Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / Tartalommutató

11. sz. KERESKEDELMI JOG 191 |»4. Viszonosság vizsgálata k'ülföídivei szemben ' '. '. 37 a h'ittl«« tK,Tá^?S e£eiÁb-en beállott csökkenés folytán Jo'íctiwi ^'V; e esenek,,i,t^',ékelt megítélését megengedő ^.S nlf!'1 megállapított anyagi jog erejű szabály ,',V !Z.a mfK a? alperesnek, mint az állani által fentar.«.. Ellenkező kikötés és ok hiányában azt kell feltételezni, hogy az ngyletkötő felek az adásvételi szerződésnél a viszonosságot, a kölcsönös érdekek teljes és valóságos Kiegyenlítését és ennél az ügylet kötéskori fizetési eszköz akkori benső ertekét tartották szem előtt és akarták megvalósítani , -jK 97. Effektivitás helyett'— 407o'-os valorizáció 18 S8. A bírói gyakorlat a valorizálásnak az általános alapját a méltányosságban keresi, amiből következőleg semmi oly átértékelési igény nem ítélhető igazolatlannak, amelynél az elutasítás a pénz elértéktelenedéséből eredő kárt méltánytalanul hagyná meg a hitelező terhén .... 39 99. A kölcsönt, mint u. n. tiszta pénztartozást, a birói gyakorlat csak akkor tekinti átértékelhetőnek, ha az adóst vétkes késedelem terheli, vagy ba a kölcsönből szerzett vagyonból aránytalanul gazdagodott. — 50%-os valorizáció. — Külföldi valuta fizetésére irányuló kérelemben a valorizációs kérelem henfoglaltatik 39 100. Jogszabály, ha az adós tartozását teljesítés hatályával birói letétbe helyezheti akkor, ha a hitelező elfogadási késedelembe esett, vagy ha az adós a hitelező személyében fekvő egyéb okból, vagy mert a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van, kötelezettségét fizetés által éppen nem, vagy veszély nélkül nem teljesítheti. — késői letétbehelyezés valorizációt von maga után. . 55 101. A követelés kifizetésének jogfentariás nélküli elfogadása nem akadálya a valorizációnak . . ... . . 5(5 102. A m. kir. Knriának állandóan követett joggyakorlata értelmében: a kifizetett követelés valorizációs értékkülönbözetének ujabb keresettel való követeléséhez a hitelezőnek abban az esetben van joga, ha követelése eredeti összegének kifizetése alkalmával — ha csak az utolsó részletfizetés teljesítése idején is — ehhez (t. i. a valori zációs értékkülönbözetének követeléséhez) való jogát kifejezetten fentartotta 56 103. Egymagában az a körülmény, hogy az említett perben jogerős döntést nyert az, hogy az alperes az általa meg- és átvett áruk vételára fejében mily összeget tartozik fizetni, nem zárja ki azt, hogy a felperes az alperes fizetési késedelmének ideje alatt bekövetkezett koronaértékcsökkenésből származó kárának megtérítését az alperessel szemben utóbb külön perben érvényesíthesse, ha máskülönben az ily kár érvényesithetésének feltételei fennforognak 56 104. A valorizáció alapja nem az adós vétkessége, hanem az adós igazolatlan fizetési késedelme alatt a korona értékének csökkenése 56 105. Abból, hogy az adós késedéimét a birói gyakorlat a valorizálás egyik alapjának szokta tekinteni, nem következik, hogy késedelem hijján a hitelező követelése átértékelésének egyáltalában nem lehetne helye. Mert késedelem nélkül is helyt ad a birói gyakorlat az átértékelésnek oly esetben, amikor a koronaromlás kára nyilván méltánytalanul hagyatnék meg a hitelező terhére. Ez pedig kétségtelenül fenforog, ha — mint jelen peres ügyben — a felek visszterhes szerződési jogviszonyában az adós a pénztartozása fejében értékálló dolgot, ingatlant kapott viszontszolgáltatásul 56 ' 106. A vételügylet teljesítésének elmaradása esetén az eladó a felvett vételárösszeget a birói gyakorlat értelmében abban az értékben tartozik a vevőnek visszatéríteni, amely értékkel ez az összeg abban az időben bírt, amikor az eladónak vételárvisszafizetési kötelezettsége beállott . . 57 107. A vételügylet nem teljesítése esetén az eladó az előre felvett vételárat a m. kir. Kúria állandó gyakorlata értelmében rendszerint abban az értelemben tartozik a vevőnek visszatéríteni, amely értékkel az a vételár visszafizetésére való kötelezettségének beálltakor hirt; korábbi i.ióponlnak, nevezetesen a vételár kézhezvétele időpontjának megfelelő érték megtérítésére pedig csak akkor köti lezhető az eladó, ha a vételiigylet teljesítése kizárólag az ő hibájából hiúsult meg . . ... • • • • • • 57 108. A pénz vásárlóerejeben beállott csökkenés folytan a hitelező követelésének átértékelt megítélését megen: gedő a bírói gyakorlat által megállapított anyagi jogi erejű jogszabály'határozza meg az alperes, mint az állam által fentai'tott üzemnek kötelezettségét is f 109 Figveleinbeveendő szempontok • ••a 110 A 'bírói gyakorlat megállapította, hogy miután a pénzromlás folytán a változatlan mennyiségű papirkoronábáu fizetett nyugdíj nem felel meg többe eredeti rendeltetésének és a méltányos teljesítés szabályainak: ii nyugdijat oly mértékben kell átértékelni, hogy egyrészt •i nviigdiias élet fentartásához legalább is számottevően hozzá Umiijon, másrészt a munkaadóra se legyen elviselhetetlen és őt anyagi romlásba ne döntse. Ennek az irányelvnek szem előtt tartásával kell a. bíróságnak a valorizáció mértékét a Pp. 271. §-a alapján minden korulmeny figyelembevételével legjobb belátása szerint megállapítani. — 80% valorizáció 58 111. Ellenkező kikötés és ok hiányában azt kell feltételezni, hogy az ügyletkötő felek az adásvételi szerződésnél a viszonosságot, a kölcsönös érdekek teljes és valóságos kiegyenlítéséi és ennél az ügyletkötéskori fizetési eszköz akkori benső.értékét tartották szem előtt és akarták megvalósítani. Az ellenkező felfogás mellett ugyanis lebető volna, hogy az eladó — hatalmi körén kivül eső, tehát hibája nélkül beállott gazdasági eltolódások folytán felette érzékenyen károsodnék, a vevő pedig minden érdem és alap nélkül az eladó rovására aránytalanul nagy előnyhöz jutna akkor, amikor azt lehetős kell feltételezni, hogy a felek ügyletkötésének nemcsak célja, hanem lényege* feltétele is: az érdekek jóhiszemű kölcsönössége és valóságos kicserélése, tehát valóságos és anyagi érdekkiegyenlítés volt. — 75%-os valorizáció 71 112. A tartozás átértékelésének alapját nem az adós vétkes fizetési késedelme, hanem a pénz értékének a gazdasági összeomlás következtében beállott nagymérvű csökkenése képezi 75 113. A valorizációs kérelem előterjesztése előtti időre is megítélheti annál inkább, mert hisz még jogerős ítélet alapján történt fizetés valorizációja is kérhető . . . 75 114. 100%-os valorizáció adós rosszhiszeműsége miatt 76 115. Alperes rosszhiszeműsége dacára csak 80% valorizáció, mivel felperes a neki küldött pénz elfogadását, megtagadta s ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a pénz tovább romoljék 7;> 116. A pénz értékének időközben előállott nagymértékű leromlása egyedüli alapja az átértékelésnek . . . . 92 117. l(IO%-os valozrizáció azon az alapon, hogy az áru alperes kezén jó valutában maradt , 02 118. A hitelezőt az adós fizetés késedelme esetében a követelés abban az értékben illeti meg, amellyel az az esedékesség napján bírt 02 119. A valorizáció a lejárat napjától követelhető. —10% valorizáció csak kivételes esetekben foghat helyet . . 03 120. Készpénzkölesön-tartozás is valorizálható, ha a felek azt kikötötték 03 121. A fizetési késedeleni vétkessége itt közömbös . . 93 122. A valorizáció iránti igény lényegében nem kárkövetelés, annak pusztán a gazdasági okokból bekövetkezett koronaromlás az alapja. — Helye van valorizációnak akkor is, ha az előbbi állapot az anyagi jog szerint tuvpis causa miatt állíttatik helyre 04 123. A m. kir. Kúriának állandóan követett joggyakorlata értelmében a valorizációnak nem -az adós vétkessége a/, alapja, hanem a korona értékének az adós igazolatlan fizetési késedelme alatt beállott csökkenése s igy az átértékelés a vétkesség fenn nem forgása esetében is megítélhető, ha a fizetési késedelem tartama alatt a korona értéke csökkent 109 124. A valorizációs igény, mint a koronaromlásnak a felek vétkességétől független következménye, az adós késedelmével és nem a felértékelés iránti kérelem előterjesztésével áll be 109 125. Az átértékelés .mérvének megítélésénél figyelembe Veendő a felek, tehát felperes vagyoni helyzete is . . 109 126. A kölcsönvevő a kapott készpénzkölcsönnel azonos minőségű és értékű készpénz visszaszolgáltatására köteles Hl 127. Az állandó birói gyakorlat értelmében a töke valorizálása a felperest csak a korona értékcsökkenéséért, de nem egyúttal a tőke használatának elvonásáért is kárpótolja . . . 125 128. A valorizáció szempontjából közömbös az, vájjon az alperes vevőt a vételár kifizetése körül vétkes mulasztás terhelte-e, mert a valorizációnak az alapja nem az adós vétkes késedelme, hanem a pénz értékének időközben beállott csökkenése 125 129. Az állandó birói gyakorlat értelmében a kérelem nélkül adott s a késedelmes fél által igénybe nem vett utólagos teljesítési határidőben fenforgó árviszonyok nem vehetők figyelembe a kártérítés mérvének megállapításánál, mert ez egyoldalú spekulációnak nyitná teret .... 127 130. A károkozó cselekmény jogellenessége néni zárja ki a méltányossági szempontok figyelembevételét és nem involválja fellétlenül a teljes kár megtérítését .... 157 131. A négy év múlva történt perindítás csupán a valorizálás mérvére bir befolyással. — Az átértékelés alapja a pénzérték csökkenéséből előálló különbség. — Igazgatói illetmény oly magánjogi tartozás, melynek meghatározására a kötelein keletkezésekori értéke az irányadó . . 15S 132. A moratórium, valamint felperes késedelme nem magára a valorizációra, hanem csupán annak mérvére bír eiü'olyással 174 133. Minthogy a kölcsön közel hozzátartozó tartására adatot s minthogy értékálló dolgokba fektettetett s nagy mértékben ma is megvan, valorizálva ítéltetett meg . 174 134. Kölcsön valorizáltatott, mivel a kölcsönösszeg érték álló dologba (ház) fektettetett be. De csak a keresetindítás napján fennálló értékkülönbözet ítéltetett meg, de nem a további átértékelés is . 175 135. Jogszabálysértés nélkül nem ítélték meg az alsöbivóságok a kötbért átértékelve, mert a pénz értékének időközben bekövetkezett csökkenése folytán a kötbér, ha az nem valorizáltatnék, ném felelne meg annak a célnak, amelyet a felek a szerződés kötésekor ahhoz fűztek . . 175 Ny ugilij-valorizáció. 135. Nyugdíjintézet csak adminisztratív szerv. A vállalat közvetlenül felelős ; 19 136. A birói gyakorlat szerint a nyugdíj átértékelése ahhoz igazodik, hogy betöltse azt az eredeti rendeltetését,