Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / Tartalommutató

11. sz. KERESKEDELMI JOG 199 90. A bírói gyakorlat szerint a tartás céljaira időszakopkint fizetendő járadékok átértékelésének rendszerint a kereset beadásától van helye; a korábban esedékessé vált részleteknek a korábbi időtől való átértékelését a jogositott csak abban az esetben követelheti, ha igényének érvényesítésében tőle nem függő, vagy a kötelezett cselekményére visszavezethető okokból volt akadályozva 57 91. Habár a kegydij keletkezésére nézve nem azonos jogi természetű a nyugdíjjal, mert a nyugdíj rendszerint szerződésen, vagy az ennek kiegészítő részeként jelentkező nyugdíj szabályzaton alapszik, mis a kegydij önkéntesen vállalt szolgáltatás, de mindig a teljesitett szolgálatokra való tekintettel, minthogy azonban mindkettő ugyanazt a célt szolgálja, amennyiben a megélhetés biztosítását célozza, s minthogy továbbá az alperesi vállalat az emiitett kegydijat a felperes részére hosszabb időn át szolgáltatta, kétségtelen, hogy a felperesi kegydij oly nyugdíj természetű járandóság-, amelyet az időközben életbelépett és a 24. §-a szerint ebben a perben is alkalmazandó 1!)26. évi XVI. t.-c. 1. §-a értelmében át kell értékelni 57 92. A kegydij fizetése nem azonos a tartás kötelezettségével. Mérve tehát nem a létminimum, hanem az összes körülmények figyelembevételével állapítandó meg — 80 93. Az alkalmazottak érdekében és javára kötött életbiztosítás nem tekinthető nyugdíjfizetési kötelezettség vállalásának 94. A nyugdijszabályzatnak az a kikötése, hogy a 10 évet meghaladó szolgálat esetén az egy éven túlhaladó betegség esetén az alkalmazott minden külön felmondás nélkül elbocsátható és összes illetményei beszüntethetek, — nem jelenti azt, hogy az ily alkalmazott nyugdíjigényét is elvesztené 94 95. Az aranykorona összegben számítandó nyugdijat meghaladó összegben való átértékelésnek nincs helye 95 9li. A Székesfővárosi államrendőrség tisztikarának nyugdijpótló és segélyző egyesülete nem kereskedelmi vállalat, nem tartozik intézethez, mely elleu a tagok valorizációs igényeket támaszthatnak 115 97. Az 192H XVI. t.-c. 1. >§>-a nem tiltja a külföldi pénznemben kikötött nyugdíj átértékelését és a nyugdíjas a leromlott német marka átértékelésétől nem zárható el .. 162 98. A nyugdíjigénynek a jogosított kérelmére egyszersmindenkorra fizetett megváltási összeggel kielégítése sem tiltó jogszabályba, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik .. 163 99. A szolgálati szerződés a munkaadó és munkavállaló közt létesít jogviszonyt, nem pedig a birtok és a munkavállaló közt s igy akkor is fennáll, ha a munkavállaló csak hitbizományi haszonélvező és ha a birtoktól közben meg is fosztatott 177 100. Az 1926. XVI. t.-c. 19. §-a (perfelfüggesztés az arányszám közzétételéig) 3. bekezdésében megállapított egyhónapi határidő elmulasztása tiltó rendelkezés hiányában igazolással orvosolható 177 Vétel. 101. A K. T. 352. §-a értelmében a vevő átvételi és ezzel kapcsolatos fizetési késedelme esetén az eladó, ha mint a jelen esetben sem teljesítést nem kiván, sem az ügylettől el nem áll, mintha az meg sem köttetett volna — kártérítést csak ugy igényelhet, ha az árut a K. T. 347. §-ában foglalt határozatok betartásával eladja 17 102. Hordóknak lepecsételése jelképes tulajdonbaadást nem jelent 38 103. A nem a teljesítés helyén történt eladás is érvényes, ha az előnyösebb. — Piaci árral biró áru a joggyakorlat értelmében szabad kézből eladható 39 104. Az állandóan követelt birói gyakorlat ért (dinében piaci árral biró árunak árverésen a piaci áron alul történt eladása csak abban az esetben vehető a késedelmes vevő rovására eszközöltnek, ha az eladó kimutatja, hogy az árut szabadkézből a piaci áron eladni nem tudta 57 105. A K. T. 352. §-a szerint az eladó csak akkor érvényesíthet a késedelmes vevő ellen kártérítési igényt, ha a maga részéről a teljesítéshez ragaszkodik, vagy ha az árut a vevő rovására az idézett törvény 347. §-a értelmében eladatta. Ez az eladás tehát a kárigény érvényesítésének olyan törvényes előfeltétele, amely nélkül kártérítést követelni nem lehet, mert a szállítani kötele~ett áru szállításának puszta megtagadása mellett az eladót kártérítés a törvény szerint meg nem illeti 57 106. A K. T. 352. §-ában nincs ugyan kimondva az, hogy az eladó az árut késedelmes vevő rovására a késedelem beálltával azonnal tartoznék nyilvános árverésen eladni, amikor azonban az eladó tudomást szerez arról, hogy a vevő teljesíteni nem akar, ebben az esetben a K. T. idézett szakaszainak a birói gyakorlat által elfogadott helyes értelmezése szerint a nyilvános árverésen történt eladás a vevő rovására megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha azt az eladó szükségtelen késedelem nélkül eszközölteti s annak indokolatlan elhalasztása meg nem engedhető .. 115 107. Az áruk vételárának fizetésére vonatkozóan a kötlevelekben foglalt az a kitétel: «Zahlungsmodus: bei Em- ! pfang der Waare in Pécs im Maasstabe der Übernahme? nem a szerződés teljesítésének idejét, hanem csak a teljesítés módozatát állapítja meg 142 j 108. Az eladó, ha a vételár fizetésével késedelmes vevő rovására az árut a K. T. 352. §-a alapján eladni kívánja, a K. T. 271. §-a értelmében őt a vevő irányában terhelő rendes kereskedői gondossággal köteles eljárni. Ez pedig rendszerint megköveteli, hogy a piaci árral biró árut, amelynek szabadkézből való eladását a K. T. 347. §-a megengedi, ezen a módon kísérelje meg eladni, amely uton az áruért a megfelelő vételár nehézség nélkül leginkább elérhető, és csak ha ekként eladható nem volt, vegye igénybe a tapasztalat szerint bizonytalanabb kimenetelű, költségesebb és igy a késedelmes vevőre hátrányosabb nyilvános árverésen való eladást 161 109. A birói gyakorlat értelmében ugyanis olyan esetben, amikor a rendeltetési hely nem egyszersmind a teljesítés helye, a vételár azonnali kifizetésének kikötése esetében az eladó az áru vételárát az árunak a vasútra feladásával egyidejűleg követelheti 195 Megrendelések gyűjtése. 110. Az 1900. XXV. t.-c. 3. §-a alapján kibocsátott 27.483 1901. ker. min. rend. 6. $-ában foglalt korlátozás (megrendelés hitelesítése községi elöljáróság által) oly tilalom, melynek megszegése az ügylet semmiségét eredményezi akkor is, ha a vevő a gépet már használatba vette, sőt azon részletfizetést is teljesitett. — Ez esetben in integruni restitutiónak van helye 142 Bizomány. 111. Vételi bizomány esetén, bár a K. T. 368. §-a szerint közvetlen jogok és kötelezettségek tulajdonképpen csak a bizományos és harmadik személy közt jönnek létre, az áruk tulajdona mégis a bizományos és megbízó szempontjából a képviselet utján való tulajdonszerzés általános teltételei szerint legott a megbízóra száll 58 112. A K. T. 381. §-a a bizományos önszerződési jogát csak az eladási s vételi bizománynál s ekkor is csak abban az esetben ismeri el, ha a vétel s illetve eladás tárgyát tőzsdei vagy piaci árral biró áru, váltó, vagy értékpapír képezi, továbbá ha a megbízó másként nem rendelkezik, azaz a bizományos önszerződési jogát ki nem zárta; következőleg a törvény szerint csak e feltételek mellett van jogosítva a bizományos az árut eladóként maga szolgáltatni, a bizományba vett árukat pedig vevőként megtartani 18 Szállítmányozás. 113. Ha a szállítmányozó a megbízótól kapott utasításaitól fontos ok nélkül eltér, a K. T. 386. <>-ában foglalt anyagi jogi szabály szerint felelős a szállítmányozás eszközlésénél felmerülő károkért, hacsak nem igazolja, hogy a kár az utasítások pontos betartása mellett is bekövetkezett volna 58 114. A szállítmányozó cég felelőssége cégvezetőjéért .. 95 Vasúti fuvarozás. 11"). A V. E. 45. §-ában foglalt elévülési szabályok csak az elvesztés, sérülés, hiány vagy késedelemből eredő kártérítésre vonatkoznak, de nem az árverésen befolyt vételár visszatartására is. — Szünetelő pernek két hónap alatt fel nem vétele az elévülés félbeszakító hatályát megszünteti 58 116. Fuvarozási jogi szempontból elveszettnek csak az az áru tekinthető, amely a fuvarozás folyamán elpusztult, vagy nyomtalanul eltűnt, vagy amelyre vonatkozóan a fuvarozó rajta kivül eső okokból nincs abban a helyzetben, hogy azt belátható időn belül kiszolgáltassa; az a körülmény azonban, hogy a fuvarozás során az alperes vasút birtokába került árut — akár kisérő iratokkal, akár azok nélkül is került az hozzá — az alperes teljesen szabályellenesen egyszerűen szabadkézből értékesítette és a vételárai is megtartotta, az áruelveszés megjelölt fogalma alá semmikép sem vonható. — Ebből pedig szükségkép folyik, hogy az ily szabálytalan és önkényes eljárás révén károsult féllel szemben, az alperes vasút, a rendes elévülési időt korlátozó rendelkezésre sikerrel nem hivatkozhatik 163 Biztosítás. 117. A K. T. 468. §-ában (3. bek.) foglalt az a kikötés, hogy a biztosító könyveibe történt bevezetés megtörténtnek tekintetik, ha a biztositó az ajánlatot annak vételétől számított 48 óra alatt vissza nem utasította, a szerződő felek állal módosítható s a határidő kitolható. Ennek nem mond ellen az sem, ha a biztositó az ajánlatot könyveibe bevezette, a kötvényt kiállította, de még ki nem adta .. 142 Közvetítési dij. 118. Amennyiben az ügylet a megbízó cselekménye, illetve mulas-tása miatt hiúsul meg, a" esetben a megbízó az ügynöknek az ügylet körül felmerült kiadásait és időmulasztását megtéríteni tartozik 143 119. A 60.000. F. M. sz. rendelet 230. Va értelmében engedélyre csak annak van szüksége, ki ingatlanok forgalma nak közvetítésével iparszerüleg foglalkozik. Alkalmi közbenjárás dijának követelése tehát törvényes rendelkezésbe nem ütközik Kamat. 120. Buzakölcsön után búzában kikötött kamat az 1887: VIII. t.-c. korlátozása alá (8 százalék max.) esik IC