Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 1. szám - A részvényjog és a külföldi tőke

10 KERESKEDELMI JOG HAZAI JOGGYAKORLAT. Főnök és alkalmazotté 1. Nincs olyan jogszabály, amely a munkaadót arra kötelezné, hogy a drágulással és pénzromlás­sal arányban alkalmazottainak illetményeit fo­kozatosan emelje. — A felmondásnélküli — jogtalan — elbocsátás jogkövetkezményekép az alkalmazottnak a felmondási időre fizetendő összeget az elbocsátás időpontjára valorizálva kö­teles a szolgálatadó fizetni. (Kúria P. II. 440/1924. sz. a. 1924. szept. 18-án.) Indokok: Mivel a felperes szept. 15. óta az al­peres . . . i gázgyárának vezetésével volt meg­bízva, igazgatói cimmel, ezen hatáskörének köze­lebbi vizsgálata nélkül is megállapítható, hogy a rendelet 2. §-a 2. bekezdésében említett fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottnak tekintendő, akinek a rendelet értelmében szolgálati idejére való tekintet nélkül hathónapi felmondáshoz van joga. A hivatkozott rendelet ugyan nem helyezte hatályon kívül a joggyakorlat által megállapított azt a szabályt, hogy bizonyos szolgálati minőség­ben alkalmazottaknak egyévi felmondáshoz van igényük, ezt azonban a joggyakorlat csak olyan alkalmazottakra terjeszti ki, akik magasabb kép­zettséggel birnak, Önálló rendelkezéssel felruhá­zott vezetői hatáskörrel és ennek megfelelő ma­gasabb díjazással vannak alkalmazva. Mivel azon­ban ennek előfeltételei a felperesre nézve nem fo­rognak fenn, az egyévi felmondáshoz való igénye törvényes alapon nem nyugszik . . . -Nincsen olyan jogszabály, amely a munka­adót arra kötelezné, hogy a drágulással és pénz­romlással arányban alkalmazottjainak illetmé­nyeit fokozatosan emelje és azok életszínvonalát ál­landóan a korábban élvezett javadalmazásnak meg­felelően fenntartsa. A kir. Kúria a felperes felül­vizsgálati kérelmének részben helyet adva, az al­perest marasztalta és pedig arra való tekintettel, hogy a felmondásnélküli elbocsátás jogkövet­kezményekép az elbocsátás időpontjában az egész felmondási időre egy összegben tarthat jogos igényt és az alkalmazó ez alapon az elbocsátás jogtalansága esetén ez időponttól késedelemben állónak tekintendő, aki a pénz vásárlóerejében ­beállott csökkenést is viselni köteles, a felperes igénye arra is kiterjed, hogy az alperes által fize­tendő összeg megfeleljen az őt megillető összeg valóságos értékének. 2. A munkaadó jogszabályaink értelmében nem kötelezhető arra, hogy alkalmazottja fizetését a pénz vásárlóképességének arányában emelje. A munkaadónak az a magatartása tehát, hogy al­kalmazottjának illetményeit nem emelte oly arány­ban, mint azí ugyanabban a helységben működő hasonló üzletkörü vállalatok tették, nem tekint­hető a munkaadó hibájának. (Kúria P. II. 7433/1923. sz. a. 1924. nov. 26-án.) Indokok: Mert a munkadíj, fizetés szabad egyezkedés tárgya lévén, az a fél, ki a másik kí­vánságát nem teljesiti, még nem hibás. Ha az al­kalmazott a munkaadó által nyújtott fizetésből megélni nem képes, ez teremthet ugyan részére olyan kényszerhelyzetet, hogy állásában meg nem maradhat és szolgálati viszonyát megszüntetni és más állást vállalni kénytelen; ez a kényszerhely­zet azonban a felhívott rendelet 11. §-ának alkal­mazása szempontjából csak akkor bírhatna jelen­tőséggel, ha a munkaadó hibájára volna vissza­vezethető. Cégbitorlás. 3. «Génius könyvkiadó r.-t.» és Magyar Géniusz nemzeti kultúrát terjesztő r.-t.» egymástól eltér­nek. — A cégbitorlás késői megindítása folytán jogvesztés. (Kúria P. IV. 1561/1924. sz. a. 1924. nov. 13-án.) Indokok: Vonatkozó okfejtése szerint helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy a fel­peres a ((Genius könyvkiadó r.-t.» cégszövegétől az alperes cége: «Magyar Géniusz nemzeti kultú­rát terjesztő részvénytársaság", ugy a cégszöveg­ben előforduló szavak különbözőségénél, mint szá­mánál fogva világosan megkülönböztethető. Ha­sonlókép szembeöltő az eltérés a felperes részéről a cégszöveg rövidített, megjelölésére önkényesen használt «Genius» vezérszó és az alperes által «Magyar Géniusz» alakban használt rövidített cégszöveg között. Ilyen tényállás mellett — különös tekintettel arra is, hogy a felperes a vitatott cégbitorlás meg­szüntetését, bár arról tudomással birt, egy és fél évet meghaladó időn át nem szorgalmazta, hanem tűrte azt, hogy az utána alig pár hónap elteltével megalakult és 1921. március hó 26-án bejegyzett alperes részvénytársaság cégszövegében az övével egyező «Géniusz» vezérszót használja — helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes ebben az esetben az alperes ellen a «Géniusz» toldatnak a cégszövegből kihagyása iránt cégbitorlás címén már az időmúlás okából sem léphet fel sikeresen keresettel. „ Részvénytársaság. 4. Az alapszabályoknak az az intézkedése, hogy a közgyűlésen szavazati joggal csak az birhat, aki részvényeit kellő időben és helyen letette, nem érinti a kellően igazolt részvényesnek azt a jogát, hogy a közgvülésen résztvehessen és felszólal­hasson. (Kúria P. IV. 4363/1924. sz. a. 1924. nov. 18-án.); Indokok: A részvénytársaság közgyűlésén elő­terjesztendő indítványok feletti szavazás akadály­talan lefolyásának előkészítése, az alapszabály­szerű határozatképesség megállapíthatósága, a részvények egy részének csak átmenetileg, rövid idő óta birtokában lévő kisebbség akaratának meg­lepetésszerű és káros érvényesülése elleni védeke­zés és egyéb jogos célszerűségi szempontok in­dokolttá és megengedetté tehetik az alapsza­bályok oly rendelkezését, amely szerint a közgvü­lésen csak azoknak a részvényeseknek lehet sza­vazati joguk, akiknek a részvényei a közgyűlést megelőző meghatározott határidőn belül a társa­ság részvénykönyvében az ő hevükre már átírat­tak, — feltéve természetesen, hogy a szavazati jog

Next

/
Oldalképek
Tartalom