Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1924 / 1. szám - Igazságügyek
20 1. sz. latnak az ilyen árut fuvarozás vagy tárolás végett csak ugy szabad elfogadnia, ha a feladó a fuvarlevél mellett a szállítási igazolványt is bemutatja* Minthogy pedig a későbbi speciális összminisztériumi rendelet a vasúti üzletszabályzatnak, min'i korábbi generális kereskedelemügyi miniszteri rendeletnek 65. §. (1) bekezdését, ellenkező intézkedésével hatályon kivül helyezte: a kár bekövet-i kezteért, közegeinek mulasztása folytán, a vasút is felelős. Ezen az alapon azonban a vasút kártérítési felelőssége nem volt megállapítható. Azok a rendeletek ugyanis, amelyek bizonyos közszükségleti cikkeknek vasúton való fuvarozását szállítási igazolványkényszerhez kötötték, nem a feladó és fuvarozó közötti magánjogi jogviszonyt szabályozták, hanem tisztán közellátási, közgazdasági érdekek biztosítására irányultak; és az ezekben foglalt rendszabályoknak a vasúti közegek általi be nem tartása nem a vasútnak mint fuvarozónak magánjogi felelősségét, hanem csak esetleg a vétkes vasúti közegek fegyelmi felelősségét vonhatta maga után. Ha tehát a vasúti közegeknek a hivatkozott rendeletek értelmében közérdekből ügyelniök kellett is arra, hogy a rendeletekben felsorolt áruk szállítási igazolvány nélkül fuvarozásra át ne vétessenek: ezzel ezek a rendeletek nem érintették a fuvarozási szerződés tekintetében irányadó Ü. Sz. 65. §. (1) bekezdésének azt a szabályát, amely szerint — vasút és a feladó közötti magánjogi jogviszony szempontjából — a vasút nem köteles a feladó által a vámadó, vagy rendőri szabályok értelmében melléklendő kisérö iratok helyességét és teljességét vizsgálni. Ugyanott az is ki van mondva, hogy az ilyen kisérő iratok hiányából származó minden következményért a vasúttal szemben a feladó felelős. — hacsak a vakutal vétség nem terheli, — természetes azonban,ő hogy a vasút a kisérő iratok helyességét és teljességét vizsgálni nem tartozván, ennek a vizsgálatnak a vasút általi elmulasztását nem lehet vétségnek minősíteni. ha tehát a kisérő irat hiányáért a vasúttal szemben az Ü. Sz. szerint a feladó felelős, ez kizárja azt, hogy az ily hiány következtében szenvedett kárának megtérítését a feladó a vasúttól — a vasút valamely más jogellenes cselekményének vagy mulasztásának fenforgása nélkül — akár csak részben is követelhesse. Választott bíróság. Jí). Nincs íéíeíes törvény, vagy törvényerejű jogszabály, amely tiltaná azt, hogy a választott bíróság külföldön ülésezzék, vagy hogy annak tagjai külföldiek legyenek, vagy amely a magyar állampolgárt eltiltaná attól, hogy külföldivel választott birésági szerződést köthessen. — Ily tiltó rendelkezés hiányában pedig a magyar állampolgár és külföldi közt létrejött választott bírósági szerződést, ha az a jogügyletek érvényességére vonatkozó általános és a választott bírósági szerződésekre vonatkozó különleges (Pp. 767. §.) követelményeknek egyébként megfelel, az állandó birói gyakorlat értelmében érvényesnek kell tekinteni akkor is, ha viszonosság hiányában vagy fennálló államszerződésnél fogva a választott bíróság ítéletei az egyik vagy másik szerződő fél hazájában végre nem hajtható. — Perköltség valorizáció. (Kúria P IV. 3223/1923. sz. a. 1923. nov. 2-án.) Indokok: Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt azzal sem, hogy a felek közt egyébként érvényesen létrejött választott bírósági szerződést pusztán abból az okból, mert a választott bíróság által hozandó ítéletnek végrehajtása esetleg akadályokba ütközik, — érvénytelennek nem minősítette. Az alperes válasziratában előterjesztett ama kérelmét, hogy a fellebbezési bíróság Ítélete hivatalból olyként egészíttessék ki, mikép az elspbirósági perköltséget felperesek 0.23-as, a másodbiróilag megállapított költséget pedig 0.13-as zürichi korona alapon tartoznak megfizetni, — a m. kir. Kúria nem vehette figyelembe azért, mert az alperes a fellebbezési bíróság ítélete ellen sem felülvizsgálati, sem csatlakozási kérelemmel nem élt: ennek hiányában pedig, minthogy alperes kérelme nem a Pp. 407. §-ában felsorolt hibák kiigazítására, hanem lényegileg a perköltségre vonatkozó ítéleti rendelkezés megváltoztatására irányul: a Pp. 523. és 541. §-aira tekintettel, a m. kir. Kúria ennek a kérelemnek elbírálásába nem bocsátkozhatik. „Herm«»" Magyar Általános Yúlttfüzlet Rt az 1922/23. üzlelővre részvényenként 400 K (80) osztalék fizetését határozta. Az iga/gatóság lolhatalimiztatott. hogy az alaptőkének 250 millióról egymilliárdra .500.000 aj 1000 K n. ó. részvény kibocsátása és a régi 510 000 500 K n. é. részvény névértékének 1000 K-ra való fölülbéiyogzése állal loendö fölemelését később megállapítandó időpontban oly módon vigye keresztül, hogy az összes nj részvények 1 : 1 arányban legalább 5000 lí árfolyamon a régi részvényeseknek ajánltassanak. Az igazgatóság uj tagjai: SZÜCB Géza, az intézet vezérigazgatója, van den Eyudo Heofor, a Magyar-belga elnöke, Zerkowiiz Uszkár nagykereskedő. A Magyar-Olasz Bank Bt. rendkívüli közgyűlése az alaptőkének 700 ( 00,000 ko.onáról 1,050.000,000 koronára való felemelését. Az összes nj részvények 2:1 arányban a régi részvényeseknél; ajánltattak fel. Az Atlieuaenm Irodalmi és Nyomdai Rt. közgyűlése elhatározta, hogy az alaptőkéjét, mely 150,000 darab 200 koronás részvényre oszlik és 30 millió koronára ing, 250,000 darab részvény kiboesájtása ntján 80 millió korona névértékre emeli. 150,000 darab Athenaeum-részvéuy teljes egészében a régi részvényeseknek ajánltatnak fel átvételre 1: 1 arányban, egyenként 100,000 korona befizetése ellenében. Az ezenkívül kiboosátásra kerülő 100,000 daiab nem jot f irgalomba, hanem a Franklin Tarenlattal létesített megállapodás értelmében a Franklin Társulat tárcájába kerül. A régi részvényesek ezen átvételi joga december 10-ig a Lloyd Bank Rt. központi pénztáránál d. u. 4-től 6-ig gyakorolható. Első részlet feiében 50,000 korona fizetendő be részvényenként, mig a második 50,000 korona 1024. január 10-én fizetendő. I Hirdetések ! felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos osászár-út 34.