Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 3. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1923-ban

48 KERESKEDELMI JOG 3. sz. és nem szükséges közbeékelődést képezett s ez esetben a felperes nem végzett volna szükségtelen és az üzleti tisztességbe ütköző közbenső kereskedői ténykedést azáltal, hogy a szintén kereskedő alperestől árut vásárolt és azt tovább eladta, mert ténykedésével azt idézte elő, hogy vevőjét, mint fogyasztót, az általa szükségelt áruhoz juttatta. . , Ennélfogva a fellebbezési biróság íteletet fel kellett oldani mindenekelőtt avégből, hogy a felperesnek az ammoniákszóda sajátos tulajdonságaival kapcsolatos fenti tényállításai a valóságnak megfelelnek-e. De nem forogna fenn árdrágító visszaélés az állandó birói gyakorlatban elfoglalt jogi álláspontnál fogva az esetben sem, ha való volna a felperesnek az a tényállítása, hogy az alperes a szóbanforgó ammoniákszódát külföldről importálta s hogy ezen áru külföldön állíttatik elő s ezért annak behozatala a belföldi fogyasztás kielégítése végett szükséges, mely esetben az importőr alperes a termelővel esik egy tekintet alá. Különbözeti ügylet. 43. Tőzsdei árkülönbözetre irányuló fogadásszerü szerencsejátékról csakis az esetben lehet szó, ha a vétel tárgyának természetben való szolgáltatása a szerződő felek megállapodása szerint előre kizáratott ugy, hogy az ügylet tárgyának lényegiben csak a mutatkozó árkülönbözet tekintendő. Az a körülmény, hogy a szerződő felek az ügylet megkötésével akár hallgatólag, akár kifejezett kijelentésük szerint nyereséghez kivártak julni, egymagában nem szolgálhat tárgyi alapjául annak, hogy az ügylet pusztán árkülönbözetre irányuló ügyleinek minősíttessék. (Kúria P. VII. 2577/1923. sz. a. 1923. dec. 12-én.) Mert a kereskedelmi forgalom körébe eső ügyletek létesítésének rendszerinti célja az üzleti nyereség s a kereskedő azért köt ügyleteket, hogy hozzájusson ahhoz a nyereséghez, amelyre neki az üzleti tőkéjének hozadéka s üzleti tevékenységének ellenértéke fejében jogszerű igénye van; egymagában abból a körülményből tehát, hogy a keresetben megjelölt ügylet megkötésével a vevő alperes a felperestől megvett bécsi kifizetésekkel nyerészkedni szándékozott és a felperes az alperesnek erről a szándékáról tudomással birt, nem következik az, hogy peres felek a szerződéskötés idején a bécsi kifizetések tényleges szállítását eleve kizárták, és csupán a szerződéses és a tőzsdei árkülönbözetet kívánták egymással elszámolni. Vasúti fuvarozás. 44. Filmküldemények általánosságban nem sorolhatók «a más drágaságokra" vonatkozó kivételes jellegű rendelkezések alá. (Kúria P. IV. 1090/1923. sz. a. 1924. jan. 8-án.) A m. kir. Kúria a fellebbezési biróság amaz állásfoglalása ellen emelt panaszt, amely szerint a kereseti filmküldeményt fuvarjogi szempontból drágaságnak minősítette, alaposnak ítélte. Ugyanis figyelemmel arra, hogy a csatolt fuvarlevél szerint feladott «Femina» cimü 6 felvonásos filmkép 60—70 cm. magas és 20—25 cm. átmérőjű bádogdobozban 17 kg. elegysullyal került szállításra, s igy a küldemény súlya és terjedelme az értékéhez viszonyítva nem jelentkezik szembetűnően jelentéktelennek; • és minthogy a bádogdoboz tartalmának anyaga közönséges celluloid-készítmény, s feldolgozását tekintve — bármily művészi is legyen egyébként — csak az eredeti negaüv-felvétel sokszorosított pozitiv-másolatának jelentkezik: a m. kir. Kúria nem látja a kereseti filmkópküldeménynek a vasúti fuvarozás szempontjából drágaságnak rainősültét kétségtelenül fennforogni. Minthogy pedig a felek egyező előadásából, sőt a fuvarlevélbe benyomtatott amaz adatból, hogy ott címzettként egy szállítmányozó vállalat fihnszálliló osztálya van megjelölve, nyilvánvaló az az egyébként köztudomásúnak is tekinthető tény, hogy az országszerte bemutatásra szánt s igy siirü helyváltoztatás alá eső filmképek tömeges számban szerepelnek a vasúti küldemények sorában, a m. kir. Kúria azt az állásfoglalást látja helyénvalónak, hogy a filmküldemények általánosságban nem sorolhatók a V. Ü. Sz. 54. §. (2.) B. 1. t. a. jelzett «más drágaságokra» vonatkozó, az általános szabályoktól eltérő kivételes jellegű rendelkezések alá, mert ily küldemények rendszeresen és sűrűn szolgálván a vasúti szállitás tárgyául, a V. U. Sz.-ban való külön kiemelés, vagy a V. Ü. Sz. 2. §-ában megadott felhatalmazás alapján kibocsátható végrehajtási határozmányban kifejezésre juttatott világos rendelkezés hiányában, még a drágaság fogalma egyes ismérvei fennforgása esetében sem tekinthetők kétségtelenül és szükségkép a kivételes rendelkezések alá tartozóknak, még pedig annál kevésbé, mert az id. §. (2.) B. 1. p. példaszerű felsorolásában szereplő tárgyakkal se anyagukat, se művészi értéküket, se nehezen pótolható voltukat tekintve nem jelentkeznek egy tekintet alá esőknek. Az adott esetben tehát nem is lehet helye az id. 54. §-hoz tartozó II. végr. határozmány (6.) pontjában foglalt kivételes rendelkezés alkalmazásának. A Magjur Cukoripar R -T. február 23-án tartott rendkívüli köigyűlésén elhatározta, hoiry a társaságnak jelenlogi 90 millió korona alaptőkéje 3600. millió korona alaptőkére emeltessék fel olyképpen, hogy az eddigi részvények 600 koronás névértéke 20,00 > koronára omeltetik fel és 30,0' 0 darab, egyenkint 20,0D0 korona névértékű uj részvény bocsáttatik ki. Az uj részvények már az 1923—1924 üzlelővre osztalékjogosultak lesznek és teljes egészükben a régi részvényeseknek kinftltstnak fel. Minden öt régi részvényre egy nj részvény jut, darabonként 200,000 koronás kibocsátási árfolyamon, AZ ilyként befolyó összegekből a régi részvények névértékének felemeléséhez szükséges összegek is fedeztetnek. Ai elővételi jog február 25-tól március 6-ig bezárólag gyakorolható Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út a*.