Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 8. szám - A magánalkalmazottak nyugdijának átértékeléséről szóló 1926: XVI. t.-c. magyarázata. Irta: dr. Nizsalovszky Endre [Könyvismertetés]

138 KERESKEDELMI JOG 8., sz. tekintetében hozott határozatát más bíróságokra is kötelezővé teszi. A rendelet elolvasása után nagyon is érthetővé válik, hogy a rendelet miért nem jelenhetett meg a törvénnyel egy időben, hiszen sok akadályt kellett leküzdenie. A késéshői előállható zavarokat az utolsó §. átmeneti rendelkezései előzik meg. IRODALOM. Hazai irodalom. A magánalkalmazottak nyugdijának átértékeléséről szóló 1926: XVI. t.-c. magyarázata. Irta: dr. Nízsalovszky Endre miniszteri titkár. Előszóval ellátta: dr. Dréhr Imre nemzetgyűlési képviselő. Alig vett körül még jogalkotást annyi érdeklődés, politikai és társadalmi izgalom, mint a valorizációs törvényi jogszabályok első fecskéjét, a magánalkalmazottak nyugdijának átértékeléséről szóló 1926 : XVI. törvénycikket. Nem csoda. A magyar társadalom tekintélyes része ma nyugdíjas. A békevilág néhány ezer nyugdíjasa helyébe százezernyi nyugdíjasi tömeg lépett. A nyugdijasok dolgainak szabályozásához tehát ma már éppen nagy tömegükre is tekintettél magasabb szociális érdekek fűződnek. Mennyiben sugárzik ki ebből a törvényből az emberszeretet, a méltányosság, a megértés, azt a közel jövő fogja eldönteni. Akik azt mondották, hogy a kir. Kúria joggyakorlata a méltányosság alkalmazásában egy hajszállal sem lépte át a jus aequm demarkácionális vonalát, akik a birói gyakorlat által felboncolt esetek százaira hivatkoztak, mint olyanokra, amelyek a munkaadó és a magánalkalmazott helyzetét egyforma gondossággal mérlegelték, azok kétségtelen idegenkedéssel látták oly törvény beköltözését a Corpus Jurisba, amely törvény nehéz táncot lejtve a homlokegyenest ellentétes érdekek között, az arányszámítással még a matematika fegyverét is segítségül hívja. Azonban nem a törvényről magáról kell most beszélnünk. A törvény itt van és elvégre mindenkinek bele kell nyugodnia, abba, hogy a törvény a kérdéseket remélhetően nyugvópontra juttatja és megnyugvással töltheti el szélső ellenzőit is ennek a törvénynek az a tudat, hogy elvégre a bíróság bölcsessége a konkrét alkalmazásban mégis csak sorra fog kerülni. Ilyen törvényt, amely nagy közgazdasági ellentéteket igyekezvén áthidalni, nem is indulhatott el kizáróan a jogi szempontok ismerős utján, nagyon nehéz kommentálni. A törvény minden titkát, csinyjátbinját, rejtett aknáit, első pillanatra alighogy szembeötlő különlegességeit alaposan kell ismernie annak, aki arra a nehéz, de valóban közérdekű feladatra vállalkozik, hogy ezt a törvényt átvilágítsa. Szándékosan kell a megvilágítás szó helyett az átvilágítás szót használnunk, hiszen a mü előszava is már utal arra, hogy egyik neves képviselőnk a javaslat tárgyalásakor azt mondotta, hogy minden egyes szakaszhoz külön kompendium szükséges, olyan bonyolódott az egésznek a szerkezete. Sietünk azonban leszegezni, hogy ez nem a törvény alkotóinak, megtervezőinek a hibája, hanem ez a roppant kuszált és bonyolódott joganyag rovására megy. Már most Nízsalovszky, akinek jogászegyleti előadásából és valorizációs cikkeiből már láttuk a nem közönséges készültséget, a nagy fába belevágván a fejszéjét, nehéz munkáját teljes elismerésre végezte. Kommentárja messze felülhaladja azoknak a tucat gyorsmagyarázatoknak az értékét, amelyeknek célja csupán az, hogy gyorsan megjelenvén, a türelmetlen vevőközönség pillanatnyi éhségéi kielégítse, nem törődvén az elolvasás után nyomban beálló csalódással. Ez a törvénymagyarázat azonban más lapra tartozik. Komoly tudományos mü, amelynek bevezetése, valamint az egyes szakaszokhoz nyújtott magyarázata nyeresége jogi irodalmunknak, a benne összegyűjtött joggyakorlat a kiválasztás nagy gondosságára mutat. Erős vitatkozó készség lünik ki a mű minden lapjáról és feltétlen tájékozottság, a törvény látszólagos rejtelmeinek szuverén ismerete. Behunyt szemmel jár a törvény Scyllái között, mint olyan, akit a törvény előkészítésiéhez is kötelékek fűznek. Nem csupán a magánalkalmazottak forgathatják majd haszonnal ezt a müvet, hanem, nézetünk szerint, azt a biró sem nélkülözheti. A kitűnő mű, mely rendkívüli gyakorlati érzéket is árul el, amennyiben számtalan példát vet fel különösen a várható arányszámos átértékelési problémák köréből, világos rendszerével, stílusának tisztaságával egyaránt hivatva van arra, hogy elolvassák és megbecsüljék. A müvet a Tébe kiadóvállalat adta ki, ára 75.000 korona. Dr. Schwartz Tibor és dr. Oppler Emil: A magánalkalmazottak nyugdijának átértékeléséről szóló törvény kritikai magyarázata és a magántisztviselői nyugdijkérdés anyagi jogszabályai tekintettel az eddigi birói gyakorlatra. Budapest, 1926. 84 1. Ára 4 pengő. — Szerzők a nyugdijvalorizációs törvény kommentárját adják s céljuk elsősorban a gyakorlati jogász útbaigazítása. Nagyjából a törvény paragrafusainak sorrendjében haladnak s a felvetett kérdések a gyakorlat szempontjából minden oldalról megvilágítják. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a mü nem fektetne kellő súlyt a kérdések dogmatikai megvilágítására. Hogy e téren nem mehet el addig, ameddig érezhetően szeretne: abban valószínűleg a könyvecske célja és terjedelme korlátozta a szerzőket. Dr. Tihanyi Lajos budapesti ügyvéd. A pengőértékről szóló törvény és a valorizáció törvényhozási szabályozása. Jogászegyleti értekezések. XVII. kötet 88. füzet. Szerzőnek a valorizációs törvényjavaslat előestéjén tartott értékes felolvasása nyomtatásban is megjelent és a valorizáció problémájának megoldásánál hasznos forrásmun^ kául szolgálhat. Külföldi irodalom. Ludwig Berliner und Ernst Pfaffenbergci-: Aufwertung von Versicherungsansprüchen mit Durchführungsbestimmungen. Berlin, de Gruyter. Ára kötve 6.50 M. H. Farrar: Gompany law. London, Pitman. Ára Sh. 12/6. Hugó Horrwitz: Schutz- und VorratsakUeu. Berlin, Heymann. Ára 3.60 M.