Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 4. szám - Aktuális kereskedelmi jogi kérdések. Ismét a valorizációról. Széljegyzetek az 1923. évi XXXIX. t.-c.-hez

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST V., Yisegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTÓ : FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BÜBLA FEEENCZ b. t. t., ny. igazságügyminlezter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár : Negyedévre: 15000 korona. Egyes szám ára őOOO kor. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM 4. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1924. ÁPRILIS 1. TARTALOMJEGYZÉK Bubla Ferenc. Aktuális kereskedelmi jogi kérdések. I)r. Blau György, ügyvéd. Még egyszer az 1923 : XXXIX. tc.-ról. Dr. Ballá Ignác, ügyvéd. Magánjogtan. SZEMLE : Fodor Ármin kúriai tanácselnök. — A Magyar Jogászegylet. — Nemzetközi pályázat. — A m. kir. minisztériumnak 235011924. M. E. számú rendelete. IRODALOM: Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 45., 46. Turpis causa. — 47., 48. Főnök és alkalmazóit. — 49. Részvénytársaság. — 50., 51. Valorizáció. — 52. Valuta. — 53. Vétel. — 54. Utólagos teljesítési határidő. — 55., 56., 57. Vasúti fuvarozás. — 58. Üzemi baleset. — 59. Csekk. T. ELŐFIZETŐINKHEZ! Miután a nyomdai árak január óta 300%-kal emelkedtek és hétrőlhétre tovább emelkednek, kénytelenek vagyunk a lap árát egy negyedévre 15,000 koronában megállapítani. — Kérjük t. előfizetőinket, hogy az előfizetési dijat minden további felszólitás nélkül beküldeni szíveskedjenek, mivel a nyomdai költségek lényegesebb emelése esetén kénytelenek volnánk mi is azok egy részét áthárítani. A KERESKEDELMI JOG KIADÓHIVATALA. XAktuális kereskedelmi jogi kérdések. Irta: Bnbla Ferenc, nyug. kir. kúriai tanácselnök.* X III. Ismét a valorizációról. Széljegyzetek az 1923. évi XXXIX. t.-c.-hez. A Kereskedelmi Jog ez évi 1. számában a valorizációról irt cikkemet azzal fejeztem be, hogy az 1923. évi XXXIX. t.-c-re, mely az emiitett cikkem megírása után tétetett közzé s amelyet akkor még nem volt módomban alaposan tanulmányozni, később még visszatérek. Ugyanott azt is megjegyeztem, hogy az idézelt törvény 1. §-a a hitelezőt az adós vétkes késedelme esetében megillető (a tartozási összeg valorizálása utján esetről-esetre kiszámitandó) kártérítés helyett a törvény életbelépésének napját köveiö időpontban lejáró pénztartozásoknál a 2. §-ban meghatározott módon számítandó százalékban kifejezett, fix kártérítési * Előző közlemény a Kereskedelmi Jog XXI. évf. 1- számában. I összeget állapit meg. de kifejezést adtam annak is, hogy a törvény 5. §-ának második bekezdése ezeknél a tartozásoknál is figyelembe veendő, vagyis az általános jogszabályok szerint követelhető magasabb kárnak megtérítése ezeknél a pénztartozásoknál sincs kizárva. Dr. Nizsalovszky Endre igazságügyminiszteri titkár ur tehát téved, midőn a Kereskedelmi Jog ez évi 2. számában erről a tárgyról irt cikkében azt állítja, hogy a törvény 1. §-át helytelenül fogtam fel, mert elfelejti, hogy az 5. §. rendelkezésére is rámutattam. Ha pedig a helytelen felfogás abban nyilvánult volna meg, hogy a 2. §-ban meghatározott fixtételü kártérítést a valorizációt helyettesítőnek tekintettem: ennek a tévedésnek a törvény homályos és laza szövegezése maga az oka. De talán ez nem is tévedés. Ugyanis a. törvény címe szerint ez a törvény pénztartozás késedelmes fizetése esetében a hitelezőt' megillető kártérítésről szól. Mi egyéb ez — ekként kifejezve — mint a valorizációnak a heh/eftesífése. S az 1. §. ugyan azt mondja, hogy késedelmi kamat helyett jár a törvényben meghatározott kártérítés, de nem nevezi nevén a gyereket, nem szól a kamatláb emeléséről, hanem mintegy misztikus homályba burkoltan mindenütt a hitelezőt késedelem esetében megillető kártérítésről beszél s csak később az 5. §. második bekezdésében juttatja napfényre, hogy a hitelező a 2.. 3. és 4. §-ok alapján járó összegen felül bizonyított magasa 1)1) kárának megtérítését is követelheti, de itt js kártérítés jellegűnek tekinti a 2.. 3. és 4. §-okban meghatározott összegeket. S a tör-