Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 4. szám - Magánjogtan [Könyvismertetés]

4. sz. KERESKEDELMI JOG 57 Az alperes a felperes kezén maradt 1000 korona vételár valorizálását azért nem igényelheti, mert a vételár ellenértékét képező Írógépet az akkor köztudomás azerint fennállott kedvező értékesítési lehetőség mellett megfelelő áron értékesíthette s a befolyt vételárat, valamint a felperesektől kapott 200 korona előleget előnyösen befektethette s ekként a pénz vásárló erejének csökkenését kellő gondosság kifejtése mellett magáról elháríthatta. Az 1923: XXXIX. t.-c. 3. §-ának rendelkezése a fennforgó körülmények között a valorizált összegre alkalmazást nem nyerhetett. Ezek szerint tehát az alperes felülvizsgálati kérelmének ilyen értelemben helyet kellett adni s a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkezéshez képest részben meg kellett változtatni. Önként értetődvén, hogy az ezen Ítéletben megszabott teljesítési idő elteltétől a végrehajtási törvény 43. §-a értelmében a törvényes késedelmi kamat az alperes által fizetendő árfolyamkülönbözet után is jár. A kifejtettekből azonban az is folyik, hogy az alperes a szerződés szegése következményeként a fenti álláspont szerint reá háruló kötelezettséggel szemben a gazdasági lehetetlenülés fennforgására eredménnyel nem hivatkozhatik, miért is az alperest felülvizsgálati kérelmének egyéb részével el kellett utasítani. 51. Aki a szerződéstől vaió visszalépéskor a kapott előleg visszafizetését felajánlotta, de az el nem fogadtatott, attól az előleg valorizált visszafizetése nem követelheiö. (Kúria P. VII. 6992/1923. sz. a. 1924. március 4.) A nem vitás tényállás szerint az alperes a felperesektől 2 millió korona előleget kapott. Ez az összeg, miután a felek közötti ügylet nem ment teljesedésbe s igy az előbbi állapot állítandó helyre, felpereseknek visszajár. Felpereseknek az igénye e részben alapos. Az az igényük azonban, hogy alperes e kétmillió korona valorizált értékében marasztaltassék, alaptalan: mert az e részben sem vitás tényállás szerint alperes akkor, mikor a szerződéstől elállott, a kétmillió korona visszafizetését felpereseknek felajánlotta, felperesek azonban az előleg visszavételét megtagadták s a fentiek szerint jogtalanul a szerződés teljesítéséhez ragaszkodtak. Ezzel a jogtalannak bizonyult magatartásukkal maguk a felperesek szolgáltattak okot arra, hegy előlegükhöz még annak Mején, nyomban a szerződés megszűnése után hozzá nem jutottak, a korona időközi leromlásából eredő kár tehát — mint saját mulasztásuknak és jogellenes magatartásuknak a következménye — általuk viselendő. Valuta. 52. A K. T. 322. §-ának 2-ik bekezdésében foglali szabály csak az áru átadásának helyére vonatkozik, ellenben a pénztartozás fizetésére nézve a K. T. 324. §-ában foglalt rendelkezések irányadók. (Kúria P. VII. 4234/1923. sz. a. 1924. jan. 29.)* * Lásd: Kereskedelmi joggyakorlatunk 1923-ban című cikkünket a mult .számban. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a felperes pozsonyi cég a közte és az alperes győri fakereskedő között a nem kifogásolt B/2. alatti kötlevél szerint 1921. július 13-án létrejött vételügylet alapján 5 vagon 72,800 kg. sulyu bükkhasábtüzifát szállított az alperes vevőnek. A tűzifa árát a felek a szerződésben cseh koronában állapították meg és a szállított famennyiségnek ára öszszesen 21,840 cseh koronát tett ki. Alperes nem fizetett. Minthogy a további tényállás szerint a szerződésben nem volt kikötve, hogy az alperes a cseh koronában megállapított vételárt valóságban, természetben ebben a pénznemben tartozik fizetni, ennélfogva és a K. T. 326. §-ának rendelkezésére is tekintettel, a felek között vitás annak a kérdésnek mikénti eldöntése, hogy az alperes valósággal cseh koronában, vagy pedig a 21,840 cseh korona vételárösszegnek a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint számított összegű magyar koronában tartozik-e a vételárt fizetni, attól függ, hogy melyik helyen, nevezetesen az alperes adós győri telephelyére tekintettel Győrött, vagy pedig a felperes hitelező kereskedelmi telepén Pozsonyban vclt-e köteles az alperes a vételárt a felperesnek megfizetni, hogy tehát a vételárfizetésnek teljesítési helyéül a nevezett városok melyike tekintendő. Az irányadó tényállás szerint a felek a teljesítés helyét illetően semminemű megállapodásra nem léptek. Ebből folyóan a teljesítés helyének kérdése a K. T. idevonatkozó szabályai életeimében döntendő el, a K. T. 322., 323. és 324. §-aiban foglalt rendelkezéseknek egybevetéséből az állapítandó meg, hogy miután a 322. §-t megelőző 321. §-ban áruszolgáltatásról, a 322. §-t követő és ennek második bekezdésében felhívott 323. íjban pedig dolgok átadásáról, tehát szintén áruszolgáltatásról van szó, a 322. §. második bekezdésében foglalt az a szabály is, amely szerint a kereskedelmi ügylet eltérő megállapodás hiányában — a 323. §-ban érintett eset kivételével —, azon a helyen teljesítendő, ahol a kötelezettnek a szerződés megkötésekor kereskedelmi telepe, vagy ilyennek hiányában lakása volt, csak az áru átadásának helyére vonatkozik, vagyis az ügylet teljesítésének helyét csak az áruszolgáltatás tekintetében szabályozza, ellenben a kereskedelmi ügyletből eredő pénzbeli tartozás fizetési helyérc, vagyis az ügyletnek a pénzbeli tartozással adós fél részéről a tartozás megfizetésével való teljesítése helyének megállapítására nézve a K. T. 324. szakaszában foglalt az az általános szabály nyer alkalmazást, amely szerint a pénzbeli tartozásokat, tehát a kereskedelmi ügylet telj esi téseképen fizetendő mindennemű pénzbeli tartozásokat — az ebben a szakaszban emiitett s a jelenlegi esetben fenn nem forgó kivétellel — az adós azon a helyen köteles fizetni, ahol az ügylet megkötésekor a hitelezőnek kereskedelmi telepe vagy ilyenv.ek nemlétében lakása volt. Ebből önként következik, hogy az alperes adós, akinek kereseti vételártartozása pénzbeli tartozás, ezt a tartozását a felperes hitelezőnek, akinek kereskedelmi telepe a kereseti ügylet megkötésekor az irányadó tényállás szerint Pozsonyban volt, Pozsonyban köteles fizetni, ezen pénzbeli tartozásnak teljesítési helye tehát Pozsony. S minthogy Pozsonyban ugy az ügylet megkötésekor, mint jelenleg is a cseh korona pénznem