Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 8. szám - A magánalkalmazottak nyugdijának átértékeléséről szóló 1926: XVI. t.-c. magyarázata. Irta: dr. Nizsalovszky Endre [Könyvismertetés]

KERESKEDELMI JOG 143 A K. T. 179. és 182. §-aiban foglaltak szerint az igazgatóságot a. közgyűlés fizetés mellett vagy anélkül választja, és annak hatáskörébe az tartozik, hogy a részvénytársaság ügyeit intézze. Továbbá az alperesi részvénytársasági alapszabályok NB. 1/16. §-nak a) pontja szerint az igazgatóság járandóságainak megállapítása a közgyűlés hatáskörének van fenntartva. Ekkép a törvény és az alapszabályok rendelkezésével szemben az igazgatóságnak nem állott jogában az, hogy a részvénytársaság vagyoni megterh éltetésével felperes igazgatósági tag részére javadalmazást állapítson meg, ez a megállapodás tehát csak annak a közgyűlés által való jóváhagyása esetében válhatott volna joghatályossá. ^ Az igazgatóságnak ily megállapodás létesítésére való jogosultsága hiányában közömbös az igazgatósági ülés határozatképességének, továbbá a készpénzjárandóság felemelését tartalmazó igazgatósági ülésekről felvett jegyzökönyvek alakszerűségének kérdése. Közömbös az is, hogy a fellebbezési bíróság nem méltatta felperesnek arra vonatkozó előterjesztéseit és adatait, hogy a részére biztosított javadalmazás ellenében a rákosfalvai gazdaság bérletére vonatkozó szerződését is átruházta az alperesre, mert a fennebb említett megállapodás hatálytalanságán ezek a körülmények nem változtatnak. 145. Abban a kérdésben, hogy a névre szóló részvény szabad átruházhatósága az alapszabályok intézkedése által korlátozható-e, irányadó szempont az, hogy a korlátozás nem lehet oly terjedelmű, hogy a részvény forgalmát lehetetlenné tegye; ellenben nincsen akadálya annak, hogy a részvényátruházás alapszabályszerűen bizonyos különleges, a részvénytársaság céljai által igazolt megszorításoknak vettessék alá. Nem ellenkezik a törvénnyel az sem, hogy öt szavazatnál többet egy részvényes sem gyakorolhat. (Kúria P. IV. 5423/1925. sz. a. 1926 június 23-án.) Indokok: Az alperesi alapszabályok B) 6. ós 7. §-ai csupán ilyen különleges, a társasági cél megvalósítására szükséges forgalmi korlátozásokat tartalmaznak, a részvények forgalmának lehetőségét azonban ki nem zárják. Az alapszabályoknak ez a két szakasza egymással szerves összefüggésben áll, mert a 6. §. meghatározza azt, hogy ki lehet részvényes, a 7. §. pedig a részvény-átruházáshoz való beleegyezését éppen azért köti ki, hogy a társaság kellően biztosítva legyen az alapszabályok 6. §-a rendelkezésének megóvása s végrehajtása tekintetében. Ehhez képest a felperes által támadott ezek az alapszabályi intézkedések a törvénybe nem ütköznek. Nem ellenkezik a törvénnyel az alapszabályok 13. §-ban foglalt, a részvényesek szavazati jogát illető, felperes által támadott az az intézkedés sem, hogy öt szavazatnál többet egy részvényes .sem gyakorolhat. Mert a közgyűlés autonóm jogkörébe tartozik a részvényesek szavazati joga terjedelmének az alapszabályok keretében való megállapítása. Ezek szerint nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak a felperes által támadott az a döntése, amellyel az 1920. évi június hó 19-én megtartott alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályok 6., 7. és 13. §-aira vonatkozó közgyűlési határozat megsemmisítésére irányuló keresetet elutasította. Azon további kérdés elbírálásánál, hogy a 300.000 K alaptőke 3 millió K-ra felemelésének az 1923. évi december hó 17-én megtartott közgyűlés által elhatározott az a módja, amely szerint a kibocsátás alá kerülő uj részvényekből minden részvényest 100 drb. régi részvényig rés.zvényenkint 9 darab uj részvényre, 100 darab régi részvényen felül pedig részvényenkint csak két uj részvényre illeti meg 200 K névértékben elővételi jog: sérti-e a 100-nál több részvénnyel egyedül bíró felperesnek részvényesi jogait, — abból kell kiindulni, hogy felperest kivéve a többi részvényes az elővételi jog gyakorlásával a társasági vagyonban való részesedésének addigi arányát megóvhatta, ellenben felperes annak következtében, hogy a nem vitás tényállás szerint 506 darab részvénye után csak 1712 darab uj részvényre gyakorolhatott elővételi jogot, míg darabonkint 30.000 koronánál nagyobb belértéket képviselő 2842 darab uj részvény tőle elvonatott, a többi részvényessel szemben abban a hátrányban részesült, hogy a társasági vagyonban Va-ad rész arányban való addigi részesedése V7-re csökkent és ezzel a társasági vagyonban való részesedésének jelentékeny hányadától a többi részvényes előnyére indokolatlanul megfosztatott. Az egyik részvényesnek a többivel szemben ily vagyoni hátránnyal való sujtása a fellebbezési bíróság helyes okfejtésének megfelelően kétségtelenül sérti ennek a K. T. 163. §-a értelmében a társasági vagyonban aránylagos részesedéséhez való jogát. Súlytalan ezzel szemben az alperesnek az az érvelése, hogy az alaptőkefelemelés az alperes részvénytársaság üzletének menetére és vagyongyarapodására kedvező hatással volt, mert a felperes károsodása ebben az esetben még szembeötlőbb. Ehhez képest nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az a döntése sem, amellyel az alaptőkeemelésre és az azzal kapcsolatos alapszabálymódósitásra vonatkozó közgülési határoízatokat megsemmisítette. Valuta. 146. A fizetésnek «csehszlovák értékben eszközléséről" szóló kitétele nem jelent effektív kikötést. (Kúria P. IV. 3887/1925. sz. a. 1926 május 25-én.) Indokok: Az alperes ellenben alaposan támadja a tényállást, mert sem a 3. alatti levélben, sem a tanú vallomásáról készült jegyzőkönyvben nincsen alap arra a következtetésre, hogy a peresfelek a keresetben megjelölt szénáru vételárára nézve akként egyeztek volna meg, hogy az valóságos cseh koronában lesz fizetendő. Ellenkezőleg: a 3. alattiból az állapitható meg, hogy a szerződő felek a szénnek cseh koronában meghatározott vételárát csak számolási értéknek tekintették és a vételárnak e számolási érték alapján magyar koronában fizetésére nézve egyeztek meg; a 3. alatti ugyanis a fizetési eszközről szóló részében nem valóságos cseh koronát emlit, hanem a fizetésnek «csehszlovák értékben eszközléséről* szól, az alperes által «fedezetül, illetve előlegül» fizetendő összeget pedig világosan magyar koronában határozza meg. Ily értelmű megállapodás létrejötte mellett szól a felperes által csatolt C) és D)