Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 171 95. A gőzlokomobil nem oly áru, melynek tőzsdei vagy piaci ára volna, miért is a K. T. 352. illetve 347. §-ai esetén szabad kézből nem adható el 155 96. A vevőnek a K. T. 348. §-a értelmében minőségi hiány miatt vagy a vételtől elállani, vagy a vételár aránylagos leszállítását követelni van joga; az árunak az eladó rendelkezésére bocsátása pedig csupán a vételtől elálláshoz való jog érvényesítésének képezi feltételét, a vételár leszállítása követelhetésének ellenben nem; mert a vevő. amennyiben ezt az utóbbi jogát gyakorolja, az árut megtarthatja és igy azzal szabadon rendelkezik; az árunak ebben az esetben általa bizonyítandó minőségi hiánya tehát őt a vételár összegének kifogásolására az áruval általa történt rendelkezés mellett is feljogositja 156 Gazdasági lehetetlenülés. 07. Ha az eladó késedelmével okozati összefüggésben nem álló események a szolgáltatás tárgyának pénzbeli értékét a késedelem ideje alatt annyira emelték, hogy a szerződéses szolgáltatás teljesítésével a vevő olyan nem remélt és előre nem látott vagyoni előnyhöz jutna, amely a számitásba vett nyereségnek legszélsőbb hatarát is messze túlhaladná, másrészt pedig az eladóra oly szolgáltatás hárulna, amelynek súlya az ö szerződésszegésével sem állana arányban, az eladó — hacsak a vevő kijátszásával a nem szállított árut magasabb áron másnak el nem adta — teljesítésére nem kötelezln'l Ily esetben csupán a minden kétségen kivül késedelmes, illetve szerződésszegő adós kötelezhető az őt aránylagosan sújtó kártérítésre . v . 30 97/a. Alakilag nincs akadálya annak, hogy a gazdasági lehetetlenülés alapján a végrehajtás megszüntettessék . . .« 46 98. A gazdasági lehétetlenülésre nem hivatkozhatik az a fél, aki a vételárat már előre felvette, hacsak nem igazolja, hogy az áru vételára aránytalanul nagyobb mértékben emelkedett, mint amely mérvben a korona vásárló ereje csökkent .62 99. Vételügylet nem teljesitéséböl kifolyólag a vevő által árkülönbözet cimén igényelt kártérités esetében a kár összege a szerződési ár és az abban az időben fennállott piaci ár közötti különbözet figyelembe vételével állapitandó meg, amely időben az eladónak kártéritési kötelezettsége beállott 63 100. A vételár egyidejű kifizetésével megvett készárukra nézve létrejött ügyletekkel szemben a gazdasági lehetetlenülés kifogása jogosan fel nem hozható . . 96 101. Az állandó birói gyakorlat szerint az az eladó, áki a vételi ügylet megkötésekor vagy a teljesítésre kitűzött határidőben a vétel tárgyául szolgáló áruknak birtokában volt vagy azok szállítása tekintetében megfelelően rendelkezhetett, a gazdasági tehetetienüléssel az állandó birói gyakorlat értelmében sikerrel nem védekezhetik 123 102. Az az eladó, aki az áruk árának emelkedését ismerve, a fizetésben késedelmes vevővel szemben az ügylettől el nem áll, s ezzel lehetővé teszi, hogy a fizetésben késedelmes vevő ezt a késedelmet helyrehozhassa, a fizetés megtörténte után már nem hivatkozhatik gazdasági lehetetlenülésre .... . . 138 Borvételi ügylet. 103. 4375. és 5170/1919. M. E. sz. rendeletek a pezsgőre, mint a bornak ipari feldolgozásából eredő és egyedileg különálló cikkre nem alkalmazhatók . 95 Bankbizományi ügylet. 104. A megbizott a megbizás késedelmes teljesítése idején előállott árfolyamnyereséget a megbizónak kiadni tartozik 59 105. A bank a nála lelett s a tanácsköztársaság megszűnte után egyedileg természetben megvolt érméket kiadni tartozik. — Egyedi kezelés alatt nem azt kell érteni, hogy az érmék a fél jelentkezésekor egyedileg megvoltak, hanem azt, hogy ezen egyedek a tanácsköztársaság bukásakor a bank birtokában tényleg megvoltak 61 106. Önmagában az a körülmény, hogy a tőzsdebizományos közli a vele szerződő féllel, hogy az utóbbi által vett papírokat letétbe helyezte el, kizárja a tőzsdejáték fogalmát. A tőzsdebizományos, aki mint önszerzödő fél jár el, a lebonyolításról (eladásról) köteles a másik felet értesíteni, különben az a lebonyolítást elismerni nem tartozik. Gazdasági lehetetlenülés érvényesítése a pénz leromlása miatt. Időközi részvényszaporulat . 154 Különbözeti ügylet. 107. A tőzsdei különbözeti ügyletet, ennek az a sajátsága minősiti szerencseszerzödéssé, hogy a felek a bár külsőleg vételként megkötött ügyletből a tényleges átadást és átvételt előre kizárják, s szándékuk tisztán arra irányul, hogy a szerződés tárgyát közvetlenül és egyedül csak az a különbözet képezze, mely az árunak vételára és egy későbbi időpontban jegyzett tőzsdei ára közt mutatkozni fog. A feleknek ez a szándéka szabja meg tehát a különböző ügylet jellegét. Ez a szándék azonban csak külső körülmények alapián nyerhet megállapítást . 30 108. A tényleges szállítás kikötése fogalmilag kizárja a tisztán árkülönbözetre irányuló szerencsejáték kifő gását .... 43 Tőzsde. 109. A tözsdebiróság alávetésen alapuló pergátló kifogás nem esik a Pp. 180. §. 1. pontja alá, hanem csakis a 4. pontja alá .... .48 110. Az 1881 : LIX. t.-c. 94. §. b) és d) pontja értelmében a tőzsdebirósági hatáskör érvényes kikötéséhez kifejezett Írásbeli alávetés, avagy a tőzsdeügynöki kötjcgynek kifogás nélküli elfogadása szükséges; ezt a kelléket nem pótolja az a körülmény, hogy a megbízó megbízottját nem tiltja el a megbízásnak megfelelő ügylet kötésénél tőzsdebizományossal való szerződéskötéstől, habár ismeretes lehet a megbízó előtt az a keresKedelmi szokás, hogy a tőzsdebizornányos a tőzsdén köti ügyleteit és ily ügyletek tekintetében a tözsdebiróság hatáskörét köti ki . . . ..... . . 28 111. A tözsdebiróság illetékességének hiánya mint pergátló kifogás hivatalból nem vehető figyelembe . .140 Bizományi ügylet. 112. Bár a K. T. 379. §-a szerint a bizományost megillető zálogjog, a bizományi ügyletből hozzá befolyt vételárra, illetve a megbízót, a megbizás alapján a bizományos ellen megillető követeléseire is kétségtelenül kiterjed, azonban a bizományosnak a beszámítási jogot nem a K. T. 379. és következő szakaszában szabályozott zálogjog adja meg, mert a zálogjog nem feltétele a beszámítási jognak, hanem mint minden adóst, ugy a bizományost is megbízójával szemben az általános anyagi jogszabály alapján illeti meg a beszámítási jog, ha ennek előfeltételei fenforognak, nevezetesen ha a bizományosnak is, akár a bizományi ügyletből, akár más ügyletből lolyóan a megbízója irányában hasonnemü, valódi, lejárt, határozott és világos követelése van . 31 Szállítmányozás. 113. Az alperes szállítmányozót a saját személyében illeti zálogjog a K. T. 388. §-a értelmében a 387. §. szerinti felszámitható követelések erejéig 64 114. A közvetett szállítmányozó az előző megbízója meghagyásának vagy a törvényes zálogjog gyakorlásának elmulasztásából eredő tclies kárt megtéríteni tartozik . . 139 Hajózási vállalat felelőssége. 115. A hajózási magánvállalat üzletszabályzata csak szerződés jellegével bír és a félre csak akkor kötelező, ha az vele valami módon, pl. a fuvarozási űrlapon közöltetik ... . . 32 Vasúti fuvarozás. 116. Sem a vasúti állomások, sem az üzletvezetöségek nem tekinthetők a m. kir. államvasutak önálló jogosultsággal bíró telepeinek; tevékenységük csak az egész vállalat összcéljának áll szolgálatában, amely csak valamennyi állomás egybevágó működése és vezetése által érhető el; ők tehát csak a központi igazgatás közvetítői és segédei 31 117. Az áru elveszéséből származó valóságos kár érvényesítésénél nem a V. Ü. Sz. 88. §. 1. bekezdése, haneirLiiz általános magánjog szabályai irányadók . . 64 118. A vasútnak a V. Ü. Sz. 86. §-ából folyó kártéri tési felelősségét az a körülmény, hogy az áru kirakásai a feladó, nem pedig a vasút munkásai végezték, még akkor sem szünteti meg, ha a kirakásnak erre a módjára nézve a feladóval szóbelileg meg is állapodott volna 64