Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 2. szám - Ingójelzálog a kereskedelemben és iparban

2. sz. KERESKEDELMI JOG 25 fogja csuk az élő s következő generációt meg­tanítani arra, hogy egyetlenegy pályái sem szabad a jövőbe pillantó értelem és megfonto­lás nélkül túltelíteni, mert a túlzsúfoltság a megélhetést teszi lehetetlenné, ez pedig forrása minden szenvedésnek s ellensége a társadalmi békének s harmóniának. A jövő sötét kontúrjai azonban ne kerges­senek a fatalizmus és quietizmns reménytelen berkeibe, mert hiszen ha erre volnánk utalva, mindig ha egy állam, társadalom, osztály, vagy csoport válságos helyzetbe jut, akkor az embe­riség és kultúra már rég megsemmisült volna. Éppen ellenkezőleg. A jelennek súlyos, gyakran leküzdhetetlennek látszó nehézségei és szenvedései sarkalták az embert mindig uj erőre, uj célkitűzésekre, energiáinak megfeszítésére a történelmi korszakok min­den etappe-ján. Nyitott szemekkel nézzük a társadalom szükségleteit. A kínálat s ke­reslet vas törvényének megnyilvánulását ne csak a szoros értelemben vett •gazdasági életben figyeljük, hanem figyeljük azt az emberi tevékenység minden terén, mert nem az emberi akarat, nem is a numerus clau­sus határozza meg azt. hogy bizonyos pályára mily arányban ömöljenek az emberek, hanem a társadalom szükséglete, ami kifejeződik a kinálat s kereslet egymáshoz való viszonyá­ban. Pályaválasztásnál szélesebb perspektívá­val nézzenek körül a szülők s az ifjak s ha va­lamely pályán súlyosabb lesz a megélhetés, növekszik a nyomor, a szorgalom s tanultság sem rentábilis, ott a túlzsúfoltság ütötte fel a fejét. Az ilyen pályát kerülje, vagy ha már rá­lépett, hagyja el minél előbb mindenki, mig Fiatal s uj pályán sikert arathat. A quietizmus helyett az aktivizmus, a tét­len megadás és fatalizmus helyett a tevékeny­ség legyen az irányadó eszme az egész vonalon a szolidaritás jelszava alatt. Sohase felejtsük el, hogy bíráknál, ügyé­szeknél s ügyvédeknél a pályák különböző­sége csak látszólagos, lényegileg kölcsönös és szolidáris támogatás mellett egy cél felé halad mind a három testület, de különböző utakon. Ez a cél az erkölcs, jog és igazság megvalósí­tása minden egyéni és kollektív összeütközés és jogvita területén. A három foglalkozási ág minden pernél, minden jogi vitánál e hármas eszmény megvalósítására törekszik. Ez a há­rom eszményi cél kapcsolja organikus egy­séggé a birói, ügyészi s ügyvédi kart, amint hogy e hármas ideál is végelemzésben egy szintetikus egység, meri ami jogos, az szükség­képpen igazságos és erkölcsös és ami igazsá­gos, az jogos és erkölcsös, és ami erkölcsös, az lehetetlen, hogy ne legyen igazságos és jo­gos egyszerre s egy időben. Ingójelzálog a kereskedelemben és iparban. Irta: Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán, ig. ü. min. titkár. Az ingójelzálogjog igen tágkörü fogalom. Lényegében szakítás azzal a rendszerrel, amely ingó dolgokat csak a hitelező birtokába átadással engedett elzálogosítani; jogi lehetőség arra, hogy ingóságok átadás nélkül is dologi biztositókul szolgáljanak; szabadság arra, hogy valamely követelés hitelezője a kielégítési biz­tosítékul lekötött ingóságot az adós birtokában hagyhassa. Az ingójelzálog egy államban sincsen tel­jes következetességgel kiépítve. Angliában a 30 fontnál nagyobb összegre szóló zálogjegy állal helyettesitett ingóságokra (dolog-összessé­gekre, függő termésre is), Svájcban csak álla­tokra terjed ki; Belgiumban azokra a mező­gazdasági ingóságokra, amelyekre haszonbér­let esetén a haszon bér bead ó törvényes zálog­joga kiterjed, Olaszországban a mezőgazdasági ingatlan uj termésére és az ingatlan müvelé­sére szánt élő és holt felszerelésre; a régi Orosz­országban, Spanyolországban, Portugáliában, Romániában, Hollandiában, Dániában és Svédországban ugyancsak mezőgazdasági in­góságokra rendszeresítették; végül Francia­országban különféle mezőgazdasági tárgyakon felül még a kerskedelmi üzletre, ennek felsze­relésére és anyagkészletére, továbbá az üzlettel összefüggő ipari, irodalmi és művészeti jo­gokra is alkalmazást nyerhet. De nemcsak a biztosítékul leköthető tárgyak tekintetében vannak eltérések, hanem úgyszólván minden egyes államban más-más az intézmény beren­dezése, valamint különböző az intézmény alkal­mazási köre és gyakorlati sikere is. Ilyenfor­mán az ingójelzálog nem másolható ié egy állam törvényeiből sem és alkalmazása közben a közgazdasági élet nem kaphat külföldről ál­talános érvényű gyakorlati mintát: ezt az in­tézményt a magyar törvényalkotó géniusz ere­deti és szerencsés alkotó tevékenysége, vala­mint a magyar közgazdasági tényezők ügyes szervezőképessége teheti Magyarországon élet­képessé és áldásossá. Az ingójelzálogjog előnyei könnyen érthe­tők. Kiküszöbölné a színleges ügyleteket (tulaj­donjogfentartással eladást, constitutum pos­sessoriumot, színleges végrehajtást), amelyek jogbizonytalanságra, visszaélésekre, perekre és a hitelező károsodására vezettek. Kizárná, hogy az adós vagyona értékét többszörösen is meghaladó adósságokat, szerezzen és ezzel hite­lezőit károsítsa. A termelésben nélkülözhetetlen ingóvagyont alkalmassá tenné dologi lekötésre. Ezzel a nemzeti vagyonnak a hitel szemponjá­ból alig méltányolt ingó részét hitelre serken­tővé tenné. Uj tőkéket is hitelezésre bátorítana. A hitelbiztosítékok erősítése és a tőkekonkui­rencia növelése által a hitelezés feltételeit ja­vilaná. É számos előny átgondolása lendületet

Next

/
Oldalképek
Tartalom