Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / Tartalommutató

188 módon, hogy azl 10.000 drb. egyenként 500 fr. I névértékű részvény kibocsátásával 250 millió I frankról 255 millióra emelte, ellenben az uj, B sorozata részvények szavazati joga sokszorosan meghaladja a régi, Á-sorozatuakét. Ezzel szemben a B-részvények csak harmadannyi osztalékot kapnak, mint az A-részvények, felszámolás esetén a névértékon felüli összegből ugyanilyen arányban részesednek, jegyzésük és átruházásuk csak az igazgatóság hozzájárulásával történhetik, amelynek megadását vagy megtagadását az igazgatóság nem köteles indokolni. Az átruházáshoz való hozzájárulás megtagadása esetén az igazgatóság záros határidőn belül kijelölheti az uj részvényest, aki az alapszabályokban részletesen körülirt áron jut a részvények birtokába. — A többes szavazati joggal biró részvények kibocsátását annak idején a magyar bíróságok is megengedhetőnek találták bizonyos megszorításokkal. (Lásd a Kúria Pk. IV. 7055/1922., illetőleg a budapesti kir. ítélőtábla 0 P. 8269/1922. sz. határozatát: H. Dt. XV., 104.) Hazai irodalom. Dr. Szende Péter Pál:. A kereskedelmi törvény kézikönyve. — Dr. Bozóky Géza egyet, tanár bevezetésével. — Mint a Jogi zsebkönyvek gyűjteményének XI. kötete most jelent meg Grill Károly JOG 11- SZ. könyvkiadóvállalat kiadásában. — Erre az 1011 oldalra terjedő kitűnő zsebkönyvre még részletesebben visszatérünk. A részvénytársaságok honossága. Irta és a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályán előadta dr. Schulz Ferenc. Budapest, 1926. — Szerző kiadása. Ára 10.000 K. A polgári jog ügyvédi zsebnaptára az 1927. évre. Szerk.: dr. Fraenkél Pál ügyvéd. Rónai Miksa kiadása. Ára 40.000 K. Külföldi irodalom. J. C. Witenberg: Commission mixte de réclamations Germano-Américaine. (Mixed claims commission United States and Germany.) Décisions administratives et opinions de caractére général et opinions rendues dans les réclamations individuelles du «Lusitania». I. kötet, Paris. L926 XV és L47 la)). Most jelent meg! Az ügyvédi rendtartás és az ügyvédi gyám,- és nyugdíjtörvények mai érvényükben. Irta: Dr. Büchler Dávid péc^i iiyyvéd. Ára: vászonkötésben 8 pengő. Danubia Könyvkiadó Pécs, Munkácsy Mihály-utca 0. Birói határozatok összefoglalása 1926. évre. A 111. kir. Kúria jogegységi tanácsának 28. számú polgári döntvénye. 1. Határozat: Aki az ö tetszésétől függő visszavonásig (precalium) engedett át valamely dolgot másnak birtokába, nincsen .iogositva a visszavonás alapján a használati birtoklást ön hat alom inal megszüntetni (megháborítani), s amennyiben ily irányban önhatalmat gyakorolna, a használati birtokos egy éven belül sikerrel léphet fel ellene sommás visszahelyezési keresettel. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, amikor a használat puszta szívességen alapult 139 Általános. 2. Az 1K77 : XX. t.-c. 3. §-a szerint a kiskorú, ha élete 14-ik évét betöltötte, arról, amit szolgálata és munkája állal szerez, szabadon rendelkezik, ha fentartásáról maga gondoskodik. Ez a jogszabály azonban nem zárja ki a kiskorú felelősségét, ha kereső foglalkozása körében vállalt kötelezettséget, és magatartása egyébként is azt a hitet keltette, hogy cselekvőképes; továbbá, ha teljeskoruságának elérése után tartozását elismerte lő 3. A forgalom biztonsága megkívánja, hogy rendszerint csak a kifejezésre jutott akarat s nem a belső szándék vagy feltevés alapján biráltassék el a felek jogviszonya; de ha az akaratkijelentés oly mértékben áll ellentétben a józan gazdasági felfogással, hogy azt a másik szerződő léinek szükségkép fel kellett ismernie, akkor a nyilván téves nyilatkozatra a másik fél jóhiszeműen alapithat jogokat 35 -I. Altalános jogelv, hogy jogvédelemre csak a jóhiszemű szerző tarthat igényt, ellenben az a fél, aki az ügyletkötéskor rosszhiszeműen járt el, jogvédelemben nem részesülhet 52 .">. Az adóvánigabona szolgáltatása közjogi jellegű tartozás, annak megállapítása, fennállása és ezzel összefüggő kérdések körül való döntés a 26.100/1924. K. é. m. rendeletre való tekintettel is, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik . . . . . . 52 (i. Ha a szerződés okiratba van foglalva, az abba tel nem vett korábbi vagy egyidejű szóbeli megállapodás c;;;k annyiban hatályos, amennyiben az okirat érteimezesére szolgál, vagy amennyiben a felek az okirat kiállításakor azzal szemben is fenn akarták tartani. Az ily szóbeli megállapodás az okirattal szemben csak akkor hatálytalan, ha az okirat a szerződésnek törvényszabta érvényességi kelléke. — A foglalóra vonatkozó megállapodás azonban a 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-a és a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 27. sz. polgári döntvénye -/erint nem oly része az ingatlanra vonatkozó szerződésűik, inelvnek érvénvességéhez okirat volna szükséges. 52 7. A törvény által tiltott ügylet teljesítését a jóhiszemű fél sem követelheti. Nem követelhet kártérítést sem. Ez azonban nem zárja ki a vételárelőleg valorizált megítélését S Olv szolgáltatást, amelynek elfogadása által a másik léi a íörvénv tilalma, a közrend, vagy a jó erkölcsök ellen vétett, vissza lehet követelni. Ha azonban a szolgáltatást teljesítő fél a teljesítés által hasonló vétséget követelt el, visszakövetelésnek csak annyiban van helye, amennyiben azt az eset körülményeire való tekintettel a méltányosság megkívánja 53 í). Anyagi jogszabály, hogy a károsultnak a kár lehető elhárítására kell igyekeznie és hogy kártérítésnek nincs helye, ha a kár keletkezésénél a károsult is közrehatott, bár csak annyiban, hogy a kár elhárítását elmulasztotta !>1 10. A hitelező mást, mint ami neki a kötelem tartama szerint jár, teljesítésül elfogadni nem tartozik .... 123 11. Alperes a felperes tévedéséből birtokába került öszszegriek a tévedés felismeréséig bekövetkezett érték veszteségért egyáltalában nem felelős. — Pénzromlás idején hitelező részletfizetést is köteles elfogadni 14il 12. Tiltott, ügylet alapján sem teljesítést, sem kártérítési követelni nem lehet 142 13. Kiskorú felelőssége a gazdagodásért ..... 173 14. Anyagi jogszabály, hogy a törvény által tiltott ügyletből származtatott igény nem részesíthető birói jogsegélyben és hogy az ilyen ügyletből az egyik félnek a másik ellen csak annyiban támadhat bíróilag érvényesíthető követelése, ha és amennyiben ez utóbbi az előbbinek kárára méltánytalanul jutni vagyoni gyarapodáshoz . 173 15. Az ' anyagi jogszabály értelmében a törvényes tilalom ellenére kötött jogügylet érvénytelen, annak joghatása tehát semmi irányban sincs. Ez okból annak alapján sem teljesítést, sem "kártérítést, sem egyéb kikötött jogot még az. ügyletkötésnél jóhiszeműen eljárt szerződő fél sem érvényesíthet 173 Árdrágítás. 16. A datolya nálunk nem közszükségleti cikk, nem tárgya a közfogyasztásnak s nem szolgálja azt a félt, hogy az átlagos életviszonyok között élő ember részéről táplálkozásra használtassák . . 35 17. Az a körülmény, hogy valamely közszükségleti cikkkereskedőknek egymással kötött ügylete rendjén jut a harmadik személy kezére, egymagában nem alkalmas az ügyletnek árdrágító láncolássá, tehát tilos cselekménnyé minősítésére, mert ennek fogalmi előfeltétele az is, hogy a cikk ára a láncolatos beékelődés folytán megdrágittassék 1°8 IS. Külföldi cég rendelkezése alatt álló árunak a belföldi fogyasztóhoz való juttatását célzó ügyletnél szó sem lehet láncolásról . 123 Üzletátrubázás. 19. Az 1908 : LVII. t.-c. 3. §-a értelmében az éset körülményei méltatásával Ítélendő meg, hogy forog-e fenn üzletátrubázás akkor is, ha nem történt az egész üzleti vagyon átvétele . 107 20. Az állandó birói gyakorlat értelmében üzletátruházás akkor forog fenn, ha az átruházás tárgyául szolgáló üzleti értékek á 'maguk összességében a kereskedelmi üzlet folytatásáfa alkalmasak és nem fogalmi kelléke az fiz-