Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 2. szám - A jog mindennél hatalmasabb ereje ... - A személyiség védelmének egy ujabb szempontja ...

sz- KERESKEDELMI JOG 27 tion» magántársaságnak. «Alapot az a feltevés, — mondja az elnök — hogy az amerikai kormány annak a kötelezettségének, amelyet a német javak lefoglalásával magára vállalt, nem tett becsületesen eleget.» Kétségtelen, hogy nem volt valami előnyös üzlet a zár alá vett vagyonra, amikor az akkori vagyonbecslő P. Garvan 1919. óv elején «Chemical Fundation Co.» néven saját vezetése alatt kereskedelmi társaságot alapított és ennek a számszerint 4813 német szabadalmat és 876 védjegyet 250,000 dollárért eladta. Kérdés, hogy a német vállalatok és a német kormány per utján vagy büntető feljelentéssel felléphetnének-^ Garvan! ellen? A német irodalom (Isay, Seligsohn) a kérdést igenlően oldják meg. Az Egyesült Államok elnökének intézkedése mégis elodázta a fellépést, -mert ha a tervbe vett intézkedések az amerikai kormány részéről valóban megtörténnek, a valutáris viszonyok következtében jelentékeny összeget kitevő perköltségek elkerülhetők lesznek. Németországban annyival iá inkább nagy érdeklődéssel várják a fejleményeket, mert az érkező hirek szerint Garvan az elnök intézkedésével szemben a bírósághoz akar fordulni. (n. e.) Az entente-bizottságok tagjai feletti birói joghatóság tárgyában érdekes esetben volt alkalma egyik német LG.-nek állást foglalni. Egy angol kapitány 1922. január l-ig Németország egyik városában mint a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság tagja működött. A kapitány mint magánember katonai szolgálatától megválván, most is ugyanott lakik. Nemrégen egy ottani lakos keresetet inditott ellene, mert a kapitány autója, abban az időben, amikor még az ellenőrző bizottságban működött, őt elütötte. A kapitány, a tényállási tagadása mellett azt vitatta, hogy ő ellene a német bíróság előtt ilyen keresetet támasztani nem lehet, mert nem vonható német bíróság előtt felelősségre olyan kár miatt, amelyet a részéről hivatalos célra igénybevett autó okozott. Nyilván nem lehet másról, mint vigyázatlan hajtásról szó1, amiért ő, mint autótartó, nem lehet felelős. A LG. a pergátló körülmény fenforgását nem állapította meg és bizonyitásfelvételt rendelt a következő indokok alapján: Az eldöntendő kérdések a következők: 1. A békeszerződés alapján Németországban működő bizottságok tagjai területen kivüliek-e és ennek következtében akaratuk ellenére Németországban valóban nem lehet-e ellenük keresetet indítani? 2. Vájjon a német birói. joghatóság alóli mentesség a hivatali állás megszűnése után is fenmarad-e a hivatali működés során elkövetett cselekmények alapján indítható perekre? Az első kérdést a LG. igenlően oldja meg, jóllehet a békeszerződési azt a kérdést nyitva hagyja és ezt a megoldást a' nemzetközi jog általános elveiből vezeti le, amely általános elvek a birodalmi alkotmány 4. cikke értelmében a német birodalom jogának kötelező erővel bíró részét alkotják. . A második kérdés tagadó megoldásánál a LG. abból indul ki, hogy a nemzetközi jog szabályai a területen kívüli személyt a birói joghatóság, de nem a jogszabályok kötelező ereje alól vonják ki. A birói joghatóság azonban a területenkívüliséget élvező személyekre csak addig nem terjed ki, amig tart az a megbízatásuk, amelynek zavartalan keresztülviteléhez a területenkívüliségre szükségük van. Amint a területenkívüliség megszűnik, a perelhetőség feléled. A keresetindítás az angol ellen ezek szerint csak addig volt felfüggesztve, amig a szövetségközi bizottságnak tagja volt. Minthogy hivatali megbízatása megszűnt, korábban élvezett területenkívüliségére többé nem hivatkozhatok. Abból a körülményből, hogy a területenkívüliség különleges szabályai csak az érvényesítést akadályozzák, de nem állapítanak meg kivételt a német polgári és büntetőjog tételei alól, következik, hogy ezek a személyek hivatali állásuktól való megválásuk után német bíróság előtt perelhetők minden olyan lényükért, amelyet akár területenkívüliségük tartama alatt, akár annak megszűnése után követtek el. A tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c. magyarázata cim alatt dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár és Balázs Elemér táblabíró, akik a törvény előkészítésében tevékeny részt vettek, kommentárt adnak ki. A körülbelül 10—12 iv terjedelmű mű sajtó alatt van. Szerzők ez uton előfizetési felhívást bocsátanak ki, azt az előnyt biztosítva az előfizetőknek, hogy részükre a müvet bolti árnál 20%-kal olcsóbb áron fogják átengedni. A telefonon vagy írásban bejelentendő és a pontos címet feltüntető előfizetéseket lapunk kiadóhivatala is elfogadja. IRODALOM. Hazai irodalom. Dr. Theo Surányi-Unger: Die Dogmengeschichte der Nationalökonomie als selbstandige Wissenschaft. Budapest 1922. » Czettler Jenő: A porosz állam feltámadása az első francia leigázás után. Budapest 1922. (Akadémiai székfoglaló.) Monstre-perek az őrlési adó körül. Irta: dr. Franki Pál budapesti ügyvéd, az Országos Molnáregyesület ügyésze, kinek füzete hasznos szolgálatokat fog tenni a perbeli feleknek. A füzet ára 300 korona. Kapható a szerzőnél: V., Falk Miksa-utca 7. sz. Külföldi irodalom. Koch Armed: Der Warenkredit der Bankén und seine Sicherstellung. Wien 1922. Malachowski: Recht auf Arbeit und Árbeitspflicht. Wien 1922. Prange O.: Kreditgescháfte der Bankén. 1922. J. P. Niboyet: Conflits entre les lois frangaises et les lois locales d'Alsace et Lorraine en droit privée Paris, librairie de la Société des Recueil Sirey, 1922.