Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 5. szám - A magyar királyi Kúria jogegységi tanácsának 27. számú polgári döntvénye

5. sz. KERESKEDELMI JOG 63 hetetlenül szükséges (u. n. lényeges kellékek — essentialia negotii). Hogy melyek ezek a kellékek, az a fennálló anyagi jognak az egyes ügyletekre vonatkozó rendelkezései szerint dől el. Ami különösen az ingatlanelidegenitések körében leggyakoribb, tehát legfontosabb ügyletet, a vételt illeti, erre nézve irányításul szolgál az 1875 : XXXVII. t.-c.-be foglalt kereskedelmi törvénynek 336. §-a. Ismeretes ugyanis, hogy ez a szakasz nem mint különös kereskedelmi jogszabály szerepel az 1875. évi XXXVII. t.-c.-ben, hanem tételes magánjogi törvénynek hiánya miatt mint általános magánjogi szabály került több hasonló jogszabállyal együtt a kereskedelmi törvénybe. Az idézett szakasz pedig ugy rendelkezik, hogy «a vétel megkötöttnek tekintetik, ha a felek ugy a vétel tárgyára, mint az árra nézve megegyeztek". E szakasznak megfelelő alkalmazása tehát arra az eredményre vezet, hogy nemcsak kereskedelmi áru, hanem bármely ingó vagy ingatlan dolog vétele tárgyában a jogügylet már azzal létrejön, ha a felek mind a vétel tárgyára, mind az árra nézve megegyeztek, és a jogügylet létrejöttét egyébre vonatkozó megegyezéstől függővé tenni nem kivánták. A vétel tárgyára és az árra vonatkozó megegyezés lesz tehát a vételről szóló okiratnak minden esetben szükséges legkisebb tartalma, vagyis általánosabban és az átruházást tárgyazó egyéb ügyletekre is kiterjedően kifejezve: a tartalom legkisebb mértéke az, hogy az okirat magában foglalja az ingatlannak, mint az elidegenítés tárgyának és az ellenszolgáltatásnak megjelölését. Amennyiben pedig oly ügyletről van szó, amelyben az átruházás egészen vagy részben ellenszolgáltatás nélkül történik, szükséges, hogy ez a körülmény is kitűnjék az okiratból. A most előadottak szerint legkisebb tartalomként megkivánt kellékek azonban egyúttal elegendők is, kivéve, ha a felek maguk tették függővé az ügylet érvényességét attól, hogy a megállapodás minden része irásba foglaltassák. Ezen az utóbb jelzett eseten kivül ugyanis semmi sem indokolja, hogy az ügylet az érvénytelenség súlya alá essék, mert akár az ügyleti akaratnyilvánítás komolysága, akár az ingatlanforgalom hatósági ellenőrzésének könnyítése legyen az írásbeli alak célja, az ügylet lényeges kellékeit magában foglaló okirat mind a két célnak egyaránt megfelel. A felek pedig ily módon nincsenek elzárva attól, hogy az okiraton kívüli egyéb megállapodásaikát — ha vitássá válnak — bármi módon bizonyíthassák, ha pedig egyéb megállapodásokat nem is létesítettek és akaratukból nem lehet arra következtetni, hogy ily megállapodások létrejötte előtt az ügyletet nem kivánták megkötöttnek tekinteni, ugy az anyagi jognak szerződéspótló (dispositiv) szabályai nyernek alkalmazást. Ezek szerint a vitás elvi kérdést a rendelkező rész szerint kellett eldönteni. Kelt Budapesten, a m. kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának 1925. évi február hó 28-án és március hó 14. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a m. kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának 1925. évi március hó 14. napján tartott ülésében. Dr. Tőry Gusztáv s. k., a jogegységi tanács elnöke, dr. Baloghy György s. k., dr. Rötth László s. k., dr. Pap István s. k., dr. Wesztermayer Vidor s. k., előadó, Geiger Dezső s. k., Rácz Lajos s. k., dr. Sereghy Mihály s. k., dr. Huszár Sándor s. k., dr. Kovács Marcel s. k., dr. Kozma Endre s. k., á jogegységi tanács tagjai. Dr. Töry Gusztáv s. k., a jogegységi tanács elnöke. Dr. Parcsetich László s. k., a jogegységi tanács jegyzője. SZEMLE. A m. kir. igazságügyminiszternek 15.700/ 1925. I. M. számú rendelete, a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárásban a tartozások kiegyenlítésére fizetendő legkisebb hányadnak, valamint az erre megszabható leghosszabb határidőnek megállapítása és az emiitett eljárást érintő egyes más rendelkezések tárgyában. Addig is, amig a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás tárgyában 4070/1915. M. E.1 szám alatt kiadott (a Rendeletek Tárának 1915. évf. 1728. lapján közölt) és a csődönkivüli kényszeregyezségről és a csődtörvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1916. évi V. törvénycikk életbelépése és végrehajtása tárgyában 451/1916. M. E.2 szám alatt kibocsátott (a Rendeletek Tárának 1916. évf. 39. lapján közölt) rendelettel hatályában fenntartott minisztériumi rendeletnek (rövidítve az alábbiakban: R.)' a gyakorlatban észlelt hiányok pótlása végett szükséges módosítása vagy kiegészítése megtörténhetik, a R. 6. §-ának első és 24. §-ának utolsó bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az alábbi 1. és 2. §. tekintetében a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve — a következőket rendelem: 1. §. Csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás megindításához az adósnak olyan ajánlata szükséges, hogy az őt terhelő tartozásoknak legalább 40%-át legkésőbben az eljárást befejezetté nyilvánító bírói végzésnek közzétételétől számítandó egy év alatt megfizeti. Az eljárást az előbbi bekezdésben megszabott legkisebb hányad felajánlásának hiányában is meg lehet indítani, ha az adós az eljárás megindításának kérésekor a legjobb tudomása szerint számbaj öhető valamennyi hitelezőjét megillető követelések számszerű együttes összegének legalább 50%-át képviselő hitelezőknek Írásbeli nyilatkozatával valószínűsíti, hogy a hitelezőknek az - egyezségi ajánlat elfogadására jog szerint hivatott többsége (R. 48. §.) az 1. §-ban emiitett hányadnál kisebb hányadot is hajlandó kiegyenlítésül elfogadni. Az adóst terhelő összes tartozások 25%-ánál kisebb hányadnak felajánlása esetében azonban ily nyilatkozat bemutatása esetében sem lehet helye az eljárás megindításának. Az előbbi bekezdésben emiitett nyilatkozatnak kiállítása vagy az ily nyilatkozathoz való hozzájárulás nem korlátozza a hitelezőt abban, hogy az egyezségi ajánlat elfogadása kérdésében szavazati 1 A 4070/1925. M. E. számú rendeletet 1. az Igazságügyi Közlöny XXIV. évfolyamának 11. számához tartozó mellékletben. 2 A 451/1916. M. E. számú rendeletet 1. az Igazságügyi Közlöny XXV. évfolyamának 2. számában a 73. lapon.