Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 11. szám - A valorizáció és a jelzálogjog

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség- és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi utca 14. sz. Telefon T. 271—65. ALAPÍTOTTA: FŐSZERKESZTŐ: néhai GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b t. t., igazságügyminiszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTE LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: évre: 12. — P Egy Félévre: 6. — P Egy füzet ára 1. 20 P HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM 11. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1927 DECEMBER 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Nizsalovszky Endre miniszteri titkár. A valorizáció és a jelzálogjog. Dr. Kende Ernő ügyvéd, tőzsdebirósági jogügyi titkár. Az eladóért helytálló kezes jogállása. Dr. Doroghi Ervin ügyvéd. Részvénytársaságok átalakulása korlátolt felelősségű társaságokká. Dr. Schuster Rudolf, a Szabadalmi Felsőbíróság elnöke. A rádiójog. Dr. György Ernő, az OHB igazgatója. A kényszeregyességi rendelet 29 §-ához. SZEMLE: A korlátolt felelősségű társulatokról. — Csehszlovák törvény a tisziességtelen versenyről. — A 32. számú jogegységi döntvény indokolása. — Kamat-dzsungel. IRODALOM: Hazai irodalom. Külföldi irodalom, HAZAI JOGGYAKORLAT: 151., 152. Kamat. — 153. Kölcsön. (Valuta) — 154. Zálog. —155. Vétel. — 156. Tisztességtelen verseny. Bírói határozatok összefoglalása 1927. évre. A valorizáció és a jelzálogjog. Irta: Dr. Nizsalovszky Endre miniszteri titkár. I. Az ingatlanra bekebelezett jelzálogjog nemcsak kölcsönkövetelést, hanem bármilyen más pénzkövetelést is biztosíthat és igy nincs kizárva az a lehetőség, hogy a bíróság jelzálogjoggal biztosított követelést átértékel! összegben itél meg. A jelzálogjoggal biztosított követelés átértékelése a szerintem is he lyes jogi felfogás értelmében nem annyit jelent, hogy a névértékben fennmaradó követelésen felül a hitelezőnek nj követelése támad a pénz értékcsökkenéséből reá hárult hátrárfynak, vagy a hátrány bizonyos meg . határozott részének erejéig, hanem — amint az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat 2. §-a is kifejezi — ugyanannak az egységes követelésnek a névértéke válik magasabbá. Ez az eredeti névérték erejéig bekebelezett jelzálogjog szempontjából azt jelenti, hogy a hitelezőnek az átértékelés után olyan követelése van, amelynek csak egy bizonyos rendszerint csekély — részéi biztosítja jelzálogjog. Feltéve, hogy az ingatlan tulajdonában a jelzálogjog megalapítása óta nem állott be változás és hogy az ingatlan tulajdonosa egyszersmind személyes adós. az első kérdés, ami felmerülhet és közelebbi vizsgálatot igényel, vajjon a követelés átértékelése után hogy alakul a tulajdonos, mint személyes adós és a hitelező egymás közötti viszonya. Vagyis egyfelől a tulajdonos az eredeti névértékben fennálló jelzálogjog törlését követelheti-e az eredeti névérték kifizetése fejében, másfelől a hitelező követelheti-e az eredeti bejegyzés rangsorában az átértékelt követelés kielégítését vagy legalább követelhet-e a különbözet erejéig uj rangsorban jelzálogi fedezetet s ha igen. minő alapon és módon. Az első kérdést vételárhátralék erejéig bekebelezett jelzálogjog esetében a Kúria VI. tanácsa (1029/1927. sz. Jogi Hirlap 1721. sorsz. ) akként oldotta meg. hogy az ingatlantulajdonos személyes adós az eredeti névérték fizetést1 esetében nem kérhet törlést, mert a jelzálogjog az egész vételárhátralékkövetelés biztosítására alapíttatott, a névérték fizetése pedig csak részfizetés. Ez a nézetem szerint csak helyeselhető határozat azonban egymagában mégis csak nagyon sovány védelmet biztosit a hitelezőnek, ha figyelemmel vagyunk az említett határozatban is érintett, más határozatokban (K. VI. 8266/1926. —. 1. H. 707. sorsz.. K. V. 7872/1926. - J. H. 858. sorsz. ) pedig egyenesen kiemelt arra az elvre, hogy a hitelező a végrehajtási eljárás során mégsem kaphat magasabb összeg erejéig kielégítést, mint az eredeti névérték erejéig. Ha tehát a személyes adós tulajdonos nem fizet, a hiV telezőnek a jelzálogjoga alapján mégis csak be kell érnie az eredeti névértékkel. Hogy a jelzálogjog eredeti ranghelyén az átértékelt összeg sorozása a telekkönyvi rendszer lényeges alapelvébe ütköznék, azt a már idézett határozatokon kívül pregnánsan fejezi ki a Kúria P. V. 3279/1927. számú