Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 2. szám - Ingójelzálog a kereskedelemben és iparban

2. sz. KERESKEDELMI JOG 25 fogja csuk az élő s következő generációt megtanítani arra, hogy egyetlenegy pályái sem szabad a jövőbe pillantó értelem és megfontolás nélkül túltelíteni, mert a túlzsúfoltság a megélhetést teszi lehetetlenné, ez pedig forrása minden szenvedésnek s ellensége a társadalmi békének s harmóniának. A jövő sötét kontúrjai azonban ne kergessenek a fatalizmus és quietizmns reménytelen berkeibe, mert hiszen ha erre volnánk utalva, mindig ha egy állam, társadalom, osztály, vagy csoport válságos helyzetbe jut, akkor az emberiség és kultúra már rég megsemmisült volna. Éppen ellenkezőleg. A jelennek súlyos, gyakran leküzdhetetlennek látszó nehézségei és szenvedései sarkalták az embert mindig uj erőre, uj célkitűzésekre, energiáinak megfeszítésére a történelmi korszakok minden etappe-ján. Nyitott szemekkel nézzük a társadalom szükségleteit. A kínálat s kereslet vas törvényének megnyilvánulását ne csak a szoros értelemben vett •gazdasági életben figyeljük, hanem figyeljük azt az emberi tevékenység minden terén, mert nem az emberi akarat, nem is a numerus clausus határozza meg azt. hogy bizonyos pályára mily arányban ömöljenek az emberek, hanem a társadalom szükséglete, ami kifejeződik a kinálat s kereslet egymáshoz való viszonyában. Pályaválasztásnál szélesebb perspektívával nézzenek körül a szülők s az ifjak s ha valamely pályán súlyosabb lesz a megélhetés, növekszik a nyomor, a szorgalom s tanultság sem rentábilis, ott a túlzsúfoltság ütötte fel a fejét. Az ilyen pályát kerülje, vagy ha már rálépett, hagyja el minél előbb mindenki, mig Fiatal s uj pályán sikert arathat. A quietizmus helyett az aktivizmus, a tétlen megadás és fatalizmus helyett a tevékenység legyen az irányadó eszme az egész vonalon a szolidaritás jelszava alatt. Sohase felejtsük el, hogy bíráknál, ügyészeknél s ügyvédeknél a pályák különbözősége csak látszólagos, lényegileg kölcsönös és szolidáris támogatás mellett egy cél felé halad mind a három testület, de különböző utakon. Ez a cél az erkölcs, jog és igazság megvalósítása minden egyéni és kollektív összeütközés és jogvita területén. A három foglalkozási ág minden pernél, minden jogi vitánál e hármas eszmény megvalósítására törekszik. Ez a három eszményi cél kapcsolja organikus egységgé a birói, ügyészi s ügyvédi kart, amint hogy e hármas ideál is végelemzésben egy szintetikus egység, meri ami jogos, az szükségképpen igazságos és erkölcsös és ami igazságos, az jogos és erkölcsös, és ami erkölcsös, az lehetetlen, hogy ne legyen igazságos és jogos egyszerre s egy időben. Ingójelzálog a kereskedelemben és iparban. Irta: Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán, ig. ü. min. titkár. Az ingójelzálogjog igen tágkörü fogalom. Lényegében szakítás azzal a rendszerrel, amely ingó dolgokat csak a hitelező birtokába átadással engedett elzálogosítani; jogi lehetőség arra, hogy ingóságok átadás nélkül is dologi biztositókul szolgáljanak; szabadság arra, hogy valamely követelés hitelezője a kielégítési biztosítékul lekötött ingóságot az adós birtokában hagyhassa. Az ingójelzálog egy államban sincsen teljes következetességgel kiépítve. Angliában a 30 fontnál nagyobb összegre szóló zálogjegy állal helyettesitett ingóságokra (dolog-összességekre, függő termésre is), Svájcban csak állatokra terjed ki; Belgiumban azokra a mezőgazdasági ingóságokra, amelyekre haszonbérlet esetén a haszon bér bead ó törvényes zálogjoga kiterjed, Olaszországban a mezőgazdasági ingatlan uj termésére és az ingatlan müvelésére szánt élő és holt felszerelésre; a régi Oroszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Romániában, Hollandiában, Dániában és Svédországban ugyancsak mezőgazdasági ingóságokra rendszeresítették; végül Franciaországban különféle mezőgazdasági tárgyakon felül még a kerskedelmi üzletre, ennek felszerelésére és anyagkészletére, továbbá az üzlettel összefüggő ipari, irodalmi és művészeti jogokra is alkalmazást nyerhet. De nemcsak a biztosítékul leköthető tárgyak tekintetében vannak eltérések, hanem úgyszólván minden egyes államban más-más az intézmény berendezése, valamint különböző az intézmény alkalmazási köre és gyakorlati sikere is. Ilyenformán az ingójelzálog nem másolható ié egy állam törvényeiből sem és alkalmazása közben a közgazdasági élet nem kaphat külföldről általános érvényű gyakorlati mintát: ezt az intézményt a magyar törvényalkotó géniusz eredeti és szerencsés alkotó tevékenysége, valamint a magyar közgazdasági tényezők ügyes szervezőképessége teheti Magyarországon életképessé és áldásossá. Az ingójelzálogjog előnyei könnyen érthetők. Kiküszöbölné a színleges ügyleteket (tulajdonjogfentartással eladást, constitutum possessoriumot, színleges végrehajtást), amelyek jogbizonytalanságra, visszaélésekre, perekre és a hitelező károsodására vezettek. Kizárná, hogy az adós vagyona értékét többszörösen is meghaladó adósságokat, szerezzen és ezzel hitelezőit károsítsa. A termelésben nélkülözhetetlen ingóvagyont alkalmassá tenné dologi lekötésre. Ezzel a nemzeti vagyonnak a hitel szemponjából alig méltányolt ingó részét hitelre serkentővé tenné. Uj tőkéket is hitelezésre bátorítana. A hitelbiztosítékok erősítése és a tőkekonkuirencia növelése által a hitelezés feltételeit javilaná. É számos előny átgondolása lendületet