Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 5. szám - A magyar királyi Kúria jogegységi tanácsának 27. számú polgári döntvénye

72 KERESKEDELMI JOG 5. sz. Nyugdíj. 71. Alperes vasút nyugdíjintézetének perben nem állása nem akadálya a kereseti igény elbírálásá­nak, mert a kir. Kúriának több alkalommal ki­fejezésre jutott jogi álláspontja szerint a vasúttal kapcsolatos végellátási intézmény a vasútnak egy­szerűen közigazgatási (adminisztratív) szerveként jelentkezik. (Kúria P. II. 4178/1924. sz. a. 1925 márc. 18.) Yáltó. 72. A V. T. 50. és 51. §§-ai és az 1895. évi XXXVI. t.-c. 3. §-a értelmében a váltó lejáratától követel­hető késedelmi kamat 6%-ot tesz ki és a váltóadós váltónyilatkozata alapján ennél magasabb kamát fizetésére nem kötelezhető még abban az esetben sem, ha a váltó alapjául szolgált ügyletben maga­sabb kamat fizetése köttetett is ki, mert a váltó­adós a törvénynek értelmében csupán a váltó tar­tama szerint felelős. (Kúria P. VII. 4355/1924 sz. a. 1925 jan. 20-án). Csődönkivüli kényszeregyezség (valuta). 73. A hitelezőknek külföldi pénznemben fennálló követelései a kényszeregyezségi eljárás megindítá­sakor fennálló árfolyamuknak megfelelő összegű magyar koronakövetelésekké változnak át s ehhez képest adós ezeknek egyezségi hányadát köteles fizetni. (Kúria P. VII^ 5335/1924. sz. a. 1925 márc. 24.) Indokok: A külföldi pénznemek adásvételéről szóló jogügyletekre a birói gyakorlat joghason­szerüség alapján a kereskedelmi vételügyletre vo­natkozó jogszabályokat alkalmazza ugyan; de eb­ből még nem következik, hogy az emiitett adás­vétel tárgyát tevő külföldi pénzből álló követelés nem pénzbeli követelés, hanem árukövetelés volna; mert a külföldi pénzben meghatározott követelés is kétségtelenül pénzkövetelés. Eszerint tehát a felperesnek 19,000 cseh korona tőke és járulékai­nak megfizetése iránti kereseti követelése is nem árukövetelés, hanem pénzbeli követelés. A csődönkivüli kényszer egyezségi eljárásról szóló 4070/1915. M. E. sz. rendelet nem tartalmaz ugyan kifejezett rendelkezést arról, hogy a ren­delet 4., 21. és 38. §-ai értelmében készítendő ideiglenes mérlegben, vagyonkimutatásban és vég­leges mérlegben a cselekvő és szenvedő állapot, valamint a hitelező jegyzékben (táblás kimutatás­ban) a tartozások összegei milyen pénznemben tüntetendők fel, de minthogy ez a rendelet magyar adósokra nézve magyar bíróság előtt folytatott kényszeregyezségi eljárást szabályoz, nem lehet kétséges és magától értetődőnek tekintendő, hogy ugy a vagyon értéke, mint a tartozások összegei is, — amint ez különben az utóbbiakra nézve a felhívott rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 61,000/1915. I. M. sz. rendelet mellékletét képező táblás kimutatás mintából is kitűnik, — magyar koronában tüntetendők fel. S minthogy a rendelet a külföldi pénznemben fennálló tartozásokra, illetve követelésekre nézve különleges rendelkezést nem foglal magában, nyilvánvaló, hogy az ilyen tartozások, illetve követelések is magyar koronára átszámított értékük szerint veendők fel. Követke­zik ez abból is, hogy a mérleget akként kell el­készíteni, hogy az a vagyon és a tartozások vég­összegeinek szembeállítását tüntesse fel, ami ter­mészetszerűen csak ugy lehetséges, ha az összes tartozások magyar koronában, tehát a külföldi pénznemben fennálló tartozások is magyar koro­nára átszámított értékükben vétetnek fel. így kell ezt tenni azért is, mert máskülönben a rendelet 47. és 48. §-aiban említett szavazási eredmény sem volna megállapítható. Ezek szerint az alperesre nézve lefolytatott kényszeregyezségi eljárásban a felperesnek emii­tett 19,000 cseh korona és járulékai iránti köve­telése magyar koronára átszámított értékben volt felveendő. Minthogy pedig a külföldi pénznemek­nek s igy a felperes ezen követelésének a magyar koronához viszonyított értéke a pénznemek vál­tozó tőzsdei árfolyamához képest változásnak van kitéve és ebből az okból a felperes követelésének magyar koronában való értéke összeg szerint két­ségkívül határozatlan volt, ennélfogva azt a fel­peresnek a kényszeregyezségi eljárásban a fel­hívott rendelet 32. §-a értelmében az eljárás meg­indításakor fennállott tőzsdei árfolyam szerint ki­számított magyar koronaösszegben kellett érvé­nyesítenie, és az ezen árfolyamok megfelelő ér­téke szerinti magyar koronaösszegben kellett azt a táblás kimutatásban is felvenni'. A Pénzintézeti Központ Vlil. évi rendes közgyűlését április 23-án tartotta Schmidt József dr. b. t. t. elnöklésével a kormány képviselőinek és á budapesti, valamint a vidéki pénzintézetek nagyszámban megjelent kiküldötteinek részvé­telével. A közgyűlés tudomásul vette az Elischer Viktor m. kir. udv. tanácsos, az igazgatóságnak vezérigazgatói hatáskörrel megbízott tagja által előterjesztett évi jelentést, amely az oszta­lékot a törvény erejével biró alapszabályokban megállapított felső batár alkalmazásával 6%-ban állapította meg. A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. igazgatósága a má­jus 2-iki közgyűlés elé azt az indítványt terjeszti, hogy 1924. évi osztalékul 30 000 K-át állapítson meg. Az általános igaz­gatási költségek csökkentése és a műszaki, kereskedelmi ügy­vitel egyszerűsítése érdekében kimondja a közgyűlés a társu­latnak a vele szoros viszonyban levő Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt.-gal. az Északmagyarországi Egyesitett Kő­szénbánya és Iparvállalat Rt.-gal az Esztergomvidéki Kőszén­bánya Rt.-gal és a Hungária Mészipar Rt.-gal való egyesülését és ezzel kapcsolatban határozza el az alaptőkének 160.000 db. 1000 K n. é. részvény kibocsátása állal 750 millióról 910 millióra való emelését. A Mezőgazdasági ipar r.-t. április 30-án tartolta évi rendes közgyűlését Klein Gyula elnöklete alatt. A közgyűlés a kimutatott 11,230.984,010 korona tiszta nyereségbőt 16,000 korona osztalék fizetését határozta el. A szelvények május 1-től 'kezdődőleg a Magyar Altalános Hitelbank pénztáránál kerül­nek beváltásra. Az Urikány-Zsilvölgyi magyar kőszénbánya r.-t. igazgatósága az évi rendes közgyűlést május 9-ére tűzte ki, melyen 100,000 korona osztalék "fizetését fogja javasolni. A „Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállatok Számára" cég (Trust) 1924. mérlege 6.369,439.652 K 98 f nyereséggel zárul és az igazgatóság a május 15-iki közgyűlésnek 12.000 K osztalék kifizetését (a mult évben 3000 K) javasolja. Megszerezték a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. és a „Phöbus" részvényeinek túlnyomó többségét. A Hungária egyesült gőzmalmi r.-t. ez évi rendes közgyűlését május 14-én tartja, melyen az igazgatóság 10,010 korona osztalék fizetését fogja javasolni. K.£irtÁrs£kk helyettesítéséi eljárásainak ellátását vállalja Budapesten bejegyzett gyakorló ügyvéd, aki telefonnal és írógéppel rendelkezik, a német nyelvet tökéletesen birja és a francia és angol nyelvben is jártas. Közelebbit: 84-01 telefonszám Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom