Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 2. szám - Külföldi pénznemben teljesítendő tartozás végrehajtás utján behajtásáról

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadó­hivatal : BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BüBLA FERENCZ b. t. t., ny. igazsagügyminiBzter ny. kúriai tanaoeelnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Negyedéire t 6000 korona. Egyes szám ára 2000 kor. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM 2. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAI'EST, 1924. FEBRUÁR 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Gaár Vilmos, kir. kúriai bir6. Külföldi pénznemben teljesitmdö tartozás végrehajtás utján behajtásáról. Dr. Nizsalov»zky Endre, igazságügymin. titkár. A ké­sed-Imi kamat helyett táró kártérítés. Dr. Sicbermann Frigyes, budapesti ügyvéd. Külföldi pénzre szóló váltón alapuló visszkereset. SZEMLE : A Kúria évnyitó ülése. — Az Országos birói és ügyvédvizsgáló bizottság évnyitó ülése. — Három igazságügyi törvényjavaslat. — Törvény­javaslat az ügyvédi költségekről. — ták átszámítása. — A váltótörvény Nyugdíjvalorizáció. — Jelzálogos rtzáoója. HAZAI JOGGYAKORLAT: 20. — 22., 1Í3. Részvénytársaság. — (Cég) — 25., 26. Valuta. — 27. 28. Fedezeti tétel. — <*9. Aranyban tés. — 30. Szállítmányozás. — (Elévülés.) — 32. Üzemi baleset. Ar. idegen valu­50. §-ához. — tartozások való­21. Altalános. ir4. Szövetkezet. Zsakkölcsön. — teljetiiendö fize­31. Fuvarozás. x Külföldi pénznemben teljesítendő tartozás végrehajtás utján behajtásáról.* Irta: Dr. Gaár Vilmos, kir. kúriai biró. Az effektív külföldi pénznemben, fizetésre kötelezett adós tartozásától csupán effektív külföldi pénznemben történt fizetéssel szaba­dulhat, kivéve ha a hitelező más módon való fizetéssel is megelégszik. Ám a mai viszonyok közt még a fizetni akaró adósnak sem mindig könnyű dolog a szükséges külföldi pénzössze­get megszerezni, mert a külföldi pénz nem tárgya a szabad forgalomnak; akinek külföldi pénzre van szüksége, az azt legális uton csak a Devizaközponttól szerezheti meg. Az pedig közismeretü dolog, hogy a Devizaközpont nem mindig és nem teljesen szokta kielégiteni a vele szemben támasztott jogos igényeket; az u. n. zugforgalomról pedig a törvény embere mint beszerző forrásról nem emlékezhetik meg. Ebből a gazdasági helyzetből ujabban az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a végrehajtható közokirattal külföldi pénznemben fizetésre kö­telezett és végrehajtással megtámadott adós olykép kíván eleget tenni fizetési kötelezettsé­gének, hogy a végrehajtást elrendelő vagy fo­ganatosító bíróságnál az aznapi devizaárfo­* E cikk megírása után jelent meg a budapesti kir. törvényszék teljes ülésének határozata, melyet szemle rovatunkban közlünk, s mely nagyrészt már orvosolja a sérelmet. így határozott a budapesti kir. ítélőtábla és a Kúria is, ugy hosry rneer van minden remény arra, hogy e kérdés is nemsokára lekerül a napirendről. (Szerk.) lyammal számítva magyar pénzben leteszi a külföldi pénznemben fennálló tartozását s kéri a bíróságot, hogy ezt a letételt a végr. törv. 40. §. utolsó bekezdéséhez képest fogadja el bíróság közbejöttével teljesített fizetésnek s en­nek folyományául az ellene folyó végrehajtási eljárást függessze fel. A végrehajtást szenve­dőknek ezt a kérelmét az alsófoku bíróságok rendszerint teljesitik is. Ez ellen a gyakorlat ellen kívánunk állást foglalni, mert ez a gyakorlat nem törvény­szerű, azonfelül pedig gazdasági életünk nagy kárára szolgál. Elsőbben vizsgáljuk azt, miért nem törvényszerű ez az eljárás? Az effektív külföldi pénznemben fizetésre kötelezett adós csak akkor elégíti ki hitelező­jét, ha effektív külföldi pénznemben rója le tartozását. Az az adós, akit a végrehajtható közokirat valóságos (effektív) külföldi pénz­nemben való fizetésre kötelez, a végrehajtás elől csak ugy menekülhet, ha külföldi pénz­nemben fizet. Ez a fizetés történhetik a végr. törv. 40. §. utolsó bekezdése értelmében a bí­róság közben jöttével is, de ekkor is azt tarto­zik az adós szolgáltatni, ami a hitelezőnek va­lósággal jár, mert csak igy történhetik meg a hitelező kielégítése. Az idézett törvényhely is akként szól, hogy a végrehajtást szenvedő a végrehajtás megelőzése szempontjából a vég­rehajtatót a bíróság közbenjöttével is kielégít­heti, — kétségtelen tehát, hogy valóságos ki­elégítésnek kell végbemennie. Ha nem törté­nik valóságos kielégítés, akkor a bíróságnak közreműködése egymagában az adóst fizetési kötelezettsége alól nem oldhatja fel. Másfelől

Next

/
Oldalképek
Tartalom