Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 11. szám - A bankátutalásról

184 KERESKEDELMI JOG 11. sz. zal, hogy alperes ;i 200 dollárnak a megbízás­hoz képes! leendő átutalása iránt a legcélra­vezetőbbnek mutatkozó módon, késedelem nélkül intézkedett. Teljesen téves lehal az a jogi érvelés, hogy a peres lelek egymásközti viszonyában kétrendbeli ügylet jöll létre és pedig egyrészt a 200 dollár iránti vételügylet s másrészt az annak Amerikában leendő fo­lyósitásával való megbízást lárgyazó ügylet. A felperesnek semmi szüksége sem volt arra, hogy azl a 200 dollárt, amelyei az Ameriká­ban tartózkodó fiának akart juttatni, előbb ilt Budapesten, a maga számára megvegye, meri ezt a célt a közismert nemzetközi bank" forgalom igénybevételével, külön vételi ügylet nélkül is egyszerű átutalás utján megvalósít­hatta s igy a fennforgó cselben nem is vételi ügy leltei kombinált megbízási ügyiéiről, ha­nem egyszerű bankátutalásról lehet csak szó. Minthogy vételügylet hiányában semmi­féle jogszerű alapja nincs annak, hogy az a 200 dollár, melyet a volt Osztrák-Magyar Bank, az alperes kiigényléséhez képest folyó­sított, a felperes tulajdonaként ismertessék el, a fellebbezési bíróság ennek a kereseti igény­nek elutasításával anyagi jogszabályt nem sértett. Annak, hogy az átutalás az alperes hibá­ján kívül lebonyolítható nem volt. jogszerű folyománya csak az eredeti állapot vissza­állítása lehet, vagyis az, hogy az alperes visszatérítse felperesnek azt az összegei, ame­lyet attól a megbízás adásakor átvett és pedig abban az értékben, amellyel a befizetett ösz­szeg abban az időpontban birt, amikor az al­peres visszatérítési kötelezettsége beállott.» A fenti határozat a nemzetközi bankfor­galomban közismert bankátutalásról mint sui generis ügyletről szól anélkül, hogy ezl a 'bankátutalási ügyletei elemezné s megje­lölné, hogy mik ennek az ügylelnek lényeges ismérvei. Nem ismerünk más felsőbirósági határozatot sem, amelyből a bankátutalási ügyletről» közelebbit tudhatnánk még. Véleményünk szerint a fenti határozat téves, mert sui generis bankátutalási ügylet nincs. Az átutalás többféleként eszközölhető és ehhez képest más és más lesz annak jogi diagnózisa. Előre kell bocsátanunk, hogy a budapesti pénzintézeteknél érvényben levő gyakorlat és elfogadott szokások szerint, amelyek a Ke­reskedelmi Törvény 267. §-a értelmében figyelmen kívül nem hagyhatók, a megbízás­ból harmadik személy kezeihez akár belföl­dön, akár külföldön eszközlendő kifizetések foganatosításának módozatait a pénzintézet mindenkor magának tartja fenn és ehhez ké­pesl a megbízást vagy készpénz küldésével, vagy a megfelelő helyen történő kifizetéssel, vagy giróátutalással, vagy jóváírással, avagy pedig csekk, illetőleg utalvány átküldésével teljesítheti. Természetesen, ha a pénzintézel állal elfogadóit megbízás a foganatosítás mó­dozataira is kiterjed, a választás joga a pénz­intézetei nem illeti meg többé, hanem az ál­tala elfogadott megbízás tartalma az irány­adó. A fentiekből folyik tehál az. hogy az ily jellegű kifizetési megbízások nem is okvet­lenül átutalás formájában eszközlendők. Az átutalás utján eszközöli kifizetések cselén is az átutalásnak különböző módozatai vannak. A. budapesti cég B. prágai cégnek 1000 cseh koronával adósa, melyei budapesti bank­összeköttetése utján átutalással kiván kiegyen­líteni, Ha A.-nak budapesti összeköttetésénél megfelelő cseh korona folyószámlakövetelése van, akkor utasítja bankját, utaljon ál R-nek Prágába 1000 cK-t. A budapesti pénzintézet az átutalási olyként eszközli, hogy megterheli A. cseh korona folyószámláját 1000 cK-val és egyidejűleg utasítja saját prágai bankössze­köttetését (levelezőjét), hogy fizessen ki saját, olt vezetett cseh korona folyószámlája terhére B. -nek 1000 cK-t, A prágai bank ennek foly­tán megterheli a budapesti bank cseh korona folyószámláját 1000 cK-val és az összegei vagy effektive kifizeti B.-nek, vagy esetleg B. folyószámlája javára írja. Ez a bankátutalás legegyszerűbb esete, ami jogilag a budapesti A. és a budapesti bank közöli semmi egyéb, mint egyszerű megbízási ügylet. De az átutalásnak lehelnek komplikál­tai)!) cselei is. így, ha . 1.-nak a budapesti banknál cseh korona folyószámlája nincs, de van effektív cseh korona bankjegye, más ide­gen bankjegye vagy más idegen pénz­értékre szóló folyószámlakövetelése, melyet a budapesti bank rendelkezésére bocsát. Minthogy az átutalás effektuálása a fenti esetből kilünőleg mindig ugy történik, hogy a budapesti bank saját külföldön levő folyó­számlaköveteléséből (deviza) engedi ál ügy­felének a célba vett kifizetésre a megfelelő összegű követelést, ha az ügyfél effektív esem korona bankjegyet bocsát rendelkezésére, a kifizetési megbízás megadása előli elcseréli a fél által rendelkezésére bocsátott effektív bankjegyet saját, a kifizetéshez szükséges idegen folyószámlakövetelésévél. Ugy a cseh korona deviza, mint a cseh korona bankjegy a belföldön áru, amelynek rendszerint egy­mástól eltérő árfolyama (ára) van, s igy kö­vetelés (deviza) átengedése effektív külföldi bankjegy (valuta) ellenében csereügylet. Ez esetben tehát az átutalás A. és buda­pesti bankja közli viszonylatban cserével kombinált megbízási ügylet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom