Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 5. szám - A magyar királyi Kúria jogegységi tanácsának 27. számú polgári döntvénye

5. sz. KERESKEDELMI JOG 71 A fenforgó esetben, amikor a fentiek szerint a kereseti búzára nézve a felek közötti szerződés már azzal hatályát vesztette, hogy azt a svájci kormány megbízottja a svájci export céljára alkalmatlannak minősítette, — rendelkezésrebocsátásról szó sem lehet, következéskép semmi perdöntő jelentősége sincs a felperes által vitatott annak a körülménynek, hogy ő a rendelkezésrebo,csátás jogával nem élt. Ezeknélfogva a fellebbezési biróság, anyagjogi szabályok megsértésével kötelezte alpereseket a kereseti búza kiszolgáltatására, az alpereseknek e miatt emelt panaszai tehát alaposak. Ezért a fellebbezési biróság ítéletének megváltoztatásával a felperest keresetével, az alperesek által a tőzsdeszokványokra és a gazdasági lehetetlenülésre alapított kifogásoknak, mint a fenti állásponton most tárgytalanoknak az elbírálása nélkül, — el kellett utasítani. Gazdasági lehetetlenülés. 63. Pénztartozással szemben a fizetési késedelem alatt beállt nagymérvű pénzértékleromlással kapcsolatban a gazdasági lehetetlenülés nem jöhet figyelembe és pedig annál kevésbé, mivel a pénzérték ingadozása idején a rendes kereskedő elemi kötelessége idegen valuta tartozásának idejében való fedezéséről gondoskodni. (Kúria P. IV. 4228/1924. sz. a. 1925 márc. 12.) Árkülönbözet (valorizáció). 69. A fedezeti vétel hatálytalansága nem fosztja meg a vevőt a piaci árkülönbözet iránti igénytől; a valorizáció nemcsak a tőkére, hanem a kamaiokrs is kiicrjsci. (Kúria P. IV. 4469/1924. sz. a. 1925 márc. 19.) Indokok: Az a körülmény, hogy a felperes fedezeti vétele, elkésettsége folytán, az alperessel szemben hatálytalan, nem fosztja meg a felperest a szerződéses vételár és a teljesítés megtagadásakori piaci ár közötti különbözet iránti igényétől. Lényegileg ugy a fedezeti vételre alapított, mint az abstrakt árkülönbözet iránti igény egyformán a nemteljesités miatti kártérítés iránti követelés fogalma alá esik, nem hozható fel tehát sikerrel az árkülönbözeti követeléssel szemben az a kifogás, hogy a fedezeti vétellel a felperes a K. T. 353. szakaszán alapuló választási jogot kimerítette. Az sem zárja ki a felperes árkülönbözeti igényét, hogy a szerződéses vételárért — a teljesítés megtagadása idejében — a célnak megfelelő, de más minőségű ökröket kaphatott volna: mert a vevő nem kötelezhető arra, hogy a szerződéses áru helyett ettől eltérő minőségű árut beszerezzen. Viszont azonban — minthogy a tényállás szerint a teljesítés megtagadásakor a szerződésileg kikötött minőségű és származású ökrök magasabb áron kaphatók voltak — és minthogy a felperes a fedezeti vételt lényeges késedelemmel eszközölte: a megítélt abstrakt árkülönbözeten felül a felperes sem a beszerzett ökrök gyengébb minőségével kapcsolatos értékkülönbség, sem a fedezeti vétel elkésettségéből előállott és kellő gondosság mellett elhárítható gazdasági kár megtérítését nem követelheti. A m. kir. Kúriának a kártérítési kötelezettséget megállapító ítélete kihirdetésekor az alperesnek fel kellett ismernie, hogy a K. T. 356. §. 2. pontja szerinti árkülönbözetet meg kell térítenie s a piaci árakat, mint szakmabeli cégnek tudnia kellett, kötelezettségének tehát már ekkor eleget tenni tartozott volna. Alaptalan ennélfogva az 1920 január 22-iki értékben történt valorizálás elleni alperesi panasz, mivel azonban a tőke valorizálása a felperest csak a korona értékcsökkenéseért, de nem egyúttal a tőke használatának elvonásáért is kárpótolja, a felperes felülvizsgálati zárkérelme értelmében az alperest a pénzértékcsökkenésből előálló különbözet megtérítésére a kamat után is kötelezni kellett. Alkuszdij. 70. Az alkuszi szerződés természetével nem ellenkezik, ha az alkusz egyszerre több fél érdekében működik s egyszerre több féltől kap díjazást. Ez azonban ki is zárható. (Kúria P. II. 2087/1924. dec. 4-én.),' Ugyanígy: P. VII. 5208/1914. sz. Indokok: Az alkuszi szerződésnek és az alkusz közvetítési tevékenységének természetével általában nem ellenkezik, hogy az alkusz egyszerre több fél érdekében működjék és ugyanezért a tevékenységéért több féltől kapjon díjazást. így a K. T. 547. §-a ezt nemcsak hogy ki nem zárja, hanem arra az esetre, ha más ki nem köttetik, vagy a helybeli szokás mást nem állapit meg, azt rendeli, hogy az alkuszdijat a szerződő felek egyenlően tartoznak viselni. A megbízó félre nézve azonban jelentőséggel bírhat, hogy az alkusz kizárólag az ő érdekében működjék, miért is a másik fél érdekében való működést szerződésileg kizárhatja. De éppen ezért a köteles hűség és bizalom követelménye, hogy az alkusz közölje megbízójával, miszerint a másik ügyletkötő fél megbízásából és érdekében is működik, hogy a megbízónak módjában álljon ezt a működést megengedni, vagy megtiltani. Ehhez képest nem tarthat igényt alkuszdijra az, ki kifejezett szerződés ellenére vagy megbízójának tudtán kivül a másik fél érdekében is működik. Ellenben nem zárja ki az ily dij követelhetésének jogosultságát, ha az alkusz megbízójának tudomásával és annak tiltakozása nélkül, tehát beleegyezésével működik a másik fél megbízásából és érdekében. Az irányadó tényállás szerint felperes, — ki elsőrendű alperestől K. igazgató utján a M. Fatermelő és Sz. Erdőipar Rt.-ok üzleteinek, illetőleg összes részvényei eladásának közvetítésére megbízást nyert — 1920. évi december hó 17-én átadta elsőrendű alperesnek, F. A.-nak a) alatti levelét, melyben azzal bízatott meg, hogy ez utóbbit az emiitett ügylet tekintetében képviselje akként, hogy az érdekeltekkel a tárgyalásokat megindítsa és F.-t oly helyzetbe hozza, miként felperes információja alapján a további tárgyalásokat ő maga folytathassa, illetve megindíthassa. E levélből elsőrendű alperes tudomást szerzett arról, hogy felperes F. A. részéről is az ügylet előkészítő tevékenységére, lényegileg tehát közvetítésre megbízást nyert; és hogy ennek tudatában felperes közbenjárását igénybe vette, sőt részére a vele érdekközösségben álló másodrendű alperestől a B) alatti jutaléklevelet kieszközölte és felperesnek átadta, nem hivatkozhatik tehát arra, hogy az alkuszdij azért nem jár, mert felperes a vevőnek is megbízottja volt.