Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 1. szám - A részvényjog és a külföldi tőke

1. sz. KERESKEDELMI JOG 11 ezen ideiglenes elvonása nem terjed tulhosszu időre. Ez azonban nem érintheti a társasággal szemben alapszabályszerűen igazolt részvényesnek azt a jogát, hogy a közgyűlésen megjelenhessen, felszólalhasson és indítványokat tehessen: mert a kereskedelmi törvény 176. §-a szerint mindazokat a jogokat, melyek a részvényeseket a társaság ügyei tekintetében illetik, a részvényesek Összesége a közgyűlésen gyakorolja, — e jogok gyakorlásának egyetlen lehető módja tehát a közgyűlésen való részvétel; j ha ehát a részvényes ettől bármily rövid időre elzáratnék, ez a társaság ügyeiben való részvételét, bár csak ideiglenesen, de mégis teljesen lehetetlenné tenné, ami pedig kiegyenlíthetetlen fogalmi ellentétben állana a részvényesnek azon elemi jogosultságával, amely szerint neki, mint a kereskedelmi törvény 163. §-a szerint a társasági vagyon aránylagos részesének,, a társaság ügyeiben legalább is hozzászólási és ellenőrzési lehetőséggel kell birnia. Ebből következik, hogy az alperesi alapszabályok 15. §-ának az a rendelkezése, amely szerint «a közgyűlésen csupán oly részvényesek rehetnek részt, akiknek részvényei három hónappal előbb a részvénykönyvben nevükre átirattak». — nem foszthatta meg az egyébként igazolt részvényeseket a közgyűlésen való felszólalás jogától; és igy törvényellenesen járt el a közgyűlés vezetősége, amikor a meg nem támadott tényállás szerint, a részvényesként egyébként igazolt IIrendü felperesnek, a felszólalást, _— az alapszabályok 15. §-ára hivatkozással, meg nem engedte,. Minthogy pedig kizártnak nem tekinthető, hogy a II.-rendű felperes felszólalása a határozatok hozatalára döntő befolyással birt volna; és igy a fennforgó törvényellenesség a meghozott határozatokat is törvénybe ütközőkké minősiti: a közgyűlés összes határozatait a felhozott másik érvénytelenítési ok vizsgálata nélkül megsemmisíteni, s az alperest a Pp. 425., 508., 543. §-ai alapján az összes eljárási költségek viselésére kötelezni kellett. 5. A Ker. törv. 179. §-ába ütközik a részvénytársaság közgyűlésének az a határozata, amely egyrészt kimondja ugyan az alaptőkének — meghatározott számú és névértékű részvények kibocsátása utján — bizonyos meghatározott összegre felemelését, másrészt azonban, ezen összeg korlátain belül, arra hatalmazza fel az igazgatóságot, hogy az újonnan kibocsátandó részvényeket vagy azok egy részét tetszés szerinti időben értékesitse, a részvényekből akkor és annyit bocsásson ki, amikor és amennyit jónak lát és az alapszabályoknak az alaptőke nagyságát meghatározó rendelkezését ekként teiszése szerint módosítsa s tüntesse fel a cégjegyzékben. '(Kúria P. IV. 1244/1924. sz. a. 1924. nov. 11-én.) Indokok: Mert ilyképpen az alaptőke felemelése s az alapszabályok megfelelő módosítása az igazgatóság hatáskörébe menne át, jóllehet e tárgyak felett, a ker. törv. 179. §-ának 5. és 7. pontjai értelmében, minden esetben a közgyűlésnek kell határoznia. Minthogy azonban a megállapított és meg nem támadott tényállás szerint az alperesi közgyűlés határozatával kibocsátatni rendelt 40,000 darab uj részvény időközben tényleg kibocsáttatott és annak 4 millió 800,000 koronát kitevő névértéke befizettetett, aminek folytán a most már 6 millió koronát kitevő alaptőkének megfelelő alapszabálymódosítás a cégjegyzékben is ki' lett tüntetve; minthogy ekként a közgyűlés által elhatározott alaptőkefelemelés törvényesen foganatba ment és a határozat fentjelzett szabálytalansága kiküszöböltetett; minek következtében a határozat megtámadása tárgytalanná vált: az anyagi jogszabályoknak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely egyrészt az ítélet indokaiban szabálytalannak nyilvánította a megtámadott határozatot, másrészt azonban a per folyamán alapját vesztett megtámadó keresetet elutasította. 6. A nem a tervezetből veti oly alapszabályszerü intézkedés, mely a részvényeknek elsőbbségi jogot biztosit, közgyűlési határozattal megváltoztatható. (Kúria P. IV. 3521/1924. sz. a, 1924. nov. 26-án.) Indokok: Oly esetben, mikor az uj részvények kibocsátása esetére a régi részvényeseknek elsőbbségi jogot biztosító alapszabályrendelkezés nem a tervezetből vétetett át, ez az elsőbbségi jog nem tekinthető oly szerzett jognak; * amelyet későbbi közggyülési határozaton alapuló alapszabálymódositás meg nem szüntethetne; hanem a régi részvényesek csak az ellen kereshetnek orvoslást, hogy az uj részvényeknek mások részére átengedése ne történjék — kényszerítő ok nélkül — oly módozatok mellett, amelyek a régi részvényeseknek az ő vagyonrészesedésüktől, a törvénybe s a jó erkölcsökbe ütköző módon való megfosztására vezetnek; ennek az elbírálása azonban csak a már elhatározott alaptőkeemelés esetében, az ez ellen intézett megtámadás keretében lehetséges. Valuta. 7. Az Ítélet alapján teljesített fizetést nincs jogában felperes képviselőnek letétként minősíteni, hanem tartozik azt az illető idegen valuta vásárlására fordítani vagy bírói letétbe helyezni. (Kúria P. IV. 1450/1924. sz. a. 1924. nov. 6-án.) Indokok: Alapos az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy beszámítási kifogását a fellebbezési bíróság jogszabály sértésével mellőzte. Az e tekintetben megállapított, nem vitás tényállás szerint ugyanis az alperes a felperes részére ügyvéde kezéhez az 1922 május 29-én kelt a NB/2. jelű levele értelmében az elsőbiróság által megítélt tőke, kamat és perköltség fejében 149,073 K 13 fill. összeget kifizetett és ezt az összeget a felperesi ügyvéd B/F. jelű levele szerint letétül átvette. Az alperes az elsőbiróság marasztaló Ítélete ellen nem fellebbezvén, igy joggal kereshette fel a felperes perbeli képviselőjét avégből, hogy alr ellene megítélt marasztalási összegekre nézve a felperest kielégítse. Minthogy ekként a kérdéses öszszeg fizetés rendeltetésével jutván a felperes perben! képviselője kezéhez, azt imént nevezett nem volt jogosult egyoldalii intézkedésével csupán le-