Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / Tartalommutató

190 Bankügyletek. 56. A bírói gyakorlat szerinl a prompt szállításra kötőt 1 devizaeladási ügyletek ;i fix ügyletekkel azonos tekintet alá esnek s igy ezeknél is alkalmazandó az a jogszabály, huny a teljesítési határidő eredménytelen eltelte után a teljesítéshez való ragaszkodás a másik féllel késedelem nélkül közlendő, különben teljesítést követelni nem lehel IV Meghitelezés. ."iT. A meghitelező bank a mehitelezésben Cpglalt kikötésekhez szigorúan alkalmazkodni tartozik. A meghitelező s ;i harmadik személy közt közvetlen jogviszony létesül 7:! Kereskedelmi zálog. 58. A K. T. §-a ellenére hirói közbenjárás aélkül megtartott árverés kártérítésre kötelez, de nem érvénytelen .. 54 97. A K. T. 306. §-a ellenére megtartott árverés nem érvénytelen, csupán kártérítésre kötelez 05 Valuta. 60. A hitelező az idegen valutában kikötött vételárra csak akkor köteles fizetést vagy részfizetést elfogadni, ha azon pénzen a kikötött idegen valutát minden akadály és nehézség nélkül megszerezheti .*M! 61, Az átutalási hely pénzneme az irányadó pénznem. — A fizetendő pénznem értékének emelkedése nem ok a valuta összegének csökkentésére. (Devaloráció.) 54 (i2. A kölcsönadott összeg — az in integri.m vestitucio elvéből folyólag — a kölcsönadott valutában fizetendő vissza 74 63. Frank in (iold, kikötése mellett aranyban marasztalás . . , . . 77 64. A ('seh-Szlovákiában cseh koronában eladott áru vételárából eredő nyereségrészesedés ellenkező megállapodás hijján effektív cseh koronában fizetendő 94 65. A fizetésnek csehszlovák értékben eszközléséről' szóló kitétele nem jelent effektív kikötést . . ...... 143 00. Különböző pénznemü követelések oly módon számítandók be egymásba, hogy az egymással szembekerülésük időpontjában volt árfolyam irányadóul vétele mellett vétetnek számba 157 Devalorizáció. 67. Az idegen valutának zürichi árfolyamemelkedése nem vezethet a követelés mérséklésére 112 Vétel. 08. A vevő rendszerint nem köteles fedezeti, vételt eszközölni, csak ha nem teljesítés miatt kárigényt érvényesít, van jelentősége — az érvényesített, kárkövetelést illetően a kár elhárítási kötelezettség szempontjából — a fedezeti vétel elmulasztásának 20 69. A K. T. 351., 352. §-aiban nincs meghatározva az, hogy az eladó az árut a késedelmes vevő rovására a késedelem beálltával azonnal tartoznék eladni; az eladó e jogával mindaddig élhet, míg a vevő késedelemben van 20 70. A K. T. 336. §-a értelmében a vételi ügylet akkor tekintetik megkötöttnek, ha a felek úgy a vétel tárgyára, mint az árra nézve megegyeztek; az árura vonatkozó megegyezés feltétele pedig az, hogy annak mennyisége is legalább hozzávetőlegesen meghatároztassék . . . . . 54 71. Az áru minőségi hiánya miatt való kifogás s az ebből az okból való rendelkezésre bocsátás a dolog természete szerint csak a hiányok megállapítása után történhetik; ha tehát a hiányok megállapítása az eset különleges körülményeihez képest hosszabb időt vesz igénybe, a K. T. 349. §-ában megjelölt hathavi határidő csak ettől az időponttól számítható. Áll ez különösen akkor, ha a vételár tárgyául olyan üzemképes állapotba helyezendő gépberendezés szolgál, amelyrnek üzemképességéről s rendeltetésszerű működéséről a vevő hosszabb időn át tartó kísérletezések, vagyr műszaki pótlások foganatosítása nélkül meg sem gy-őződhetik ,54 72. Nemcsak a piaci ár, hanem a közforgalomra szánt cikkekről szóló gyári árjegyzéknek ártételei sem függnek a gyáros önkényétől. — Freibleibend », Zwischenverkauf vorbehalten kifejezések érvényessége 78 7:!. Fedezet vételi kötelezettség kizárása a szerződésben. — Tőzsdei szokások kikötése esetén a szerződéshez hű Télnek joga van (Szokv. (i7. §'.) a másik félnek egyoldalúan utólagos teljesítési határidőt engedni s ily esetben az utóbbi határnap árkülönbözete az irányadó. — A már lerótt pénztartozás utólagos valorizációnak csupán jogfentartás esetén van helye 78 74. Az a vevő, aki az üzlet teljesítését peren kívül követeli, nincs elzárva attól, hogy a K. T. .'(5;!. §-án alapuló választási jogát ennek utána is szabadon gyakorolhassa. — II. Ugyané jog megilleti a vevőt a teljesítés iránti kereset kézbesítése után is, amennyiben eladó még a teljesítés iránt nem intézkedett vagy amennyiben vevő azért ér át a teljesítésről a kártérítésre, hogy ezzel a késedelmes teljesítésből eredő kárát csökkentse 7!) 75. A vevő, amennyiben az általa állított, de az eladó által tagadott fedezeti vételt bizonyítani nem tudja vagy nem akarja, tőzsdei vagy piaci árral biró áruknál áttérhet az őt a K. T. 356. §-ának 2. pontja értelmében megillető árkülönbözet érvényesítésére: az erre irányuló módosított kereseti követelés megítélését tehát az, hogy a felperes a perben előbb fedezeti vétel alapján követelt kárt, nem gátolja . . . ' 112 70. A prompt szállítás kikötése nem teszi az ügyletet a K T. 355. §-a szerint fix ügyletté 112 77. Ha a jogviszony tartama s illetve a visszavonás időpontja előre megállapítva nincsen, a visszavonásról s illetve a további áruszállítás megszüntetéséről az eladó a 11. SZ. vevőt az ügylet természetének megfelelő időben tartozik értesíteni, hogy a vevő áruszükségletét másutt fedezhesse ' 120 78. Azonnal -i szállítás alatt 8 nap alatti szállítás értendő. — Kártérítési igény szempontjából azonban az üzletkötéstől a teljesítési határidőig előállott áremelkedés jöhet a gazdasági lehetetlenülés kérdésénél figyelembe 170 7!». Érvényesen létrejött vételi iiglyet esetében, ha a vételár, miként a jelen cselben, ki van fizetve, az eladó i szolgáltatás alól csak abban az esetben szabadul, ha az a Kajál hibáján kívül lehetetlenné vált. Az okot, amely a szolgáltatást lehetetlenné tette, vita esetében az eladónak kell bizonyítania, és őt terheli annak bizonyítása is, hogy ez az ok nem az ő hibájából következett be 170 80. Az áru szerencsés megérkezésének esetére kikötés jogügyleti feltétel, melynek az eladó hibáján kiviili okból való be nem teljesülése a jogügyletet hatálytalanítja . 17ti 81. A K. T. 351. és 352. §-aiban foglalt, jogszabályok csupán a vételi ügyletre alkalmazhatók. A cseréri1 az általános magánjog megfelelő szabályai irányadók .... 160 Gazdasági lehetetlenülés. 82. A gazdasági lehetetlenülés jogszabályai a bírói gyakorlat élteimében csak az áruszállításra köteles eladó javára alkalmazhatók, mert gazdasági leheletlenülésről csak akkor lehet szó, ha a vételi ügy-let tárgyául szolgáló áruk értéke a teljesítésre kitűzött határidőn belül a kikötött vételárösszeget aránytalanul meghaladó mérvben emelkedett, ez az értékemelkedés pedig csakis az eladó gazdasági helyzetének megvédése szempontjából indokolja a szállítási kötelezettség megszüntetését, amiből okszerűen folyik az, hogy a vételár fizetésére kötelezett vevő ezekre a jogszabályokra sikerrel nem hivatkozhatik 112 83. Az elvesztett tartályTok ára többezerszeresre emelkedvén, azok megtérítése helyett mérsékelten valorizált meg térítés jár 144 84. A vállalkozó, aki a munkát fix árban elvállalja, viselni köteles azt a kockázatot, amely a munka elvállalásánál eszközölt számításai helytelenségével jár. De ha az elvállalás után merülnek fel oly körülmények, melyeket a vállalkozó kellő gondossággal előre nem láthatott és el nem háríthatott és ezek folytán a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányában oly nagyfokú eltolódás áll be, mely az egyik félre aránytalan és igazságtalan hasznot, a másik félre pedig méltánytalan kárt hárit, amidőn tehát a gazdasági lehetetlenülés a dologadóst a teljesítés alól mentesítené, de ő ennek ellenére saját károsodása mellett a szerződést teljesiti: nincs akadálya annak, hogy a megbízótól ennek aránytalan gazdagodásához képest saját károsodásának elhárítását kivánja . . . , 144 Valorizáció. 85. A késedelmes teljesítésnek jogfentartásnélküli elfogadása nem akadálya a késedelemből eredő kárigény érvényesítésének 17 80. Nincs jogszabály, mely a valorizálás kezdőpontjául az eziránti kérelem előterjesztésének időpontját jelölné meg. — A valorizálás jogi alapja a pénz elértéktelenedésének ténye és az megilleti a hitelezőt az időponttól kezdve, midőn alperes a fizetésben indokolatlanul késedelmessé válik. Ez pedig alaptalannak bizonyult védekezés esetén legkésőbb a kereset beadásával bekövetkezettnek tekintendő 17 87. A vételárösszeget az eladó rendszerint abban az értékben tartozik visszaadni, amellyel az a visszaszolgáltatási kötelezettség beálltakor birt, kivéve, ha az ügylet kizárólag az eladó hibájából nem ment teljesedésbe, amikor az eladó azt abban az értékben köteles visszaszolgáltatni, amelyben azt kapta. A bírói gyakorlat szerint a hitelező az 1923. évi XXXIX. t.-c. s az annak alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott kárkamatot nem igényelheti, ha a tőkekövetelés a tényleges fizetés idején fennálló árfolyam szerint valorizáltan Ítéltetik meg 18 88. Foglaló valorizáltatott a visszaadási kötelezettség beállta napjától — 50%-kal; mivel senki sem mentette át vagyonát 100% erejéig s mivel felperes a később felajánlott fizetést nem fogadta el; viszont, alperes azt nem helyezte letétbe 18 8!). Jogszabály, hogy ha az ügylet a felek közös akarata folytán nem megy teljesedésbe, ellenkező megállapodás hiányában az előleget felvett s az előbbi állapot visszaállítására köteles fél az ügyletre kapott előleget abban az értékben tartozik visszaszolgáltatni, amellyel az a viszszaszolgáltatási kötelezettség beálltakor birt .... 18 IMI. A vételügylet teljesítésének elmaradása esetén az eladó az előre felvett vételárat az állandóan kövelett bírói gyakorlat értelmében rendszerint arra az időpontra való riválva tartozik a vevőnek visszatéríteni, amely időpontban a vételárvisszafizetési kötelezettsége beállott korábbi időponttól, nevezetesen n vételár átvételének a napjától kezdődően, valorizálva pedig csak abban az esetben, ha a vételügylet teljesítése kizárólag csak az eladó hibájából hiúsult meg m 91. Az átértékelés mérve a felek kölcsönös érdekét méltányosan számbavevő módon nem történhetik valamely számítási művelel strikt eredményének a levonás utján, hanem egyedül azzal a mérlegeléssel, amelyet a bíróság a Pp. 271. §-a alapján az összes körülmények legjobb belátás mellett történő figyelembevételével - közvetlenül végez 19 92 30%-os valorizáció a vasút késedelmes elintézése miatt ;; . 20 93. Az átértékelésre nézve nem ennek érvényesítési időKERESKEDELMI JOG