt évben kezdeményeztek. Az életbehivandó uj nagy nemzetközi intézmény amellett, hogy a kulturállamok ügyvédségét olyan formában foglalná egybe, mint ahogy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara a gazdasági élet szervezeteinél tette, egyben a Nemzetek Szövetségének nemzetközi jogalkotást "és jogegységesitést célzó működésénél tanácsadóul szerepelne. A tuniszi kongreszszusra meghívást nyertek a külföldi ügyvédi érdekképviseletek is; Magyarországról az Országos Vgyvédszövetséget hivták meg, amelynek a Nemzetközi Ügyvédunió alapitóbizottságában részvételre való felkérését a franciák már korábban javasolták. Dr. Király Ferenc, az Orsz. Ügyvédszövetség ÜgyV. titkára és dr. Konkohj Elemér, a szövetség igazgatótanácsi tagja már el is indultak Tuniszba. Hazai irodalom. Dr. Szende Péter Pál: A korlátolt felelősségű társaság. Budapest, 1927. Grill Károly könyvkiadóvállalata. — Alig néhány hónapja, hogy kiváló tollú kollegánktól a Kereskedelmi Törvény terjedelmes kommentárja megjelent s most ujabb tanulmánnyal gyarapította jogi szakirodalmunkat. A részvényjog reformja, de főleg a felértékelési rendelet aktuálissá tették a korlátolt felelősségű társaság jogi helyzetének és megvalósításának problémáit. Szerző e hiteljogi monográfiájában is megmutatta, hogy nemcsak egyike a fiatal jogászgárda legtermékenyebb, de egyben — ami nem mindig egyjelentőségü az előbbivel — a legkomolyabb készültségi! jogászainknak is. — A tanulmányra még bővebben visszatérünk. sz. A csődtörvény kézikönyve. Irta: Dr. Katona Gábor budapesti ügyvéd. Az ezzel a címmel Grill Károly könyvkiadóvállalatnál megjelent kézikönyv a csődtörvény rendelkezéseit és azokkal kapcsolatban a szerzőnek magyarázó megjegyzéseit igen jól áttekinthető rendszerben és a csődtörvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos joggyakorlatot igen kimerítő módon, ugyancsak jól áttekinthető rendszerben és gyakorlati használatra kiválóan alkalmas módon közli. — A könyv ismertetésére még visszatérünk.