Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 6. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk uj hajtásai

86 KERESKEDELMI JOG 6. sz. meg. másik Ítélete szerint pedig nincs joga «gazdasági előnyökre». Már most mi történjék a készpénzelőleggel a korona mai nagy árhullámzása mellett? Vájjon elégséges-e, ha az előleg számszerűleg azonos mennyiségben visszaadatik? vájjon nem követelhető-e az előleg valorizálva vissza? — A Kúriának még nem volt alkalma e kérdésben dönteni. Azonban — szerény véleményem szerint '— a valorizáció szabályai a kapott vagyoni szolgáltatás visszatérítésére ez esetre is állnak 8 amennyiben az általános jogszabályok (mondhatnók: joggyakorlat) szerint az előleg valorizálva adandó vissza, ugyanígy kell dönteni itt is. Mert mi történik ily jogesetekben? A bíróság az ügyletet joghatásnélkülinek mondja ki, az ügyletet felbontja. Már pedig: anyagi jogszabály, hogy a jogügylet felbontása esetén a kapott vételárelőleget ugyanabban az értékben kell visszaadni, mint amelylyel az az előleg adásakor birt, (P. IV. 4262/ 1922. sz. — K. J. 1923. januári sz.) — A budapesti tőzsdebiróság rövid idővel ezelőtt — éppen csekélységem érvelései után — egy ily esetben (1801/1922. sz. a. 1923. ápr. 27-én) kimondta, hogy a földbirtokos a szállítandó búzára kapott előleget a korona romlásának arányában valorizálva köteles visszafizetni (400 ezer korona helyett 2 millió K-t; 0.50-es K helyett 0.10-es K-t), noha kimondta, hogy vevŐuek az ügyletkötéskor nem lévén hatósági engedélye gabonavásárlásra, az ügylet láncolatos kereskedést képezett. Az ítélet szerint ugyanis az eladó a kapott előleget hasznos beszerzésekre, befektetésekre használta vagy használhatta s igy nem volna jogos, ha az ügylet hatálytalanságából vagyoni előnyt szerezne. A részvényjog köréből ki kell emelnünk azt az ítéletet, mely szerint: a részvényelővételi jog a részvényesi jogok közé tartozván, azt a tulajdonos akkor is gyakorolhatja, ha részvénveire valakinek elővételi jogot (opciót) biztosított: (P. TV. 359/1922. sz. a. — K. J. 1922. nov.) — Ez a kérdés a mi folyóiratunkban is élénk vita tárgyát képezte. (Dr. Menyhárth Gáspár: A részvényelővételi jog jogi természete. K. J. 1921. június; Dr. Lőtu Lóránt: u. az (K J. 1921. nov. sz.); Dr. Nizsalovszky Endre- Elővételi jog és haszonélvezet (K. J. 1923. május). A bejegvzés konstitutív hatályára vall a P. IV. 2808/1921. sz. határozat (K. J. 1922. ápr.), mely szerint a r. t. megalakulása s az azzal kapcsolatban hozott határozatok csak a bejegyzés tényével emelkednek jogerőre s igy a bejegyzés megtagadásával az alapitóknak adott felmentés sem bír joghatállyal. — Hogy a közgyűlési határozat ítélettel nem helyettesíthető és hatálytalanítás esetén uj közgyűlés hívandó össze, a P. IV. 3650/1921. sz. Ítélet is kimondja (K. J. 1922. június). . Ismertetésünk további részében majdnem kizárólag oly. gyakorlattal foglalkozunk, melyek több-kevesebb vonatkozásban a vételi ügyletek körébe tartoznak, bárha nem is mindi.;; a vételi ügyletek szabályozásán')! is lesz szó A szorosan vett vételi ügyleteknél a jus rariandi, a fedezeti vétel, a successiv szállítás s a piaci ár fogalmai körül hozott Ítéletek érdemelnek említést. Ma már állandó joggyakorlatnak mondhat*'), hogy a választási jogot csak a kereset konzumálja. A teljesítésnek peren kívül követelése még nem zárja el a vevőt, hogy a K. T. 253. §-án alapuló választási jogát ezután szabadon érvényesíthesse; ha azonban a vevő a vagylagos jogok egyikét már keresettel érvényesítette, másik jog érvényesítésére rendszerint nem térhet át, kivéve ha a szolgáltatás tárgyilag vagv gazdaságilag lehetetlenné válik. (P. IV. 2448/1921. sz. — K. J. 1922. febr. hasonlóan P. IV. 4969/1921. sz. — K. J. 1922. szept.) — Érdekes e tekintetben a bpesti tőzsdebiróság 1564/1921. sz. ítélete (K. J. 1922. febr.), mely a tekintetben tartalmaz elvi kijelentést, hogy minden választás hatályos-e, \agyis bír olv hatállyal, hogy a választási jogot kimeríti? és kimondja, hogy: a választási jog csak akkor tekinthető kimeritettnek, ha a választás szabályosan történt. Tehát teljesítés választása óvás nélkül (tőzsdeszokványok 05. § a p. és 66. §) szabálytalan lévén, a szerződéshez hü félnek joga van teljesítés helyett kártérítést kérni. Ha a successiv szállítás kikötése esetén eladó már az első részletnél nem szerződésszerűen teljesít, avagy a teljesítést elmulasztja, vevő a maga részéről a többi részlet tekintetében is elállhat a szerződéstől. (P. IV. 3758/ 1921. sz. — K. J. 1922. márc) Köteles-e a szerződéshez hű fél fedezeti vételt eszközölni? A teljesítés követelése egyenesen ki is zárja a fedezeti vétel lehetőségét. (P. IV. 2638/1921. sz. — K. J. 1922. febr.) — Az árkülönbözet követeléséhez nem kell fedezeti vétel (állandó gyakorlat!), azonban a szerződési és piaci ár közti különbözeten felül az elvont haszon megtérítését csak abban az esetben lehet követelni, ha a szerződő fél kimutatja, hogy a vétel tárgyának megfelelő árut a teljesítés idejében s annak helyén fedezet utján be nem szerezhette. (P. IV. 55/1922. sz. — K. J. 1922. nov.) Mit értünk piaci ár alatt? A Kúria szerint: piaci ár alatt az árunak jelentékeny kereslete és kínálata következtében bizonyos helyen és időben képződött átlagos ára értendő. Ahol tehát ily jelentékeny kereslet és kínálat nincs s az árut csak nehezen, a közvetítő kereskedelemben lehet beszerezni, ott a szerződéshez hű fél a K. T. 356. § 2. pontjában említett árkülönbözet helyett csakis elmaradt hasznot