Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 7-8. szám - A kisebbségek nyelvjoga tekintetében ...

106 KERESKEDELMI JOG 7—8. sz. IRODALOM, Hazai irodalom. Beck Salamon—Vámbéry Rusztem: A tisztességtelen versenyről szóló törvény magyarázata. Budapest 1923. Szerzők, miután az 1923 : V. t.-c. szövegét leközölték, müvük 19—106. lapjain tömören összefoglalt magyarázatát adják a törvény szövegének. xIgen szerencsés és a törvény rendszerével is összhangzatos gondolat volt az anyagnak egymás közötti felosztása, mert kétségtelen, hogy ebben a végtelenül érdekes és kényes jogmatériában csakis a magán- és a büntetőjogász vállvetett együttműködése lesz képes az eligazodáshoz vezető utat megtörni. Anélkül, hogy a nagy szakavatottságot első tekintetre is eláruló műről ez alkalommal érdemlegesen akarnánk nyilatkozni, mint első impressziót leközölhetjük, hogy Beck Salamon dr. borotvaéles analyzálásai és Vámbéry Rusztem dr. lebilincselően érdekes, átfogó fejtegetései nagy mértékben hozzájárulnak a tisztességtelen versenyről szóló törvény helyes magyarázásának és alkalmazásának megkönnyítéséhez. Dr. Krahl Vilmos ügyvéd: A francia—magyar és a belga—magyar vegyes döntőbíróság. — Budapest, 1923. Kilián Frigyes utódai kiadása. Külföldi irodalom. Róbert Mayr: Lehrbuch des bürgerlichen Bechts. I. Band. Gebrüder Stiepel, Beichenberg 1922. Az általános tanokat és a dologi jogot öleli fel Mayr tankönyvének első kötete, amely az osztrák ptk. rendelkezéseinek tanításán felül a jogászi gondolkozásmód és ítélőképesség nevelését célozza. Kari Kober: Die Verordnung über das Erbbaurecbt, Ergánzungsband zu Staudingers Kommentár zu B. G. B. Bd. III. Zweite durchgesehene Auflage. J. Schweitzers Verlag. München und Berlin 1923. A német ptk.-nek a felülépitínényi jogra vonatkozó rendelkezései a gyakorlatban nem váltak be és ezért a német kormány 1919. januárban, főként a középosztály lakásépítkezésének előmozdítására, törvényerejű rendeletben szabályozta az építményi jogot. A rendelet arra törekedett, hogy lebetővé tegye az építményi jog alapján nyújtandó építési kölcsönöket. Kobernek a rendeletet kimerítően tárgyaló kommentárja már második kiadásban jelent meg, jeléül annak, hogy a rendelet életképesnek bizonyult, a bírói gyakorlatban azonban jogeset még alig fordult elő. Blühdorn: Bie Rechtsátze der gemischten Schiedsgerichtshöfe. V. öst. Bankén und Bankiers. 1923. Wien. Az aránylag kis terjedelmű munka szakszerűen • csoportosítva és vezérszavak szerint betűrendben tartalmazza azokat a jogtételeket, amelyek a vegyes döntőbíróságok ítélkezésében előfordultak. A gyűjtemény pontosan közli a jogtételt tartalmazó határozatnak a «Becueil»-beli oldalszámát és ezzel legalább a feldolgozott évfolyam tekintetében feleslegessé teszi a nehézkes kutatást. A kis munka a békeszerződés jogászainak jóformán nélkülözhetetlen. HAZAI JOGGYAKORLAT. Békeszerződés. 95. Perfelfüggesztés a trianoni békeszerződés alapján. (Kúria P. VII. 7645/1922. sz. a. — 1923. márc. 16.) A megállapított tényállás szerint a felperes az 1918. évi február hó 10. napján 100 hl bort vett az alperestől s ennek a bornak hektónként 500 K-ban számított vételára fejében az alperesnek 50.000 koronát osztrák-magyar koronaértékben előre lefizetett. A bort az alperes azonban le nem szállította, felperes tehát keresetében az alperest 100 hektó bor leszállítására, vagy 50.000 cseh korona megfizetésére kérte kötelezni. A perfelvételi határnap előtt az 1921. évi június hó 28. napján alperes az 50.000 korona felvett borvételárt és járulékait felperesnek magyar koronában megfizette. Felperes azonban ezt a fizetést csak a tőke követelésének résztörlesztéséül, 3. K 80 fill. árfolyamon átszámítva fogadta el és az 50.000 magyar korona fejében 13.150 cseh koronát a tőkekövetelésébe betudva, keresetét 36.850 cseh korona tőkére és járulékaira leszállította, a bor természetben való leszállítása iránt támasztott követelésétől pedig elállott. Alperes vitatta, hogy felperes nem jogosított a magyar koronában fizetett vételárnak cseh koronában való visszafizetését követelni, mert a vételárat alperes még a békeszerződés baíálybalépte előtt magvar koronában visszafizetni jogosított volt. Vitássá vált eszerint, hogy a felperes, — figyelemmel a békeszerződés 231. cikk d) pontjának rendelkezésére, a Csehországgal beállott háborús állapot előtt keletkezett és eredetileg osztrák-magyar pénznemben fennállott követelését valorizálva, érvényesíteni jogositott-e. Ennélfogva a 9590/1922. M. E. rendelet 1. §. 2. pontja alapján a peres eljárás hivatalból felfüggesztendő volt. Lánckereskedés. 96. Az a jogszabály, hogy az árdrágitási törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást külföldre szánt áruknál, csak oly esetben alkalmazható, ha az ügylet kiviteli engedély alapján már eredetileg külföldre való kivitelre irányult. Maga a szándék nem elégséges. (Kúria P. IV. 5718/1922. sz. a. 1923. május 8-án.) A perben nem vitás meg nem támadott tényállás szerint a felperesek, — akik vendéglős üzlettel foglalkoznak, — a Budapesti Húskereskedelmi Bészvénytársaságtól az 1920. év szeptember hó 30. napján az általuk 20 kor. literenkinti egységárban megvett 350 hl. bort, még az áru átvétele előtt, néhány hét múlva az ügylet átruházásával és literenkint 7 kor. nyereséggel az alperesnek eladták. A felperesnek ez a cselekménye, amely szerint a közfogyasztás céljaira szükséges áruk által • az árdrágításra alkalmas módon a szükségtelen közbenső kereskedés utján megdrágították és ezzel a közszükségleti cikknek a termelőtől a fogyasz-