Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 6-7. szám - Alaptőkefelemelés és elővételi jog

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség: és kiadóhivatal : BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b. t. t., ny. igazságUgyminlszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Negyedévre: 25,000 korona. Ezen szám ára 10,000 kor. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM 6-7. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1924. JÚNIUS 15. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Túry Sándor Kornél, igazságügyminiszteri titkár. Alaptökefelemelés és elővételi jog. Alföldi Ede, nyug. it. táblai tanácselnök, ügyvéd. Fizetési nap a váltótörvényben. Dr. Posck Gyula, ügyvéd. Aranymérleg és felértékelés. SZEMLE : Mikor van helye ingóárverés elrendelésének. — A kártérítési összeg valorizációja Ausztriában. IRODALOM : Hazai irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 79. Békeszerződés. — 80. Cég. — 81. Társasági szerződés. — 82. Részvénytársaság-alaptőkeemelés. — 83. Részvénytársaság. — 84. Bank felelőssége letett papírokért. — 85., 86, 87., 88., 89. Valorizáció. — 90., 91. Valuta. — 92. Gazdasági lehetetlenülés. Alaptőkefelemelés és elővételi jog. Irta : Dr. Túry Sándor Kornél, igazságügyminiszteri titkár, a kereskedelmi jog magántanár.a a Pázmány Péter tud. egyetemen. A társasági jog egyike azoknak a jogi matériáknak, amelyek a gazdasági viszonyok változására a legérzékenyebben rezonálnak. Ennek az a magyarázata, hogy a társaságból eredő jogviszonyokat rendező jogszabályok gyökerei mélyen belenyúlnak a mindenkori gazdasági és szociális viszonyokba s hogy ennek megfelelően az emiitett szabályok megállapításában is elsősorban gazdasági tényezők az irányadók. Viszont következménye az emiitett ténynek, hogy a társasági jog, amelynek kialakulásában a legkülönbözőbb tényezőknek van befolyása, nem stabilizálódhatik, hanem szükségképen állandóan fluktuáló tendenciát mutat, ami azonban nem feltétlenül uj jogszabályok alkotásában vagy a fennálló jogszabályok módosításában jut kifejezésre, hanem esetleg csupán abban, hogy a már létező jogszabályok vagy csupán az érvényben álló jog szerint fennálló valamely lehetőség a felmerülő uj gazdasági' szükségletek kielégítésére használtatnak fel, ha erre más mód nem kínálkozik. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy az utóbbi évek gazdasági életének egyik legjellemzőbb tünete, pénzünk értékének fokozatos csökkenése sem tünt el nyomtalanul a társaságok életében, hanem ellenkezőleg több irányban éreztette hatását. A tőkeegyesülést alkotó társaságok, elsősorban tehát a részvénytársaság életében e hatás az uj részvények kibocsátásával kapcsolatos alaptökejelemeiéheknek évek hosszú sora óta észlelhető egész I özönében nyilatkozott meg. Mérhetetlen nagy "összegek bocsáttattak ki ily módon, s alig telt | el hét, hogy ujabb emisszióról hirt ne hallottunk volna s az alaptőkének sokszor nemcsak megkétszerezéséről, hanem megtöbbszörözéséről volt szó. Következménye ez az inflációnak, pénzünk értéke évek óta tartó sülyedésének. Az eddigi üzemi tőke nem volt elégséges az üzem fenntartására sem, annál kevésbé tette lehetővé az üzemnek szükségessé vált kiterjesztését. A bankhitel drágasága folytán pedig nem kínálkozott a tőke szerzésére más mód, mint annak alaptőkefelemelés utján előteremtése. Ámde, épen a pénz értékének csökkenésében rejlő gazdasági indok magyarázza meg, hogy az utóbbi évek alaptőkefelemeléseinek célja rendszerint nem a társasági vagyon szaporítása volt, ugy miként a béke éveiben ily célból lebonyolított valóságos alaptőkefelemeléseknél ezt tapasztalhattuk, hanem a társasági vagyon effektív növelése nélkül csupán a már meglevő vagyon eredetileg csorbítatlan értékű pénzértékben megállapított értékének a romlott értékkel biró koronában történő kifejezése, vagy mint mondani szokták, ily koronára átértékelése. A háború ideje alatt a kormány az uj részvények kibocsátásával kapcsolatos alaptőkefelemelést kormányhatósági engedélyhez kötötte, ily módon vélvén elejét vehetni annak, j hogy jelentősebb tőkék a pénzpiacról kivonassanak. Azonban az alaptőke szaporításának i szüksége a gazdasági válság teremtette kény-