Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 9. szám - A csendes társaság és a kereskedelmi törvény revíziója

KERESKEDELMI JOG m A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTOTTA : FŐSZERKESZTŐ : néhai GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b. 1.1., igazságügyminiszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Negyedévre: 30,000 korona. Egy füzet ára 12,000 kor. HUSZONKETTEDIK ÉYFOLYAM 9. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1925. OKTÓBER 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Nizsalovszky Endre igazságügyminiszteri titkár. A csendes társaság és a kereskedelmi törvény revíziója. Dr. Blau György ügyvéd. A német valorizációs törvény. SZEMLE: Előfizetőinkhez. — A Kúria uj elnökének székfoglaló beszéde. — Egyed István: Iparjog. IRODALOM : Hazai irodalom. Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT : 123., 124. Általános. — 125. Fizetési késedelem. — 126. Üzletátruházás. — 127. Főnök és alkalmazott. — 128. Kamat. — 129., 130., 131., 132., 133., Valorizáció. — 134. Nyugdij-valorizáció. — 135. Nyugdíj. — 136. Vétel. A csendes társaság és a kereskedelmi törvény revíziója. Irta : Dr. Nizsalovszky Endre igazságügyminiszt. titkár. I. A csendes társasággal a «Kereskedelmi Jog»-ban 1917-ben Kuncz Ödön beható tanulmány keretében foglalkozott,1 ujabban pedig ugyané folyóiratban Weisz Gyula állitotta öszsze e jogviszonynak a birói gyakorlatban kialakult tételeit.2 Annak, hogy ezt a témát bő kifejtettsége ellenére felelevenitem, az az oka, hogy a kereskedelmi törvény reformjának kérdése az aktuális törvényalkotási kérdések sorába nyomult elő és az erről szóló hiradások a csendes társaságot is megemlitik a reform keretében szabályozandó kérdések között. A csendes társaság mikénti szabályozásának kérdését különös megfontolásra érdemesiti az, hogy a svájci kötelmi jog reformmunkálatainak közzétett anyagából kitűnően a csendes társaság törvényi szabályozását Svájcban is tervbe vették és a Huber vezetése alatt kidolgozott, majd a beérkezett vélemények alapján a Huber elhunyta után Hoffman vezetése alatt átdolgozott tervezet egészen más álláspontra helyezkedett, mint a német és az osztrák kt. Mig ugyanis a német kt. a csendes társaságot kereskedelmi társasággá teszi, az osztrák kt. pedig a kereskedelmi társaságok mellett mint más üzletében részesülést sui generis jogviszonyként szabályozza, a svájci tervezet azt mondja ki, hogy a csendes társ se nem betéti társasági kültag, se nem egyszerű társ (beltag), hanem hitelező és jogviszonyaira a kölcsönadóra megállapított szabályok irányadók.3 1 XIV. évf. és köv., 114. és köv. 1. 2 XIX. évf. 153. 1. 3 Entw. eines Bundesges. betreff. Rev. d. T. XXIV. bis XXXIII. d. OR. Art. 623. és 624., II. Entw. Art. 635. és 636. A svájci tervezetnek most ismertetett álláspontját, amely a kereskedelmi törvény előmunkálatai során a csendes társaság szabályozatlanul maradását okozta és amelyet nálunk Klupathy is képviselt, elméletileg Kuncz is tarthatónak tartja, de a történelmi kifejlődés, a külföldi jogszabályok, a magyar birói gyakorlat és egyes elméleti megfontolások alapján elejti. A Kuncz álláspontja szerint a társaságnak az essenciáléja az affectio societatis, amely, ha megvan, a társasági jogviszonynak a csendes társaságból hiányzó minden egyéb kritériuma sem szünteti meg ennek a jogviszonynak társasági mivoltát. A svájci tervezet állásfoglalása annyit mindenesetre jelent, hogy a Kuncz által is elfoglalt és általában uralkodónak tekinthető társasági elmélettel a csendes társaság jogi természetére vonatkozó vita még nincs lezárva és a törvényhozás végleges állásfoglalása előtt újólag figyelemre kell méltatni a többi elméleteket is. II. Ami mindenekelőtt a történelmi fejlődést illeti, Lübbert tanulmánya4 ebben a tekintetben kétségkivül alapvető jelentőségű. Az ő álláspontja szerint a partiarius kommendából kifejlődött első csendes társasági forma az általa úgynevezett Wiederlegung, amely nél a tengerentúli kereskedéssel megbízott tractatornak nem többen közösen adtak megbízást (ebből fejlődött a betéti társaság), hanem az egyes kommendator a saját áruját önállóan adta át a tractatornak és őt felhatalmazta arra, hogy azzal — azt más árukkal (az u. n. hentica-vá) egyesítve — a tengeren tul kereskedjék, nem volt társaság. A tractator4 Lübbert: Die rechtliche Natúr der sülien Gesellschaft unter besonderer Rücksieht ihrer historischen Entwickelung. Z. f. d. Handelsrecht 58. Bd. (Neue Folge 43. Bd.) 464. 1.