Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 3. szám - A bizományos, az ügynök, az alkusz 2. [r.]

3. sz. KERESKEDELMI JOG 35 nek kell lennie, mert különben nem kereskedelmi, hanem civilis ügynökkel van dolgunk. Erre irányuló kifejezett törvényes intézkedés nélkül a magyar jogban csak konstrukció segélyével állapithatjuk meg, hogy ki a kereskedelmi és ki a civilis ügynök. Kereskedelmi ügynök mindenesetre az a kereskedő, aki üzlete körében más kereskedő nevében ügyleteket köt. De tovább menve, nézetem szerint azt lehetne mondani, hogy egyéb törvényes intézkedésen alapuló határvonal hiányában, akkor beszélhetünk kereskedelmi ügynökségről, ha a kereskedelmi törvény 264. §-ának esete forog fenn, vagyis akkor, ha az egyik szerződő fél, tehát legalább is a megbízó részéről kereskedelmi ügyletről lehet szó. A mandátum konstrukciója — ugy vélem — megoldja mindazokat a kérdéseket, amelyek .az ügynöki szerződéssel kapcsolatban felmerülnek. Alkalmazást nyernek tehát a megbizásra vonatkozó általános szabályok, kereskedelmi ügynökség esetén kiegészitve azokat a kereskedelmi törvény vonatkozó (különösen 43. és köv. §-ok) intézkedéseivel. Néhány ilyen szabályt a következőkben emelek ki: Mindenekelőtt az ügynöki dijra vonatkozólag. A megbízás teljesítése után a megbízott (az ügynök) a kikötött, vagy 'az ügylet természete folytán járó jutalmat, ügynöki dijat követelheti (keresk. trv. 284. §-a, polgári törvénykönyv javaslatának 1374. §-a). Megfontolandó volna, hogy az ügynöki szerződésre alkalmazzuk-e a gyakorlatban kialakult azt a szabályt, hogy ha időközben megszűnt a megbízás, vagy ha a megbízó ténye következtében teljesíthetetlenné vált, a már teljesített szolgálatot aránylagos jutalomban részesitsük-e; egyébként, az ügynöknek csak akkor lehet dijra igénye, ha az ügylet érvényesen megköttetett. Alkalmazandó vá megbízás gyakorlatából az a szabály is, hogy ha az ügynök attól a harmadiktól, akivel a megbízásból kifolyólag a megbízó érdekében ügyletet létesíteni kivan, a maga részére jutalmat, vagy egyéb előnyt köt ki megbízója tudta és hozzájárulása nélkül, evvel megszegi a megbízással járó köteles hűséget és tisztességet és jutalmat nem igényelhet. E mögött ott van az a gondolat, hogy az ügyletkötésekre irányuló megbízás szabály, szerint egyoldalú. Az ügynöki szerződésre alkalmazandók azonban a megbízásnak egyéb szabályai is. így az, hogy az ügynök tartozik a kapott utasítás szerint eljárni. Passzivitáshoz csak az alkusznak van joga. Az ügynök tartozik a megbízást a kikötött idő alatt teljesíteni. Ha idő nem lett kikötve, nincs joga az ügynöknek tulsokáig kísérletezni; természetesen más a helyzet, ha állandóan, bizonyos hason nemű ügyletek megkötésére kapott megbízást. Az ügynök szabály szerint áz ügy ellátását nem bizhatjá helyettesre. Tartozik a megbízót értesíteni. A jogellenes magatartással okozott kárért felel. Másrészt a megbízó köteles a megkötött ügyletet kötelezőnek elismerni (nem igy az, aki az alkuszt bízza meg ügyletköz vetítéssel), tartozik a kikötött, vagy a törvénynél fogva járó ellenszolgáltatást, ügynöki dijat megfizetni, végül ő felel harmadik személyek irányában az ügynöknek a megbízás teljesítése körül kifejtett cselekményeiért ós mulasztásaiért és az ügynök által megállapított ügyleti feltételek kötik őt is, épugy azok a körülmények is, amelyeket az ügynök ismert vagy ismerhetett volna. Az ügynöki szerződési viszony megszűnésére a megbízási viszony megszűnésére érvényes szabályok szintén alkalmazandók. A német kereskedelmi törvénynek 92. §-a szerint az ügynöki szerződés minden naptári negyedév végére hat héttel megelőzőleg felmondható. A törvény értelmében ettől eltekintve bármely fontos oknál fogva felmondási idő nélkül is megszüntethető a szerződés. A negyedévre szóló felmondás tehát igen tágítható valami. Az ügynöki viszonynak inkább megfelel azonban a megbízási szerződésre álló szabály, hogy megszünteti azt bármelyik fél elállása, ami korlátlanul meg van engedve és éppen jellemző sajátsága ugy a megbízási, mint az ügynöki szerződésnek. Az ügynök által a megbízás viszszavonásáról való értesülést megelőzőleg végzett jogcselekményekért azonban az ügy ura felel. Alkalmazható szabály az is, hogy az ügynök nem szüntetheti meg a szerződést oly időben, midőn a megbízó nincs abban a helyzetben, hogy az ügy ellátásáról más módon gondoskodjék; kivéve azt az egy esetet ha a megszüntetésre igen alapos oka van (Windscheid). Megszűnik végül az ügynöki szerződés az ügynök halálával; ez annak személyéhez kötött természetéből folyik. A megbízó halála azonban rendszerint nem szünteti meg a. szerződést. — 9. Az ügyletek közvetítéséről, az alkuszi ügyletről, ugy az általános magánjog, mint a kereskedelmi jog különös rendelkezéseket tartalmaz. Az nj német kereskedelmi törvény életbelépése előtt, — edddig Németországban törvényes intézkedéssel csak a hites alkuszok jogköre nyert szabályozást és a joggyakorlat fejlesztette ki az úgynevezett magánalkuszokra vonatkozó jogszabályokat, — a magánalkuszi szerződést mandátumnak tekintették (Staub kommentárjának harmadik és negyedik kiadása). Nagy Ferenc is a magyar jog szempontjából, szemben a munkabérszerződéssel, az alkuszi ügyletet a megbízás fogalma alá vonja. Felfogásának indoka főleg a felek egyoldalú viszszallépési joga, A mandátum nisi gratuitum elve ellenérvül szerinte — helyesen — a mai jogban figyelembe nem jöhet. Csakhogy az elállás után a magyar jog szerint a megbízottat.