Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 8. szám - A magánalkalmazottak nyugdijának átértékeléséről szóló 1926: XVI. t.-c. magyarázata. Irta: dr. Nizsalovszky Endre [Könyvismertetés]

144 KERESKEDELMI JOG alatti két levél is, amelyben a felperes a magyar koronában lefizetett előleg helyett az alperestől cseh koronát kér, amire nem volt volna szüksége abban az esetben, ha a valóságos cseh koronában teljesítendő fizetés már a 3. alattiban kiköttetett volna, nemkülönben a felperesnek 4. sorszámú kérvénye, amelyben jogfénntartás nélkül bejelenti, hogy az alperes a perelt követelésre 1922. évi március hó 11-én 90.000 magyar koronát törlesztett s ezzel az összeggel keresetét leszállítja. Gazdasági lehetetlenülés-valorizáció. 147. Az elveszett tartályok ára többezerszeresre emelkedvén azok megtérítése helyett mérsékelten valorizált megtérités jár. Kúria P. IV. 4197/1925. sz. a. 1926 június 9-én.) Indokok: Nem vitás, hogy a borszállítás céljából a felperes által részint az alperesnek, részint jogelődének kölcsönadott 26 darab ládának és 2480 darab palacknak a szállításkori értéke 3520 koronát tett ki és hogy ma ugyanezeknek a tartályoknak a beszerzési ára mintegy 20 millió koronára rug. Meg nem támadott tényként meg van állapítva az is, hogy a szóbanforgó ládák és palackok már a kereset megindításakor sem voltak meg az alperes birtokában. Abból a körülményből, hogy időközben a tartályok ára a szállításkor volt értékének több ezerszeresére ugrott fel, — nyilvánvaló, hogy az alperesre nézve a tartályoknak beszerzése és természetben való szolgáltatása gazdaságilag lehetetlenné vált. Alperest tehát a ládáknak és palackoknak természetben való visszaadására ma már kötelezni nem lehet; hanem felperes jogszerűen csakis arra tarthat számot, hogy az alperes az emiitett tartályok készpénzbeli egyenértékét méltányosan átértékelve neki megtérítse. Az átértékelés időpontját illetően a magyar kir. Kúria az 1919. évi augusztus hó 8-ik napját azért vette számítási alapul, mert a megállapított tényállásból folyóan alperesre nézve_ a visszaadás kötelezettsége e napon állott be; az alperes tehát e naptól kezdve a tartályok készpénzbeli egyenértéke tekintetében fizetési késedelembe esett. Az átértékelés mérvét illetően pedig figyelemmel egyrészt a peres felek vagyoni helyzetére, valamint arra a körülményre, hogy felperes a jelen pert több mint háromévi késedelemmel indította meg, ami alatt a magyar korona vásárlóereje lényegesen csökkent: a m. kir. Kúria az adott esetben a per összes adatainak mérlegelésével csupán 20%-os átértékelést tartott méltányosnak. Nyiigdij-valorizáeió. 148. Irányadó szempontok. (Kúria P- II. 164/1926. sz. a. 1926 június 16-án.) Indokok: Ugyanezekből az indokokból nem fogadható el helyesnek a fellebbezési bíróságnak az a felfogása, hogy a pénz nagymérvű elértéktelenedése előtt nyugalomba helyezettek oly nyugdíjra tarthatnak igényt, mint aminő az ugyanolyan viszonyok mellett jelenleg nyugalomba vonulóknak járna. De nem helytálló a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja sem, hogy a nyugdijasok illetményei az aktív alkalmazottak illetményeihez igazodnak, mert a tényleges szolgálatban állók illetményeinek megállapítására a kereslet és kínálat és egyéb olyan körülmények is befolyást gyakorolnak, amelyek a nyugdijak megállapításánál tekintetbe nem jöhetnek. A felemelés mértékének meghatározásánál a hasonló munkakörben ugyanannyi időn keresztül tényleges szolgálatban állók javadalmazása csak mint egyik olyan adat jöhet figyelembe, amelyből a munkaadó teljesítő képességére következtetés vonható, de emellett az összes körülmények figyelembe veendők és főleg szem előtt tartandó, hogy a megállapítandó nyugdíj az arra jogosult fentartásához számbavehetően hozzájáruljon, a fizetésre kötelezettre nézve pedig elviselhetetlen ne legyen. Tekintettel arra, hogy felperes az irányadó tényállás szerint 30 évet meghaladó időn keresztül legutóbb mint bankfiókigazgató állott az alperes szolgálatában, amelynek alapján őt a nyugdijszabályzat értelmében legutóbbi törzsfizetésének 108%-a illette volna nyugdíj gyanánt, — tekintve, hogy kora és betegsége következtében munkaképessége nagy mértékben csökkent, vagyona és más állása nincsen; tekintetbe véve másrészről, hogy alperest egyike ugyan a tekintélyesebb, tőkeerős pénzintézeteknek, de 1925 április 20-án már 101 nyugdíjasa volt, emellett sok alkalmazottja van, akinek nyugalombahelyezése esetén nyugdijáról gondoskodnia kell, mindezeknek a Pp. 271. §-a értelmében való figyelembe yételével a m. kir. Kúria a felperes nyugdiját a rendelkező részben kitett összegben (havi 6 millió K) állapította meg. Gazdasági lehetetlenülés. 149. A vállalkozó, aki a munkát fix árban elvállalja, viselni köteles azt a kockázatot, amely a munka elvállalásánál eszközölt számításai helytelenségével jár. De ha az elvállalás után merülnek fel oly körülmények, melyeket a vállalkozó kellő gondossággal előre nem láthatott és el nem háríthatott és ezek folytán a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányában oly nagyfokú eltolódás áll be, mely az egyik félre aránytalan és igazságtalan hasznot, a másik félre pedig méltánytalan kárt hárit, amidőn tehát a gazdasági lehetetlenülés a dologadóst a teljesítés alól mentesítené, de ő ennek ellenére saját károsodása mellett a szerződést teljesiti: nincs akadálya annak, hogy a megbízótól ennek aránytalan gazdagodásához képest saját károsodásának elhárítását kívánja. (Kúria P. II. 3357/1925. sz. a. 1926 márc. 26-án.) A Fonciére Általáoos Biztosító Intését gróf Széchenyi Bertalan v. b. t. t. elnöklete alatt aug. 27-én tartotta 1925. évi közgyűlését. A díjbevételek 101,340.872,801 koronát teltek ki nz előzőévi 78,006 089,495 koronával szemben : a dijkár- és egyéb tartalékok 33,921.341.035 koronára emelkedtek Kifizetésre aug 30-tól kezdve G0C0 K. (előzőévben 40C0 K.) osztalék kerül. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.