Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / Tartalommutató

170 KERESKEDELMI JOG 12. sz. határidőt engedni, hanem amennyiben az eladó terhére fedezeti vételt kíván eszközölni s ezt az eladónak a vételi ügylettől való elállását közlő értesítés vétele után indokolatlan késedelem nélkül kell eszközölnie . . 29 74. Előzően megtekintett árunál az állandóan követett birói gyakorlatban elfogadott jogelv szerint utólagos minőségi kifogást a vevő csak az esetben emelhet, ha wv árunak az átvételkor fel nem ismerhető rejtett hibája van s a kifogás erre van alapítva. A K. T. 352. §-a ér­telmében ily esetben az eladó az árut a K. T. 347. §-ában foglalt határozatok megtartása mellett a vevő rovására eladhatja; ámde az e részben követett birói gyakorlat értelmében oly esetben, amikor az árunak van piaci ára, az eladó által nyilvános árverésen történt eladá sal elért vételár csak az esetben vehető alapul az ela< kára mennyiségének megállapításában, ha a piaci ár az árverésen elért áron is alul maradna ... .30 75. A K. T. 356. §. 2. pontja értelmében az elmaradt haszon mint kárigény érvényesítésének csak külön iga­zolás esetén van helye, annál a jogelvnél fogva pedig, hogy senki kára növekvését tétlenül nem nézheti, a szerződési és piaci ár közötti, adott esetben azonban íenn sem forgó különbözetet meghaladó további kárigény csak akkor állhat meg, ha a felperes kimutatja, hogy e károsodásat fedezeti vétellel el nem hárithatta . . 30 76. A K. T. 348. §-a értelmében az esetben, ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll ez ügylettől elállani, mégis az e részben kifejlődőit birói gyakorlat értelmében az áru egy részének hiányossága esetében az egész árura vonatkozóan csupán az eset minősége szerint elbírá­landó abban az esetben, ha az áru a vevőre nézve akár fizikai értelemben, akár jogilag oszthatónak nem tekint­hető 30 77. A K. T. 352. § a értelmében az eladó a vevőnek szerződésszegése esetében kártéritést csupán a teljesítés követelésével együttesen s a késedelem folyományaként, avagy az árunak a K. T. 347. §-a szerinti eladásával kapcsolatosan igényelhet 30 78. Az árkülönbözetet meghaladó kárkövetelés érvé­nyesítésének azon általános jogelvnél fogva, hogy a rendes gondossággal elhárítható kár megtérítése még a szerződésszegő féltől sem követelhető: az az előfeltétele, hogy a vevő nem szerezhette be másfelől a kötés tárgyát i 30 79. Olyan adásvételeknél, amelyeknél a vétel tárgya egyik földrajzi helyről a másikra szállítandó s annak elszállításához szállítási engedélyre van szükség, ha csak nincs külön megállapodás a felek közt arra, hogy az eladó vagy a vevő koteles-e a szállítási engedélyt beszerezni, ez a kötelesség mindig azt a szerződő felet terheli, akinek arra avégből, hogy szerződési kötelezett­ségét teljesíthesse, szüksége van .... . . 45 79/a. Alperes az árut «ab Waggon Kisgaram» adta el, a vasúti kocsikba tehát ö tartozott az árut berakni; ebből — a ker. törv. 343. §-ára is figyelemmel — az következik, hogy, ha más megállapodás nem jött létre, a vasúti kocsikról nem a vevőnek, hanem az alperesnek kellelt gondoskodnia . . ... 45 80. A birói gyakorlat értelmében a késedelmes féllel szemben teljesítés iránt történt keresetindítás rendsze­rint olybá veendő, hogy ezzel a szerződéshez hü fél a K. T. 351—353: §-aiban részére biztosított vagylagos jogok közül való választás jogát kimentette, melytől te­hát rendszerint jogszerűen többé el nem térhet . . . 45 81. A K. T. 346. §. második bekezdése értelmében, ha oly hiányok forognak fenn, amelyek az áru megérke­zésekor, rendes üzleti kezelés mellett fel nem ismer­hetők, akkor az árleszállitási igény érvényesítése szem­pontjából a minőségi kifogás a K. T. 349. §-a szerint hat hónapon belül későbben is megtehető és az áru azonnali kifogásolása csakis abban az esetben lényeges, ha a vevő az árut az eladó rendelkezésére kívánja bo­csájtani 62 82. Az e részben állandóan követett birói gyakorlat­ban elfogadott jogelv értelmében oly esetben, amikor a vételár még megfizetve nincsen, illetve azzal a vevő késedelmes és az áru még átadva nincsen, az áraknak időközben közhatóságilag történt maximálása esetén, amennyiben a legmagasabb árát szabályozó kormány­rendeletnek a korábban létesült szerződésre visszaható ereje nincsen, az eladó az árut. a végből, hogy kártéritést követelhessen, nem köteles a K. T. 352. §-a értelmében a K. T. 347. §. rendelkezésének megfelelően eladni, ha­nem az árut a hatóságilag megállapított legmagasabb áron eladhatja, vagy megtarthatja és kártérítésül a szer­ződési ár és a teljesítésre szerződésileg kikötött időben volt ezen legmagasabb ár közti különbözetet érvényesít­heti a vevővel szemben. (3781/1918. M. E. sz. rendelet 10. §. 2. bekezdés.) 62 83. Az e részben a birói gyakorlatban elfoglalt jogi álláspont szerint olyan esetben, amikor az árunak tőzs­dei vagy piaci ára van, a K. T. 352. és 347. §-ai szerinti eladásnak elsősorban szabad kézből kell megtörténnie ezen tőzsdei vagy piaci árra figyelemmel s amennyiben az eladó ettől kényszerítő ok nélkül eltérve az árut nyilvános árverésen és a napi tőzsdei vagy piaci áron alul adatja el, az esetben az ekként előállott árkülön­bözet nem esik a vevő terhére , s a vevő csak a tőzsdei vagy piaci ár és a szerződési ár közti különbözetért felelős 62 84. A szerződéses s a fedezeti vételár közti különbözet megtérítésére a szerződésszegő eladó az anyagi jog ér­telmében csak abban az esetben kötelezhető, ha a vétel tárgyául szolgáló árut megfelelő kereskedői gon­dosság kifejtése mellett sem szerezhette be a szerző­déses vételárt meghaladó összegen alul, elvileg kizárt­nak kell tehát tekinteni az árkülönbözetre való igény érvényesíthetőségét akkor, ha a vevő a neki az eladó által nem szállított árut kellő körültekintés mellett a teljesítés helyén vagy annak közelében a szerződéses vételnél alacsonyabb áron is beszerezhette volná . . 62 85. Az a vevő, aki a vétel tárgyául szolgáló árut nem továbbeladás céljából, hanem saját használatára vette meg, a nem szállításból kifolyóan a szerződésszegő el­adótól az anyagi jog értelmében árkülönbözetet nem igé­nyelhet, mert a törvény értelmében csakis a tovább­eladásra' vásárolt és tőzsdei, vagy piaci árral biró áruk tekintetében illeti meg a vevőt s nem szállítás esetében az a jog, hogy a szerződésben kikötött s a teljesítés ide­jében létező vételár közti különbözet megtérítését a tényleges károsodásnak kimutatása nélkül is követel­hesse a szerződésszegő eladótól ... .... 79 86. Az az árverés, melyet nem az eladó a maga vevő­jének rovására, hanem az eladó rovására harmadik sze­mély, az ő eladója foganatosított, a tovább eladott áru vevőjével szemben joghatállyal nem bir 79 87. Utólagos teljesítési határidő kérésének elkésettsége annak figyelmen kivül hagyását vonja maga után. A kereskedő távolléte alatt gondoskodni tartozik ügyeinek ellátásáról 80 88. A szerződő felek telephelyétől különböző rendel­tetési- hely irányadó a szerződés nem- teljesítése esetén követelhető kárra (árkülönbözet) nézve is . . . .95 89. Az árverés utján való értékesítés a birói gyakorlat értelmében, a tőzsdén bár nem jegyzett, de piaci árral biró áru tekintetében csak akkor foghat helyt, illetőleg a piaci áron alul maradó árverési eredmény csak akkor róható a késedelmes vevő terhére, ha az árunak piaci áron szabad kézből való értékesítése megkiséreltetett és az nem sikerült 95 90. A m. kir. Kúria által követett állandó gyakorlat szerint az esetben, ha a vevő a K. T. 353. §-ában bizto­sított vagylagos jogok egyikét már keresettel érvényesí­tette, ezzel az ő választási jogát kimerítette és a kereset kézbesítése után valamely másik jog érvényesítésére rendszerint át nem térhet 96 91. Abban az esetben, ha a részletekben leszállitoti áru vételára az egyes részletek leszállítása után köz­vetlenül fizetendő, a vevő azonban a részére már szál­lított áruk árának megfizetésével késik, az eladó a szer­ződéstől annak még nem teljesített részére a K. T. 352. ós 358. §-ai értelmében elállhat 107 92. Az árunak a rendelkezésre bocsátása után a vevő által történt felhasználása nem fosztja meg a vevőt attól a jogától, hogy minőségi hiány miatt a K. T. 348. §-a alapján vételárleszállitást követelhessen .... 107 93. Az állandó birói gyakorlat szerint a piaci árral biró árunak eladását a késedelmes vevő rovására első­sorban szabad kézből kell megkísérelni, mert igy az áru piaci áron kelhet el, mig a több költséggel járó ár­verésen az értékesítés eredményét a verseny esélyei befolyásolhatják . 107 94. Az eladó által szállított árunak felhasználása nem fosztja ugyan meg a vevőt attól a jogától, hogy a nem kötésszerü áru vételárának aránylagos leszállítását kö­vetelje, a rendes kereskedői gondosság követelményei­hez képest azonban ilyen igény érvényesítése esetében is késedelem nélkül köteles az eladót értesíteni s azt hosszabb időn át a birói gyakorlat szerint ebben a te­kintetben sem tarthatja bizonytalanságban . . . 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom