Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 1. szám - Igazságügyek

í. sz. KERESKEDELMI JOG 13 uök: Baloghy György dr. tanácselnök. Birák: Jurk;: János dr., Bodolla Béla dr., Lauffer Gyula, Totlii István dr., Koós Emil dr. VII. Elnök: Kolos Jenő tanácselnök. Birák: Kcczer Gyula, Fövenyessy Lajos, Bella János dr., Körtvélvessy György dr., Tótli Miklós dr. VIII. 1920: XXXVI. t-e. 43. §. Elnök: Röíth László dr. tanácselnök. Helyettes elnök: Géíger Dezső dr. Birói rendes tagok: Raskó István at., Keczer Gyula dr. Birói póttagok: Sereghy Mihajy dr., Vida Zoltán dr. — Büntető ssakoszály. I. Elnök Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria másodelnöke. Birák: Magyar István dr., Kulin Sándor, Slávet Ferenc dr., Csizinszky Ágost dr., Mendetényi László dr., Stengel Antal dr. II. Elnök: Szeöko István dr. tanácselnök. Birák: Istvánffy Lajos dr., Dicsőfi Sándor dr., Stocker Antal, Módly Béla, Bolla Árpád dr., vitéz Diószeghy Gábor dr. III. Elnök: Beák Péter tanácselnök. Birák: Agorasztó Péter dr., Rákosy Imre dr., Sélley Barnabás dr.. Geszti Andor dr., Pazár Zoltán dr., NoM>III\ Károly dr. IRODALOM, Külföldi irodalom. Ármin Ehrenzwelg: System des oesterr. alig. Pl ivatrechtes. I. Bd. 2. Hálffe: Das Sachenrecht. — Wien 1920. — bei Manz. Oskar Pisko: Lehrbuch des oesterr. Handalsrechtes. Wien 1923. Hölder—Pichler—Ténrpsky A.-G. Dr. Georg Obst: Prof. a. d. Universitát Breslau: Das Bankgescháft. 6. Aufl. Stuttgart 1923. Verlag C. E. Poeschel (I. Band: Verkehrstechnik und Betrieb'seinrichtungen, 647 Seiten; II. Band: Bankpolitik 619 Seiten). Dr. Július Seligsohn, Bechtsanwalt in Berlin: Geheimnis und Erfindungsbesitz. Berlin und Leipzig 1922. Vereinigung wissenschaftlicher Verleger Walter de Grnyter et Go. Dr. Gustav Seidler, ord. Professor in WTien:. Einfübrung in die doppelte Buchführung mit bcsonderer Berücksichtigung der Bilanzlehre, Wien und Leipzig, Verlag von Alfréd Holder. Dr. Oscar Pisco, Prof. a. d. Universitát Wien: Gewáhrleistung-, Nichterfüllungs- und Irrtumsfolgen bei Lieferung mangelhafter Waren, Wien 1921. Alfréd Manes: Versicherungswesen, Erster Band: Allgemeine Versicherungslehre und Zweiter Band: Besondere Versicherungszweige (357 S.) Dritte Auflage. Leipzig u. Berlin 1922. Verlag von D. G. Teubner. HAZAI JOGGYAKORLAT. Trianon. 1. A döntőbírósági eljárás csak a már a békeszerződés megkötése előtt is u. n. szövetséges és társult hatalmak közé tartozott egyének és a mostani magyar állampolgárok között támadt vitákra vonatkozik. (Kúria P. VII. 7357/1922. sz. a. 1923. nov. 8-án.) A trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló 1921. évi XXXIII. t.-c. 198. cikke a volt oszlrák-magyar monarchia állampolgárainak egymásközti viszonyát egyáltalán nem rendezi és nem azt rendeli, hogy a magánjogi viszonyokból keletkezett pert a benne megszabott eljárásnak kellene megelőznie, hanem csak azt irja elő, hogy az érdekelt kormányok egyezményesen állapitsák meg mindazokat, a többi között a biztositó társulatokra, is kiterjedő pénzügyi szabályozásokat, melyeket a volt osztrák-magyar monarchia feldarabolása és az államadóságoknak, valamint a pénzrendszernek megfelelő újjászervezése tesz szükségessé. Eszerint a 198. cikk szerint, továbbá az ott meghatározott esetben és módon szervezendő döntőbíróság is nyilván csak az egyes államok között a pénzügyi szabályozás kérdésében és nem magánszemélyek magánjogi vitája felett határoz. Törvényes alap nélkül vitatja ezeknél fogva az alperes azt, hogy ezt a pert az 1921. évi XXXIII. t.-c. 198. cikkében előirt más hatósági eljárásnak kellene megelőznie, alperesnek a Pp. 180. §-ának 2. pontjára alapitott pergátló kifogása tehát alaptalan. Alaptalan alperesnek a Pp. 180. §-ának 1. pontjára alapitott pergátló kifogása is; a fellebbezési bíróság által felhívott és itt is elfogadott vonatkozó idokokból és még ezért, mert a békeszerződés VIII. fejezetében a 254. cikkben vannak az országtól elszakított részek polgárai és a mostani magy. állampolg. közötti viszonyból eredő tartozások külön szabályozva, a békeszerződésnek a döntőbíróságról rendelkező 239. cikkében a VIII. fejezet kihagyásával csak a békeszerződés IV., V. és VIT. fejezeteire történik hivatkozás. Ez is amellett az értelmezés mellett szól, hogy a 239. cikk b) pontiának az a rendelkezése, mely szerint a békeszerződés előtt a szövetséges és társiüt hatalmak polgárai és a magyar állam polgárai között kötött szerződésekből felmerült vitás kérdések a döntőbiróság elé tartoznak, csak a már a békeszerződés megkötése előtt is úgynevezett szövetséges és társult hatalmak polgárai közé tartozott esryének és a mostani macrvar állampolgárok között támadt vitákra vonatkozik. Nem forog fenn a 9590/1922. M. E. sz. rendelet 1. §-ának 1—3. pontjaiban felsorolt esetek egvike sem. ezért alneresnek a per felfüggesztés'1 iránti kérelme sem alapos. 2. A hágai egyezmény hatálya Olaszországra is fennáll. (Kúria P. VII. 1489/1923. sz. a. 1923. nov. 22-én.) Indokok: Az alperes azonban a szóbeli tárgyaláson előadott előkészitő irata szerint bizonvitani kívánta azt a körülményt, hogy a felperes az