Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 11. szám - Az OHE előtti eljárás reformja

11. sz. a lehetőségig rövidre szabandó. Egyébként ajánlóin még a következőkei megfontolni: A bíróságtól kirendeli hites revizor, vagy ügygondnok zár alá veszi a vagyont és igyekszik mielőbb ügy a hitelezőket kinyomozni, mini a statust megállapítani, az adós jó- vagy rosszhiszeműségére vonatkozó adatokat felderíteni. Minden hitelező, aki követeléséi ezen idő alatt bejelenti és az adós könyvéből kitünőleg, vagy máskép igazolt módon valósággal követeléssel bir. jogot nyer arra. hogy az adós ellen a vizsgálatban személyesen, vagy megbízottja utján részt vehessen. A vizsgálati szak befejezte után dönthet a csődbíróság arról, hogy adós esetleges egyezségi ajánlata szavazásra bocsátható-e. Rosszhiszeműség esetén elutasítandó, egyébként a hitelezőknek szavazásra bocsátandó. Ha a kvalifikált nagytöbbség (75%) el nem Fogadja, a csődbeli likvidáció végig folytatandó. Ez esetben a hitelezők likvidátort választanak, aki hitelezőbizottság ellenőrzése és a bíróság felügyelete alatt működik lehetőleg előre szabályozott díjazás mellett. Ha viszont az egyzség létrejön, a teljesítésig ügygondok, vagy revizor felügyelete alatt maradi az üzlet. Ugy a csődben, mint a kényszeregyezségben és az eljárás folyama alatt fizetendő az ismert s jelentkezeti hitelezőknek az az öszszeg. amely időközben befolyt és a likvidációnál nélkülözhető. Vitás követeléseknél valószínű összegek veendők számításba, esetleg birói letétbe helyezendők az arra történt időközi kiutalások. A likvidációval járó vagyoni értékesítés utcai árral bíró, vagy rendes kereskedő forgalmi tárgyát képező dolgoknál az üzlet rendes keretéhen tovább folytatandó, egyrészt hogy felesleges kamatveszteségek elkerültessenek, másrészl elkerültessék egy későbbi időpontban nagy tömegben piacra dobotl áru a rendes forgalmi ár alakulását szabálytalanul, időnként egészségtelenül befolyásolja. A likvidálor, az esetben, ha ügyvéd, nem képviselheti ügyvédként peres eljárásban a tömeget; ezzel elkerülendő még annak a látszata is, hogy felesleges pereskedésekkel a likvidáció kihuzassék. Megfontolandó volna az is, nem lehetne-e a felszámolási tömeg pereit választott bíróság kompetenciájába utalni, amelyik egy fórumon jogerősen döntene. A gyors likvidációval járó előnyök messze meghaladják azokat az esetleges hátrányokat, amit a pereknek ilyen módon való elintézése jelent. A csődbeli kényszeregyezség eseteiben is fejlesztendő a hitelezőknek megtámadási joga. Miidán a hangsúly a kényszeren van nem pedig az egyezségen, nem szabad elzárni a hitelező utjai attól, hogy a jogerős egyezség után és annak szükség esetén érintetlenhagyása mellett, nagyobb körben meg ne lámadhasson harmadik személyekkel kötőit jogcselekményekéi, amelyek az adós vagyoni állapotát rosszabbá telték. A megtámadott jogügylet érvénytelenítése esetén az adósra visszaszálló vagyoni többlet hányada a meg támadó hitelezőnek a kvótán felül kiadandó. A likvidátorok díjazása mérsékelt napidíjakból és a hitelezőknek menteti kvótának bizonyos száza lékhói álljon. Véleményem az, hogy a likvidálor megválasztásánál necsak ügyvédek jöjjenek számba. Véleményem szerint az ügyvédi kai' egyetemének érdekéi sokkal jobban szolgálja az. ha a megreformált csődeljárás a hitelezőknek jelentősebb kvóta-eredményekei hoz. ami maga után vonja a hitelezőkei képviselő ügyvédeknek megfelelő honorálását is, mint hogyha a karnak egyes tagjai különböző szerencsés körülmények egybetalálkozása folytán a bíróságtól tömeggondnoki vagy vagyonfelügyelői megbízást nyernek. A tömeg peres képviseleténél vagy egyáltalában jogi kérdéseknél jogászi szakértő esetenként úgyis alkalmazandó lesz. Ezzel a megoldással az egész ügyvédségről elhárul sok ódium és sok téves általánosítás. A csődjog reformjánál bizonyára érdekes és felhasználható ötleteket nyújt az a javaslat, amelyet dr. Doroghi Ervin kollegánk a kényszerfelszámolással elkészített. Az ő javaslatának vezérgondolatával, hogy a csőd és a csődönkivüli kényszereljárás mellett még egy külön kényszerfelszámolási eljárás is létesíttessék, nem érthetek egyet, és természetesen annál kevésbé azzal az igyekezetével, hogy ezl a kényszerfelszámolási eljárást az (). 11. E. testére szabja. Az a véleményem azonban, hogy az ő általa felállított nézőpontok a csődeljárás reformjánál, amely lényegében a kényszerfelszámolás, határozott figyelmet érdekelnek. Az OHE előtti eljárás reformja. Irta: Dr. Szenté Lajos ügyvéd. Minthogy a kényszeregyezségi eljárás mai szabályozása mellett annak súlypontja az OHE előtti magánegyeztetési eljáráson nyugszik, akkor, midőn a kényszeregyezési eljárás reformjáról tárgyalunk, jó lesz, ha egy kissé szemügyre vesszük, hogy az OHE előtti eljárás megfelelt-e azoknak a várakozásoknak, amelyeket a kereskedői világ annak életbeléptetéséhez fűzött? Hogy mennyire az OHE-n van a helyzet súlypontja, mi sem jellemzi jobban, mint hogyha egy pillantást vetünk a törvényszéki épület közismert Hí. emeleti folyosójára. Amig azelőll a déli órákban hemzsegett a folyosó a tárgyalásra várakozó IV-