Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 7-8. szám - A kisebbségek nyelvjoga tekintetében ...

7-8. sz. KERESKEDELMI JOG 105 a Kúria álláspontját lehet védeni, hogy az «liberális». Hiszen én éppen azt panaszoltam, hogy a Kúria ujabb judikaturájának igazán liberális felfogásából, amely a visszakövetelési igényt nem szorította az esetek egy csoportjára, ez a legújabb Ítélet engedett. Lehet dicsérni az ajándékozó liberalitását, amikor ajándékot ad, de akkor emlegetni a liberalitást, amikor valaki az ajándék egy részét visszavonja — legalább ez nem «időszerü». Dr. Beek Salamon. Valorizálás az osztrák joggyakorlatban. Mi sem jellemzi jobban azt, vájjon kell-e vagy nem kell valorizálni, mint az osztrák judikatura nagy ide-oda hullámzása. Még jóformán meg sem száradt a nyomdafesték, melyen tudattuk a magyar közönséggel az osztrák legfelsőbb bíróság (0. G. H.) teljes ülési határozatát (1. mult számunkban cikkünket!), midőn már egy ujabb határozatot olvasunk, mely épp az ellenkezőt mondja ki. — Az osztrák Tébe lapjának «Rechtsprechung» mellékleten (8. Juni 1923. No. 8) olvassuk az Ó. G. H. 1923. máj. 2-iki döntését, mely kimondja, hogy az orvosi tiszteletdíj fizetési késedelem esetén valorizálandó, vagyis annyival több korona fizetendő, mini amennyit a korona vásárlóereje időközben csökkent. (Ob. I. 220/23. sz.) Érdekes az indokolásban az a magyarázat, hogy az orvosi tiszteletdíj nem válik ténykövetéléssé az által, hogy azt számszerűleg megjelöljük, hanem megmarad munkadijkövetelésnek, mely teltát valorizálandó. Fontos e határozat azon analógia folytán, mely közte és az ügyvédi tiszteletdíj közt van, s melyet bíróságaink oly nehezen akarnak elismerni. (Bár ujabban látunk nyomokat ez irányban is^ így a mult számunkban közölt 77. sz. jogesetben, s ugyanígy a budapesti kir. törvénvszék 7. P. 30486/922. sz. ítéletében.) sz. I. Uj cseh-szlovák telefontörvény lépett életbe április hó 4. napján (1923. márc. 23-iki törvény), amely az állami felségjognak igyekszik a legteljesebb mértékben érvényt szerezni. Engedélyhez van kötve még az is, hogy idegen államok légi járómüvei, amelyek cseh-szlovák terület felett haladnak el, rádió-állomással legyenek felszerelve Külön törvénynek van fenntartva a drótnélküli táviró- és telefonfelszerelési cikkek előállítására, forgalombabozatalára, raktáron tartására és külföldről behozatalára vonatkozó engedély feltételeinek szabályozása. A telefou^ és táviró használata tekintetében a kormánynak a törvény széles körű kivételes hatalmat biztosit. így a posta- és távirdaigazgatóság (minisztérium) jogosult háború esetén vagy akkor, ha az ország belterületén avagy határán olyan események következnek be, amelyek az állam integritását és egységét, demokratikusköztársasági államformáját, alkotmányát, a köznyugalmat és közrendet fokozott mértékbon veveszélyeztetik, sőt más közérdekű okból is a táviróforgalmat egészen vagy részben megszüntetni vagy korlátozni. Általában tiltva van olyan magántáviratok és -fonogrammok továbbítása, valamint telefonbeszélgetések folytatása, amelyek tartalma az állambiztonság vagy gazdasági érdekei ellen irányul, vagy a közrend és közerkölcsiségbe ütközik. A belügyminiszter háború esetén vagy ha kivételes intézkedések vannak elrendelve, táviró és távbeszélő cenzúrát rendelhet el. Ebben az esetben illetékes felsőbb hatóságukkal szemben fel vannak mentve a «távbeszélő- és telefon-titok» megőrzésének kötelezettsége alól. Az uj törvény, amely egyébként a megfelelő magyar jogszabályok modernizálása, hatályon kívül helyezi a Magyarországtól elszakított részeken eddig hatályban volt jogszabályokat is így különösen az 1§88 : XXXI. törvénycikket és az 1878 : V. t.-c. 201. §-át, valamint a 327. §-nak a táviratra vonatkozó részét. Lichtenstein hercegség polgári törvénykönyve 1922. dec. 31-iki kelettel a Landesgesetzblatt 1923. február 1-jei számában hirdettetett ki. A törvénykönyv szerkesztője Beck Emil berni professzor, Huber tanítványa volt. A törvénykönyv a svájci polgári törvénykönyv dologi jogán épül fel és cikkeinek túlnyomó része szószerint van átvéve. Ott ahol a svájci törvény a kantonok jogalkotására utal, a lichtensteini kódex maga tartalmazza a szükséges szabályt, igy különösen a tulajdonjog közjogi korlátai körében. Ezek közt a kiegészítések közt számos érdekes uj szabály is van, amilyen pld. a szükségbeli ut alapelvének más esetekre kiterjesztése. A törvénynek (a svájci 346. cikkével szemben) 632. cikke van s a záró fejezet átmeneti rendelkezések cime alatt 142 cikket tartalmaz. Érdekes, de nem egészen sikerült eltérés, hogy a «korlátolt dologi jogok» focim alatt a 7. címben vannak szabályozva az uratlan dolgokra és a közdolgokra vonatkozó jogviszonyok. A tulajdonszerzésnél az uratlan dolgokról csak két cikk tesz említést; az egyik (188. c.) kimondja, hogy elsajátítással csak uratlan dolgokon lehet tulajdonjogot szerezni, a másik pedig (192. c.) a kincsleletet, az uratlan természeti tárgyakat (pl. meteor) és régiségeket az uratlan dolgokra irányadó szabályok körébe vonja. ^ A kisebbségek nyelvjoga tekintetében a prágai legfőbb közigazgatási bíróság ez év februárjában egy olyan határozatot hozott (2607/1923. sz.), amely nagy jelentőségű azoknak a Magyarországon lakó magyar állampolgároknak a szempontjából, akik cseh-szlovák hatóságok előtt kénytelenek jogaikat érvényesíteni. A törvény azoknak a kerületeknek a hatóságai előtt, amelyek' területén nemzetiségi kisebbség van, megengedi az illető kisebbségi nyelvhez tartozóknak saját nyélvük használatát. A bíróság azt mondta ki, hogy a törvényben biztosított jog nemcsak az illető kerületben lakókat és nem is csak a csehszlovák állampolgárokat illeti meg, hanem azzal az állampolgárságra tokintet nélkül mindazok a személyek élhetnek, akik ugyanazt a nyelvet beszélik. Ebből a határozatból az következnék, hogy magyar állampolgárok a magyar kisebbségi kerületek hatóságaihoz magyar nyelvű beadvánnyal fordulhatnának. Kérdés azonban, hogy az elsőfokú halóságok levonják-e a legfőbb közigazgatási bíróság határozatának következményeit és nem volna-e szükség arra, hogy a magyar fél is a legfőbb bíróságig vigye az ügyet, mint ahogy oda kellett vinnie a fentebb emiitett határozat alapjául szolgáló ügyét az érdekelt osztrák félnek is.