Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 6. szám - Néhány szó a jelzálogjogról szóló törvényjavaslatról

88 KERESKEDELMI JOG 6. sz. ellenében lebonyolítandó, tehát a magyar koronában járó előleg fejében megfelelő értékű cseh koronában teljesített fizetésnek az ügylet meghiúsulta folytán való visszatérítése külön kifejezett kikötés hiányában nem követelhető a teljesítés helyén folyamatos pénztől eltérő valóságos cseh koronában. Egyébként adott esetben nem is alkalmazhatók az előbbi állapotba visszahelyezés esetén irányadó jogszabályok, mert a felek jogügylete mindkét részről törvénybe ütközőnek minősül, már pedig kétoldalú íurpisudó esetén a biróság szabad megítélésétől függ, hogy adott esetben a kölcsönös szolgáltatásokat tekintve, valamelyik fél! részéről jogtalan gazdagodás jelentkezik-e s a méltányosság szebályaihoz képest mily mérvű visszatérítésre tarthat számot a másik fél? Nem sért tehát irányadó anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az adott előlegnek az aránytalanul emelkedett értékű valóságos cseh koronában visszatérítésére irányuló kérelmet elutasította. De az alperesnek a kereset teljes elutasítása iránt előterjesztett csatlakozási kérelme is alaptalan, mert visszatérítési kötelezettségének a 4. sorsz. letéti kérvényében foglaltakkal nem tett eleget. Ugyanis az alperes saját vallomásában foglalt beismeréséből kitűnik, hogy mihelyt meggyőződött a felperes arról, hogy az alperestől vásárolt bort az alperes üzlettársától nem kaphatja meg, az alperest nyomban értesítette erről és az előleget visszakövetelte. Tehát ezt megelőzőleg, alig pár héttel1 az ügyletmeghiusultából folyó kárigénye iránt a borkészlet birtokában lévő G. S., az alperes üzlettársa ellen a keresetet már 1920 február 20-án megindította. Tehát ez megelőzőleg, alig pár héttel az ügyletkötés után kellett az alperes értesítésének megtörtéi! nie, ami maga után vonta az alperesnek a kapott vételárkészlet visszatérítésére vonatkozó kötelezettségét s ennek elmulasztásával beállt a késedelme is, következőleg, ez időponttól fogva felielős a kapott előleg akkori magyar korona egyenértékében beállt értékcsökkenésért. A több mint ét évvel később változatlan összegben felkínált visszatérítés s ennek letétbe helyezése tehát nem vehető kötelezettsége kiegyenlítésének. A jeüen gazdasági helyzetben a hitelező, amennyiben az reá nézve jogsérelemmel nem jár, a felajánlott részfizetést is köteles a nagyobb károsodás elhárítása végett elfogadni, minthogy pedig adott esetben mi akadálya sem volt annak, hogy a felperes további igényei fenntartásával felvegye a részére kiutalt letétet, helyesen vette számba a fellebbezési biróság résztörlesztésként a letett összeget. Árkülönbözet. 86. A kir. Kúria 654. sz. elvi jelentőségű határozatában is kifejezésre jutott állandó birói joggyakorlat értelmében tőzsdei vagy piaci árral biró árura vonatkozó vételügylet nem teljesítése miatt a szerződéses és a tőzsdei vagy piaci ár közötti különbözetet meghaladó kárt (haszonveszteséget) a vevő csak akkor követelheti, ha igazolja, hogy az eladó által le nem szállított árut a teljesítés helyén és idején be nem szerezhette. (Kúria P. VII. 5983/1924. sz. a. 1925 ápr. 22-én.) Ügynöki jutalék. 87. Már nem áll fenn az a kereskedelmi szokás, hogy az ügynök az általános megbízás alapján közvetített ügyletek után kikötött jutalékot más megállapodás hiányában csak az ügylet lebonyolítása és a vételár befolyása esetében követelheti, hacsak az ügynök nem bizonyítja, hogy a vételár megbízójának hibájából nem folyt be, hanem ellenkezőleg az a szokás, hogy az ügyletnek a megbízás által való elfogadása már jogot ad a jutalék követelésére (Kúria P. II. 6213/1924. sz. a. 1925 ápr. 23-án.) 88. Törvényes tilalomba ütköző ügyletből származtatott követelés akkor sem érvényesíthető birói uton, ha az egyezségbe foglaltatott. (Kúria P. VII. 4455/1924. sz. a. 1925 ápr. 29-én.) A Magyar Cukoripar Részvénytársaság április 12 én megtartott közgyűlése az osztalékot 120.000 koronában állapitotta meg. mely f. hó 20-tól kerül kifizetésre. Az igazgatóságba uj tagként Kornfeld Pál báró választatott meg. A Trieszti Altalános Biztosító Társulat (Assicnrazioni Generáli) f. hó 9-én tartotta meg rendes évi közgyűlését. A most megjelent 1924. évi zárszámadás az immár 94-ik éve működő intézet ujabb, hatalmas terjeszkedéséről tesz tanúságot. A kimutatott tiszta nyereség összesen 17,167.973.89 Ura. A biztositéki alapok összege a tavalyi kereken 640 millió lírával szemben 90 millió lirával 730 millió lirára emelkedett. Az igazgatótanács az intézet fejlődésére és terjeszkedésére való tekintettel az eddig 40 millió lira (80.000 darab 500 lira névértékű) részvénytökének 60 millió lirára való felemelésére vonatkozólag is előterjesztést tett. A közgyűlés a javaslatot azzal a határozattal fogadta el, hogy minden 2 régi részvényre 1 uj részvényt fog a régi részvényeseknek 500 lira vételáron átengedni. Ganz és Társa—Danubius gép-, waggon- és hajógyár r.-t. június 4-én tartja évi rendes közgyűlését, melyen az igazgatóság 120.000 korona osztalék fizetését fogja javasolni. Beocsini cementgyári unió r.-t. igazgatója megállapította 1924. évi mérlegét és a közgyűlést június 10-re tűzte ki, melyen 40.000 korona osztalék fizetését fogja javasolni. Magyar Keleti Tengerhajózási r.-t. június 5-én tartja ez évi rendes közgyűlését, melyen, az igazgatóság 6000 korona osztalék fizetését fogja javasolni. A Földhitelbank r.-t. igazgatósága megállapította az 1924-ik üzletév mérlegét s a június 6-iki közgyűlésnek 8000 kor. osztalék fizetését fogja javasolni. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LA.JOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.