Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 1. szám - Igazságügyek

12 KERESKEDELMI JOG 1- «*• tett hatóságok, intézmények (üzemek) közszállitáson alapuló pénztartozás tekintetében csak az 1907. évi III. t.-c. 13. §-ának második bekezdésében meghatározott határidő elteltével esnek késedelembe és hogy bármely pénztartozásuk után késedelem esetében is csak a 2. §. második bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítés jár. 9. §. Ez a törvény kihirdetésének napjáu lép életbe. Az életbelépés napja előtt kötött jogügyleteken alapuló oly pénztartozások tekintetében pedig, amelyek a 8. §. második bekezdésében vannak felsorolva, a kihirdetéstől számított 60 nap elteltével lép életbe. A törvény hatálya minden irányban csakis a kihirdetéstől számított két évi időtartamra szól. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszonharmadik évi december hó tizenharmadik napján. A m. kir. minisztériumnak 8759/1923. M. E. számú rendelete pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítés öszszegének megállapítása tárgyában. A m. kir. minisztérium a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923 : XXXIX. t.-c. 2. §-ának első és második bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Ha az adós a pénztartozás késedelmes teljesítése esetéhen a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923 : XXXIX. t.-c. 1. §-ában meghatározott pénztartozás teljesítésével késedelembe esik, a lejárat napjától a tényleges fizetés napjáig az idézett törvénycikk 2. §-ának első bekezdése értelmében járó kártérítésül a tőkének heti két (2) százalékát, az említett §. második bekezdése értelmében járó mérsékelt összegű kártérítésül pedig a m. kir. Állami Jegyintézet részéről megállapitoit hivatalos évi váltóleszámitolási kamatlábat felével meghaladó százalékot köteles a hitelezőnek megfizetni. 2. §. Ez a rendelet az 1923 : XXXIX. törvénycikkel együtt 1923. évi december hó 16. napján lép életbe. Bndapest. 1923. évi november hó 23. napján. 1923. évi XXXVIII. törvénycikk a helyettesíthető ingóságokra vonatkozó jelzálogjog bejegyzéséről. Kihirdettetett az Országos Törvénytárban I923. évi december hó 16. napján. 1. §. A telekkönyvi rendtartás 65..§-a akként egészíttetik ki, hogy a jelzálogjog a telekkönyvbe bejegyezhető meghatározott mennyiségű és minőSpnrjj gabonának, más terménynek vagy aranynak a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban a teljesítésre vagy az érték kiszámítására megállapított időpontok és meghatározott, módozatok szerint számítandó — pénzbeli egyenértékére és járulékaira nézve is. Ugyancsak bejegyezhető a jelzálogjog az első bekezdésben foglalt helyettesíthető ingóságok és hasonlónemü járulékok természetbeni szolgáltatására is. 2. §. Közjegyzői okirat alapján végrehajtásnak van helye meghatározott mennyiségű és minőségű gabonának, más terménynek vagy aranynak természetijein szolgáltatása vagy mindenkori pénzbeli egyenértéke erejéig is, ha az okiratban a közjegyzői okirat végrehajtóságának általános kellékein felül az egyenérték kiszámításának időpontját és módozatait szabatosan meghatározták. 3. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Kelt Budapesten, ezerkilencszázbuszonharmadik évi december hó tizenharmadik napján. A m. kir. igazságügyminiszter 47,234. 1923. I. M. számú rendelete a nyilvános előadás és a m. kir. Kúrián kitűzött bűnügyi tárgyalás határnapjának tudakozódó lap utján való közléséről. Az 1912 : LIV. t.-c. 103. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: A kir. bíróságok polgári ügyekben a nyilvános előadásnak, büntetőügyekben pedig a m. kir. Kúrián kitűzött tárgyalásnak (1896 : XXXIII. t.-c. 435. §.) határnapját az ügyféllel és az eljárásban résztvett más érdekelttel vagy képviselőjével (védőjével) tudakozódó lapon közlik, ha ö eziránti kérelmét akár a fellebbviteli beadványban, észrevételekben vagy válasziratban, akár külön kérvényben előterjeszti és egyúttal szabályszerűen kiállított tudakozódó lapot csatol. Lehet kérni azt is, hogy a kérvényező helyett más személy, vagy pedig hogy necsak ő, hanem más személy is kapjon tudakozódó lap utján értesítést. A tudakozódó lapot bérmentesítve kell a kérelmet tartalmazó beadványhoz csatolni. A tudakozódó lapnak kitöltését és elküldését azonban nem gátolja, ha nincs vagy hiányosan van bérmentesítve. A tudakozódó lap kitöltésére és elküldésére polgári ügyben az előadó bíró, az előadásra bejelentő jegyzéken a Kúria előtt levő büntetőügyben a tanácselnök a tárgyalást kitűző végzésen utasítja az irodát, a bírósági iroda pedig a bejelentések kifüggesztő jegyzékének (1911 : 1. t.-c. 514. §., 1896 : XXXIII. t.-c. 435. §.) elkészítésével egyidőben a tudakozódó lapon a határnapot megjelöli és a tudakozódó lapot haladéktalanul postára adja. Ez a közlés az előadandó ügyek jegyzékének kifüggesztése utján való értesitést, illetőleg az 1896 : XXXIII. t.-c. 435. §-ának ötödik bekezdésében elrendelt idézést nem pótolja és a bíróság hivatalos intézkedésének nem tekinthető. Budapest, 1923. évi december hó 15-én. A magyar kir. Kúria tanácsainak beosztása az 1924. évre. Polgári szakosztály. I. Elnök: Tőry Gusztáv dr., a m. kir. Kúria elnöke; akadályoztatása esetében Pap István dr. tanácselnök. Birák: Wesztermayer Vidor dr., Bácz Lajos, Gaár Vilmos dr., Gaiger Miklós, Hutás József. Bakóczy István. Jakab Mihály. II. Elnök: Rötth László dr. tanácselnök. Birák: Adolf Sebestyén dr. tanácselnöki címmel, Sereghy Mihály dr., Huszár Sándor dr.. Jékev Dániel dr., Gallia Béla dr., ]Moszkó Imre dr. III. Elnök: Zsiros Kálmán tanácselnök. Birák: Pap Móric dr., Geiger Dezső, Bocskor Antal, Vámosv Mihály, Thébusz Aladár dr., Alföldy Dezső dr., Dózsa Ferenc. IV. Elnök: Túry Sándor dr. tanácselnök. Birák: Görgey Sándor dr., Deseő Kálmán dr., Kovács Marcell dr., Németh Budolf dr.. Ternovszkv Béla dr., Zsitvay Géza dr. V. Elnök: Slaud Lajos dr. tanácselnök. Birák: Raskó István dr.. Traeger Zsigmond. Frank Lajos. Kozma Endre dr. Szűcs Zoltán dr.. Vida Zoltán dr. VT. El-