Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 4. szám - A felügyelő-bizottságok átszervezése

60 KERESKEDELMI JOG az alperes vétkessége s igy a fenti jogi álláspon­ton az alperes által megtérítendő 221 K 60 f. kár is csak ettől az időponttól kezdve valorizálható. Anyagjogi szabálysértéssel valorizálta tehát a fellebbezési biróság a felperes kárkövetelését korábbi időponttól, azaz már 1919. évi január hó 2. napjától kezdve: a fellebbezési biróság Ítéletét ezeknél fogva az itélet rendelkező része szerint meg kellett változtatni. Vasút elleni valorizáció. 54. A vasútra feladott valamely tárgy elveszésé­bői származó s a vasutat terhelő kár megtéríté­sénél a pénz értékének a felszólamlást követő idő­ben beálló csökkenéséből eredő igény a károsultat csak abban az esetben illeti meg, ha saját anyagi eszközeinek elégtelensége és egyúttal a vasút fize­tési késedelme miatt nem szerezhetett be az el­veszett tárgyak helyébe másokat. (Kúria P. IV. 3324/1924. sz. a. 1925. febr. 13-án.) Indokok: A jelen esetre vonatkozóan azonban a felperes nem állította a per során, sőt kereske­delmi vállalatának terjedelme mellett fel sem te­hető, hogy akkor4 amikor a felperes az árut át­vette s a hivatalos utánmérlegelésből már látta, hogy sulyhiány forog fenn, saját anyagi eszközei­nek elégtelensége miatt nem lett volna abban a helyzetben, hogy az elveszett famennyiség helyébe hasonló minőségű és mennyiségű fát beszerezhes­sen és ezzel a magyar korona időközi elértéktele­nedéséből eredő veszteség bekövetkezését a maga erejéből elhárítsa. Annak oka ugyanis, hogy eme fedezeti vételt miért nem eszközölte, felülvizsgálati kérelmében maga felperes is csupán abban jelöli meg, hogy az idegen valuta hiánya miatt és az árak időközi emelkedése miatt nem lehetett ezen hiányzó fa­mennyiséget pótlóan beszerezni. Ámde a perben nem merült fel adat arra nézve, hogy a felperes a jelen perbeli árujával azo­nos minőségű és mennyiségű árut belföldön, bel­földi pénzért be ne szerezhetett volna, az áru fel­adása és a hiányokról való tudomásszerzés arány­lag rövid időközében pedig oly áremelkedés be sem állhatott, hogy pusztán a hiányzó áru utó­lagos beszerzésére a felperes, habár 99 vagon árura tudott ügyletet kötni, kellő anyagi eszközök­kel nem rendelkezett volna. Vasúti fuvarozás. 55. A fuvardíj abban a pénznemben térítendő vissza, melyben az fizetve lett; a kártérítésre nézve azonban az általános, a teljesítési hely irányadó. (Kúria P. VII. 4218/1924. sz. a. 1925. febr. 10-én.) Indokok: A N. E. 34. cikke értelmében a vasút a nyújtandó kártérítés keretében visszatéríteni tartozik az elveszett áruért kifizetett fuvardijat. Pénzbeli követelések tekintetében a visszaté­rítés fogalmából folyik az, hogy a visszatérítésre kötelezett fél a visszatérítés tárgyát ugyanabban a pénznemben köteles a másik félnek kiadni, amely­ben azt attól megkapta. Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint a felperes az elveszett árumennyiségre eső fuvar­díj fejében a feladáskor 1850.91 effektív cseh ko­rona összeget fizetett az árut fuvarozás végett át­vevő csehszlovák vasútnak, minthogy továbbá az alperes felülvizsgálati panaszában kiemelt az a körülmény, hogy a cseh valutában fizetett fuvardijat nem ö kapta, a fu­varozásban részes vasutakat a N. E. 27. cikke értelmében terhelő felelősség egyetemlegessége foly­tán különbséget nem tesz, a fellebbezési biróság nem sértette meg az irányadó anyagi jogszabályt azzal, hogy az alperest a kifizetett fuvardíj vissza­! térítése címén 1850.91 valóságos cseh korona ösz­I szegnek s kamatának megfizetésére kötelezte. Al­I peres felülvizsgálati kérelme tehát alaptalan. A N. E. 34. cikke nem intézkedik arról, hogy ; az elveszett áru feladáskori értéke fejében nyújtandó ! kártérítés milyen pénznemben fizetendő, alkal­; mazandók tebát az általános jogszabályok, ame­lyek értelmében a teljesítésének helyén érvényben | levő jogszabály irányadó. Minthogy a tényállás szerint a Csehszlovákiá­ban feladott áru Magyarországban levő Ózdon vólt a felperesnek kiszolgáltatandó s így az alperesként perbevont m. kir. Államvasút az elveszett áru mennyiségéért járó kártérítést is itt tartozott fi­zetni: a fizetendő pénznem tekintetében a magyar kereskedelmi törvény alkalmazandó, amelynek 326. §-a értelmében a fizetésnek más megállapodás hiányában a teljesítés helyén forgalomban levő j pénznemben, a lejárati nap árfolyama szerinti át­I számítással magyar koronákban kell történnie. Minthogy pedig ily jogi álláspont mellett nem , igényel eldöntést az a kérdés, hogy minő hatása lőhet az egyes országok valutái közötti értékel­i tolódásnak a fuvarozásban részes különböző va­sutak felelősségének mérvére és a N. E. 47. cikke j szerinti visszkereseti igény terjedelmére; a felperesnek az az érvelése pedig, hogy az alperes visszkereseti igénye alapján a kártérítési I összeget a csehszlovák vasúttól, cseh valutában J kapja meg s ekként az ő kárára jogtalanul gazda­godik, egyébként sem helytálló, mert a N. E. 50. oikko értelmében az alperes a csehszlovák vasút­tól nagvobb értékű megtérítést, mint amennyit a jelen itélet alapján a felperesniek fizet, semmi esetre sem kaphat; a felperesnek felülvizsgálati panasza alaptalan. A Magyar-Olasz Bank igaz?»tósága megáll pilotta 1924. méilegét amely 8.004 0H7.530.27 K nveieséggeí zárult A. tiszta nyereségből részvényenként 1000 K (500°/o) osztalékot fizetnek. Az igazgatóság Castglioni Ivamillo be elentését.amely szeiint részvényhittokán .k eladása lolytán ujabb megválasz­tását mellőzni kéri, mélv sajnálattal vette tudomásul és a bank iiánti sztretettHjps érdeklődéséért a közgyűlés köszönete és elismeiése jegvzőkönyvilcg kifejezlessék. Magvar Általános Takarékpénztár Rt. iazgató­sága dr. Horváth Lipót elnök-vez*nga7gató elnöklete alatt ! megállapított* 1924. inérleuét 25.178 092 438 K bevétel és I 17 658.551 924 K kiadás merült tol; az év tis/ta nyeresége 7 519.540.514 K. A közgyűlésnek javasolják, ho v nyugdíj­alapra tovaboi 1 milliárd tolvósiUassék. az osztalékszelvény 7500 K-val = 750°/o (tavaly 2">C0 K = 2i0°/o) váltassék be. Az Egyesült Fővá oal Takarékpénztár igazgató­sága megállapította az 1924. évi mérleget és elhatározta, hogy a március hó 31-ikén tartandó 78-ik évi rendes közgyűlésnek 3000 korona osztaiek kifizetését fogja javasolni. Magyar Országos Központi Takarékpénztár köz­gyűlése az igazgatóság javaslatait változatlanul elfogadta és elhaározta. hogy a mult évi 7. 01,213.242 K nyeleséiből az o z'alékszelvéoy e hó 23-tól kezdve az in é?et pénztáránál 10 000 K-v,ü váltassék be. Az igazgatósága di. Ho ossy Sán­dor, Pucher István, dr. burányi Miklós és Wolfner Jozsel újból m gválasztattak. Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Soumidek Géza,

Next

/
Oldalképek
Tartalom