Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / Tartalommutató

11. sz. KERESKEDELMI JOG 189 któtruházásnak az, hogy az öalethelyiaég is átruház l:,;^«>i\ • i4-» 21. Mikor forognak fenn az üzletátruházás ismérvei! 155 Cégbitorlás. ,un;, A * 4 T- nemcsak a már létező és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett céget részesiti oltalomban a jogosulatlan ceghaszuálat ellen, hanem a névhez való JOgol is; a jogosulatlan ceghaszuálat tehát nem kereskedővel szemben is feunloroghat 91 23. A K. T 24. §-ában megjelent cégbitorlás esete akkor rorog lenn, ha a későbben bejegyzett cég szövege a kereskedelmi iorgalomban a korábban bejegyzett céggel való összeköttetésre alkalmas, ez az összetéveszthetőség pedig a biroi gyakorlat értelmében megállapítandó mindazokban az esetekben, amikor az egymással szemben álló cégek szövegének akár a vezérszavai, akár a jelzőszavai teljesen azonosak . . 142 Főnök és alkalmazott. 24. A határozott időtartamra kötött szolgálati szerződés a kitűzött idő lejártával szűnik meg; ha tehát a munkaadó a szolgálati viszonyt jogos ok nélkül a meghatározott idő előtt szünteti meg, a munkavállalónak ebből eredő kárát tartozik megtéríteni. — A munkavállaló ilyen esetben nem a hátralevő időre járó illetményeit, hanem az abból eredő karát követelheti, hogy hasonló javadalmazása alkalmazást a saját hibáján kívül nem kaphatott. - A szerződő ieiek a szolgálati viszonynak a kitűzött idő lejárta előtt való megszűnése esetére a kártérítés mérvét a szerződésben előre meghatározhatják 15 2"). A bírói gyakorlat szerint az ipartörvény rendelkezéséi öl eltérő 1 évi felmondási idő csak oly alkalmazottakat illel meg, akiknek magasabb képzettségűk van és önálló rendelkezéssel felruházott vezetői hatáskörrel és ennek megfelelő magasabb díjazással vannak alkalmazva . . 35 26. A kártérítés mennyiségének kérdésében a kir. Kúriának jogi álláspontja az, hogy határozott időtartamra kötött szerződési szolgálati jogviszonynak időelőtti megszűnte esetén az alkalmazott csak az abból eredő kárát követelheti — a kártérítésre irányadó általános jogelvek szerint —, hogy hasonló javadalmazással egybekötött alkalmazást saját, hibáján kívül nem kaphatott .... 35 27. Nincs oly jogszabály, mely a főnököt arra kötelezné, hogy alkalmazottainak bérét a korona romlásának arányában emelje. — Rendkívüli segélv szerepe a nyugdijkiszámitásnál . . : 59 28. Bennmeréció és karácsonyi segély az 1910 1920. M. E. • számú rendelet 7. §-ának 2. bekezdése értelmében a felmondási időre járé munkabér kiszámításánál figyelembe njein vehető. A tényleges szolgálati időre vonatkozó renumeráció és karácsonyi segély csak akkor jár, ha az a szolgálati szerződés értelmében kifejezetten köteleztetett, vagy ha abban a munkaadó összes alkalmazottait kivétel nélkül több éven át állandóan részesiti és igy a renumerációs és karácsonyi segélv juttatás-fizetés természetével biró illetménnyé alakul át 95 29. Az 1910 1020. M. E. rendelet 7. §-ának 1. bekezdése értelmében az alkalmazott felmondási igényeinek kiszámilásánál a rendes fizetésen felül a bármi néven nevezendő, de rendszeresen fizetett pótlék vagy jutalék is figyelembe veendő. Hogv e jutalék a termelés mértékhez képest állandóan váltakozó volt, nem jelenti azt, hogy ez fizetés jellegével biró, illetve a fizetés kiegészítő részét képező és igy a felmondási illetmények kiszámításánál alapul veendő juttatásnak ne volna minősítendő 107 30. Az 1910 1020. M. E. sz. rendelet csupán az Ipartörvényben meghatározott 3 vagy 0 havi felmondási időre vonatkozik, de nem vonatkozik a magasabb képzettséggel rendelkező alkalmazottakra ,W 31. Meneküli tisztviselők szolgálati viszonyát a Mavval szemben nem szünteti meg a kényszer folytán letett hűségeskü 32. Munkaképesség felülvizsgálata. — Az illetmény lizetésére iránviiló keresetben a kártérítési igény benloglaltatik A törvénves ok nélkül elbocsátott alkalmazott a felmondási időn tuli kártérítési igényeit csak akkor érvényesítheti, ha másutt alkalmazást nem talált. E tekintetben a bizonyítás őt terheli 33 Az állandó bitói gyakorlat az ipari es kereskedelmi vállalatok csupán azon alkalmazottjainak biztosit az 1884 : XVII t -c. 92. §-ában és az 1910 1920. M. E. sz. rendelet 2. i-vban meghatározott felmondási időktől eltérően egyéves felmondási időt, akik a segédszemélyzet koréból kiemelkedő munkakör mellett az egész üzletkörre kiterjedő ónálló rendelkezési joggal felruházott vezetői hatáskörrel es emek megfelelő magasabb fizetéssel vannak alkalmazva. Az aligazgatói cimniel osztályvezetői minőségben alkalmazott felperest azonban a fellebbezési birosag jogszabálysértés nélkül nem tekintette ilyen hatáskörrel felruházott tisztviselőnek . . . •:„••,'• ^ ' ' e iV-' 34 Egvévi felmondási időre es ennek megfelelő díjazásra a bírói gyakorlat szerint azok az alkalmazót lak (arihalnak igénvt, akik magasabb tudományos készültségei igénvlő állásban önálló rendelkezési joggal es vezető hatáskörrel vannak felruházva •. '{ " Közkereseti társaság. 35 A társaság feloszlására irányuló per csupán az öszs/ís iárstagok perbevonásával dönthető el. Ali • ez olv életbe? iS? midőn a társasági jogok gyakorlására csak e^cs tagok vannak jogosítva s ezek perbe vannak Ítész vény társaság. 36. A közgyűlés alakszerűségének megítélésére egyedül a beterjesztett jegyzőkönyv és melléklete szolgálhatnak és a jegyzőkönyv utólagos kiigazításának helye nem lehet 10 37. A részvényesek oly megállapodása, mely őket jogutódaikra is kötelezően szavazati joguk gyakorlásában akadályozza, a r.-t. fogalmába ütközik, tehát törvényellenes. — Érvényes az alapszabályszerü intézkedés, mely szerint bármely részvényes eladni kívánt részvényeire az alapítók elsőbbséggel bírnak 91 38. Amennyiben az alapszabályok szerint az igazgatóságra van bizva a közgyűlés helyéneek kijelölése, ebben csak az a szempont korlátozza az igazgatóságot, hogy oly helyet jelöljön ki, melyen a részvényesek leküzdhetetlen nihézségek nélkül megjelenhetnek. — Salgótarján helyett Budapest — szabályos 123 3!.. A részvénytársaság igazgatósága nem létesíthet az igazgatóság egy tagjával annak a társaság érdekében kifejtett közreműködése jutalmazása 'céljából oly megállapodást, hogy részére a társaság vagyonából javadalmazást állapit meg 142 40 Abban a kérdésben, hogy a névre szóló részvény szabad átruházhatósága az alapszabályok intézkedése állal korlátozható-e, irányadó szempont az, hogy a korlátozás nem lehet oly terjedelmű, hogy a részvény forgalmát lehetetlenné tegye; ellenben nincsen akadálya annak, hogy a részvényátruházás alapszabályszerűen bizonyos különleges, a részvénytársaság céljai által igazolt megszorításoknak vettessék alá. Nem ellenkezik a törvénnyel az sem, hogy öt szavazatnál többet egy részvéii5res sem gyakorid hat 143 41. Az alaki sérelem kérdésénél az anyagi sérelem kérdése közömbös 17.'! 42. Átruházásra alkalmas forgatmány híjában szenvedő részvények rosszhiszemű vevője az e vétel kapcsán megvett kellően forgatott részvények tekintetében sem vehető jóhiszemünek " . . 173 Kezesség. 43. A hitelező által az adósnak a kezes hozzájárulása nélkül engedett fizetési halasztás a kezes felelősségét az anyagi jog értelmében csak abban az esetben szünteti meg, ha a kezes az adós vagyoni helyzetének a fizetésre adott halasztás tartama alatt beállott leromlása miatt nem érvényesítheti sikerrel az adós elleni visszkereseti igényét . .• . . . . .• ^ 53 Kamat. 44. A törvényben megengedettnél magasabb kamat kikötése csak a pénzromlás ellenértéke gyanánt lehet gazdaságilag indokolt és ennélfogva jogosult; ott azonban, ahol a lntelező valorizációs kikötést tesz, ott ily esetben az uzsoratörvény nyer alkalmazást 10 45. Az 1923 : XXXIX. t.-c. 7. §-a nem helyezte hatályon kívül az uzsoratörvény rendelkezéseit 10 40. Az állandó gyakorlat szerint a tőkének a tényleges fizetés napjára átértékeltél! történt megítélése esetén az 1923. évi XXXIX. t.-e.-ben meghatározott kárkamat ítélése helyt nem foghat ; . 108 47. A kosztkainatnak szei'ződéses kikötése alapjában nem egyéb, mint a pénzkövetelés érdekében a valutaromlás folytán előállott veszteségnek az adósra hárítása. Az ily kikötés azonban nem irányulhat indokolatlan nyerészkedésre és csak addig a határig terjedhet, ameddig a köve telés értékének a valutaroinlással szemben megóvását s igy a hitelező gazdasági egyensúlyának lehető biztosítását célozza, vagyis a kosztkamat címén érvényesíthető követelés nem haladhatja meg a valuta elértéktelenedéséből előállott értékcsökkenésnek és a törvényes késedelmi kamatoknak együttes összegét. A kosztkaniat ezen határán belül kikötés nélkül is követelhető. 48. Az ugyuevezelt kosztkaniatok a pénz romlásának ellenértékéül szolgálnak s azok az állandó bírói gyakorlat értelmében jogosan számíthatók az adós terhére. Figyelemmel pedig a kosztkölcsönnek a kereskedelmi szokás szerint belenként való esedékességére s a kosztkamatoknak ugyancsak hetenként való tőkésítésére, a felperes az igy tőkésített kosztkainatokat az utolsó eladás kasszanapjáig jogosan számította fel az alperes terhére 100 49. A kosztkamat a tőke elértéktelenedését meggátoló járulék; eddig a határig tehát bíróilag érvényesíthető. —ííuzakölcsöii után fizetett kosztkamatnak a törvényes ka mnlot meghaladó része, mégha önként fizettetett is, a tőkébe beszámítandó 124 50. 1924 november óta a korona stabilnak lévén tekinthető, nincs alapja az 1923. XXXIX. t.-c.-ben meghatározott kárkamat megítélésnek 125 51. Az a körülmény, hogy az adós a marasztalási összeget nem előzetes végrehajtás utján, hanem a végrehajtás elkerülése végett önként fizette meg, a Ppé 38. ut. bek.ben foglalt, rendelkezés alkalmazását (kártérítés) nem zárja ki. — Kisebb kárkamat megítélése azon az alapon, hogy a pénz nem forgathatása folytán adós ettől esett el . 141 52. Valorizált tőke után 8%-nál magasabb kamatnak kikötése nem tiltott vagy érvénytelen ügylet; az ilyen ügylel alapján történt teljesítés pedig vissza nem követelhető, tehát beszámítás tárgya sem lehet 150 53. Valorizáltan megítélt tőke után. 89í-nál magasabb fewmat szerződés kikötés dacára sem ítélhető meg . . . I5ti 54. Buzaértékben visszafizetendő tartozás után a mérsékelt kárkamatnál magasabb kamat szerződésben sem köthető ki ; 174 55. A követelések valorizálása esetében a hitelezőnek kárkamatra nincsen igénye 174