Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 8. szám - A magánalkalmazottak nyugdijának átértékeléséről szóló 1926: XVI. t.-c. magyarázata. Irta: dr. Nizsalovszky Endre [Könyvismertetés]

142 KERESKEDELMI JOG 8. sz. Tiltott ügylet. 14D. Tiltott ügylet alapján sem teljesítést, sem kártérítést követelni nem lehet. (Kúria P. VII. 1581/1926. sz. a. 1926 június 8-án.) Indokok: Ezért nem köveiheti a felperes az alperestől a szerződésileg kikötött 173.017.5Q cseh korona vételár megfizetését s nem követelheti megtérítését annak a kárnak sem, amelyet a felperes azáltal szenvedett, hogy a KK. alatti megállapodásban a kir. kincstárral szemben vállalt kötelezettsége alapján a Devizaközpontnál cseh korona összeget volt kénytelen befizetni s az ennek megfelelő ellenértéket nem kapta meg annak folytán, hogy a kir. kincstár a KK. alatti 16. pontja értelmében a befizetett cseh korona összeget a liszteladás bejelentésének napján fenállott árfolyamon számitotta át a felperes javára magyar korona összegre. A peresfelek közti ügylet tiltott volta s ez okból érvénytelensége folytán — a fellebbezési bíróságnak helyes ítéleti döntése szerint — csupán a szerződést megelőző állapot visszaállításának van helye, ez pedig — az Ítéletnek vonatkozó helyes indokolása szerint — már megtörtént azzal, hogy a felperes a neki visszajáró, de az alperes által eladott s ez okból természetben vissza nem adható hat vagon lisztnek teljes ellenértékét annak idején magyar koronában megkapta. Azon az alapon, hogy az alperes a fentiek szerint tiltott ügylettel megszerzett kiviteli engedéllyel lisztet vitt ki külföldre, s ezen az uton a részéről felperesnek adott magyar korona összegnél nagyobb értékű külföldi valutához jutott, a felperesnek alperes ellenében jogos követelése nem lehet, mert ennek a követelésnek megítélése nem a szerződéselőtti állapot visszaállításával hanem azzal volna egyértelmű, hogy a felperes az alperestől megkapja az ez által tiltott uton szerzett nyereséget vagy ennek egy részét: ehhez azonban bírói jogsegély nem nyújtható. Ezek szerint nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak a keresetet elutasító ítéleti döntése s ezért alaptalan a felperesnek ezt támadó felülvizsgálati panasza. Üzletátmházás. 141. Az állandó birói gyakorlat értelmében üzletátruházás akkor forog fenn, ha az átruházás tárgyául szolgáló üzleti értékek a maguk összességében a kereskedelmi üzlet folytatására alkalmasak és nem fogalmi kelléke az üzletátruházásnak az, hogy az üzlethelyiség is átruháztassék. (Kúria P. IV. 1079/1926. sz. a. 1926 június 23-án.) Cégbitorlás. 142. A Kt. 24. §-ában megjelent cégbitorlás esete akkor forog fenn, ha a későbben bejegyzett cég szövege a kereskedelmi forgalomban a korábban bejegyzett céggel való összetévesztésre alkalmas, ez az összetéveszthetőség pedig a birói gyakorlat értelmében megállapítandó mindazokban az esetekben, amikor az egymással szemben álló cégek szövegének akár a vezérszavai, akár a jelzőszavai teljesen azonosak. (Kúria P. IV. 5525/1925. sz. a. 1926 június 15-én.) Indokok: A felperes cége Berettyóújfalui terménykereskedelmi r. t. Berettyóújfalu székhellyel 1922. év óta van bejegyezve. Ugyané községben 1924. évben alakult azonos üzletkörrel az alperes cége Biharmegyei terménykereskedelmi r. t. bejegyzett cégszöveggel. Mindkét cégnek a kereskedelmi üzlet körére utaló jelzőszava a «terménykereskedelmi» megjelelés, tehát az összetévesztésre kétségkívül alkalmas cégszövegekről van szó s így a fennebb kifejtettek értelmében az alperes részéről fennforgó cégbitorlás nyilvánvaló. Ennélfogva a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fent kifejtett anyagi jogyszabályokat ütköző ítélet megváltoztatásával a kereseti kérelemhez képest kellett határozni. Főnök és alkalmazott. 143. Az állandó birói gyakorlat az ipari és kereskedelmi vállalatok csupán azon alkalmazottjainak biztosit az 1884:XVII. t.-c. 92. §-ában és az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-ában meghatározott felmondási időktől eltérően egyéves felmondási időt, akik a segédszemélyzet köréből kiemelkedő munkakör mellett az egész üzletkörre kiterjedő önálló rendelkezési joggal felruházott vezetői hatáskörrel és ennek megfelelő magasabb fizetéssel vannak alkalmazva. Az aligazgatói címmel osztályvezetői minőségben alkalmazott felperest azonban a fellebbezési biróság jogszabálysértés nélkül nem tekintette ilyen hatáskörrel felruházott tisztviselőnek. (Kúria P. II. 2157/1926. sz. a. 1926 június 24-én.) Indokok: Mert ha valónak bizonyulna is felperesnek az az előadása, hogy alperes bank levelezési, deviza- és tőzsdeosztályát önállóan vezette és hogy a folyó bankügyek legnagyobb részét is önállóan intézte el: ez sem jelentene erre az egész üzletkörre kiterjedő önálló rendelkezési joggal felruházott vezetői hatáskört, hanem csak azt, hogy az alperes bank részvénytársaság munkamegosztásában felperes fontosabb teendőkkel volt megbízva, amely teendői körében az egyes ügyleteket önállóan megköthette anélkül azonban, hogy az egész üzletmenet vezetése, irányítása reá lett volna bízva. Nem sértett tehát eljárási jogszabályt a fellebbezési biróság, midőn a nem perdöntő tényállításokra kért bizonyítást mellőzte. Minthogy pedig felperest ezek szerint az 1910/1920. M. E. sz. redelet 2. §-a értelmében hathavi felmondási időnél több nem illeti, erre az időre pedig illetményeit megkapta: a további hathónapi felmondási időre követelt illetmények meg nem Ítélése miatt emelt panasza alaptalan. Részvénytársaság. 144. A részvénytársaság igazgatósága nem létesíthet az igazgatóság egy tagjával annak a társaság érdekében kifejtett közreműködése jutalmazása céljából oly megállapodást, hogy részére a társaság vagyonából javadalmazást állapit meg. (Kúria P. IV. 6206/1925. sz. a. 1926 június 16-án.) Indokok: Az egyedüli eldöntendő kérdés az, hogy a részvénytársaság igazgatósága létesíthet-e az igazgatóság egyik tagjával annak a társaság érdekében kifejtett közreműködése jutalmazása céljából oly megállapodást, hogy részére a társaság vagyonából nyújtandó javadalmazást állapit meg.