Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 5. szám - A bolsevista magánjog kodifikációjára ...

74 KERESKEDELMI JOG 5. sz. SZEMLE. A korona rohamos leromlása folytán kérjük t. előfizetőinket, hogy hátralékos előfizetési dijaikat postán haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek, ellenesetben a korona romlásából eredő hátrányt, a lap árának időközi emelését, rájuk kellene áthárítanunk. Á bolsevista magánjog kodifikációjára alig számítottak az orosz szovjet uralom megteremtői, de az a teljes zűrzavar, ámít az anyagi jog szabályozását teljesen mellőző mindenféle szocializáló rendelet és főként az idézett elő, hogy a magánjogi (semmiesetre sem «polgári») ügyekben ítélkező laikus bíráknak egyenesen meg volt tiltva a korábbi jogszabályok alapján ítélkezni, rnégís arra késztette a szovjet kormányt, hogy miután 1921 > nyarán uj gazdaságpolitikai irányt vett fel, elhatározza az anyagi magánjog irásbafoglalását is. Az uj orosz ptk. meglepő gyorsasággal készült el .és 1926. január 1-én már életbe is lépett Az éietbeléptető törvénye többek közt &&[ az érdekes rendelkezést tartalmazza, hogy a bíróságok 1917. november 7-ike előtt keletkezett jogviszonyok tekintetében nem ilélkeznek. Ebből az következik, hogy az orosz jog szempontjából a magyar állampolgárnak az orosz forradalom kitörése előtt orosz állampolgárral kötött szerződése csak naturális obligációként állhat fenn. A kódex, ha az akkoí érvényes rendelkezések ellenkezőt nem tartalmaznak, subsidiarius jogforrás jelentőségével bir az 1917. nov. 7, és 1923. ján. i. közötti időben keletkezett jogviszonyok tekintetében. Maga a kodéx erősen a római jog hatása alatt áll és négy főrészre oszlik, u. m. 1. általános Ítész, 2. dologi jog, 3. kötelmi jog, 4. öröklési jog. A családjog tekintetében az 1918. szeptemberében keletkezett jogszabályok maradtak hatályban. Az általános részben az 1. cikk kimondja, hogy a magánjogokat a törvény védi, kivételével azoknak az eseteknek, amikor e jogok érvényesítése a törvény szociális és gazdasági céljával ellentétesek. A nagykorúság a 18. életévvel következik be. Korlátolt cselekvőképességü, aki 14. életévét már betöltötte. Jogi személyiség részint az alapszabályok megerősítésével, részint lajstromba bevezetéssel keletkezik. Természetes, hogy a szocializált dolgok igy mindenekelőtt a földbirtok forgalmon kívülieknek vannak nyilvánítva. Jogügyletet szóval vagy írásban lehet kötni. A kötelező írásbeliség esetei közt vannak_olyanok is, amelyekben közjegyzői okirat az ügylet érvényességi kelléke. «Semmis a jogügylet, amely törvényellenes célra vagy a törvény megkerülésére jön létre, valamint a jogügylet, amely az állam nyilvánvaló kárával jár.» Az elévülési idő három év. A dologjogi rész három dologi jogot ismer: a tulajdont, a felülépitményi jogot és a zálogjogot. A jóhiszemű szerzőtől csak az elveszett és ellopott dolgot lehet visszakövetelni. Az állami üzemek tulajdonukat a jóhiszemű szerzőtől is visszakövetelhetik. A kötelmi jog általános résszel kezdődik, amelyben szó van a törvényes kamatról (6%), a fnjlagos kötelemről, a teljesítés helyéről és idejéről, az egyetemlegességről, kártérítésről, a teljesítés lehetetlenné válásáról, az engedmény-' ről és tartozásátvállalásról. A szerződési nemek körében a 10,000 aranyrubelt meghaladó ajándékozás semmis. Egyébként a törvénykönyv ismer bérletet, adásvételt, cserét, kölcsönt, vállalkozást, kezességet, megbízást és képviseletet. Érdekes, hogy a társasági szerződés szabályozása a kereskedelmi társaságokra is kiterjed. A társasági ré£z egyike a kódex legterjedelmesebb részeinek. Az egyszerű társaságon félül szabályozva van a közkereseti és betéti társaság, a korlátolt felelősségű társa*ág és a részvénytársaság. A társasági jogot a biztosítási szerződés szabályai követik. A kötelmi jog utolsó fejezetei az alaptaian gazdagodás és a tiltott cselekmények szabályait ölelik fel. A leglényegesebben tér el az öröklési jog az európai jogoktól. Az örökhagyó vagyonából csak 10,000 aranyrubelt Örökölhet más, mint az állam. A törvényes örökösök a íeszármazók, feleség^ valamint azok, akiket legalább életének utolsó évében kizárólag az örökhagyó tartott el. Végrendelkezni is csak a törvényes örökösök javára lehet. A hagyaték felelős az örökhagyó adósságaiért. E néhány ismertető mondatból is' világos, hogy, ha nem is minden irányban, de a magánjog számos területén az orosz szovjet nagy lépésekkel halad a normális gazdasági viszonyok felé. Maga az a tény, hogy a törvénykönyv megengedi részvénytársaságnak^ mint par excellence kapitalista intézménynek az alapítását, lehetőséget nyújt arra, hogy a normális gazdasági rendtől élesen elütő alapelvek tarthatatlansága kiderüljön. Talán nemsokára meglátjuk a szovjet ptk. novelláját, amely majd enyhit a vagyonosodás korlátain. Vagy talán a részvénytársaság alakulását tiltja meg? A fogadós felelősségéhek kérdésében a Reichsgericht egy ujabb érdekes határozatát olvassuk: Egy kisebb fogadóban, ahol szobapincér nem is volt alkalmazva. hanem a szobák kiadását a tulajdonos vagy helyette a büffés kisasszony intézte, egy vendég a prémes bundáját, minthogy a szobalányt nem találta, egy gomb felvarrása végett a büfféskisasszonynak adta át, aki a munkát el is vállalta, de mert elvégzésére nyomban nem ért rá, a bundát félretette. A vendég másnap keresve a bundáját, nem kapta vissza, mert időközben elveszett. Keresetével az első két fórum elutasította, a R. G. azonban megállapította, hogy a szállodai személyzet részéről az olyan kisebb sürgős munka a vendégek ingóságán, mint amilyen egy gomb felvarrása, nem egyéni szívesség, hanem a szállodai üzemhez tartozó cselekmény, amelynek elvégzésére nagyobb üzemekben a szobaasszony, vagy háziszolga, az olyan kis üzemben pedig, mint a szóban forgó, a tulajdonos családtagja vagy a személyzet bármely tagja hivatott. A büffeskisasszonynak átadott kabát tekintetében tehát a fogadóst a fokozottabb felelősség terheli. A korlátolt felelősségű társaság (G. m. b. H.) törzstőkéjének legkisebb összegét az 1922. dec. -4-iki német birodalmi törvény 20,000 M-ról 000,000 M-ra, az üzletrész legkisebb összegét 5000 M-ról 10,000 M-ra emelte fel. Ehhez képest a készpénzbetét legkisebb tétele 5000 M. lett. Ez az intézkedés a márka értékcsökkenésének természetes következménye. Azt, hogy az emelés nem