Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 3. szám - Uj irányok és uj kérdések a valutajogban [2. r.]

42 KERESKEDELMI JOG selöje a közgyűlésen választott gondnok. A szükséges hatósági teendőket az egész ország területén a budapesti kir. törvényszék látja el (a «Központi Gégbiróság» gondolatának első megvalósulása). Az egyes biró döntése ellen a törvényszék tanácsához, onnan pedig közvetlenül a Kúriához van jogorvoslatnak helye. A kötvényesek jogainak telekkönyvi biztosítására a rendelet igen praktikus módozatot állapit meg. Az adós kiállít egy fökötvényt, amelyet valamely pénzintézet mint képinselö őriz meg, és amelynek alapján jegyeztetik be a jelzálog valamennyi kötvényes javára. A törlési engedélyt stb. a képviselő adja, A 32. német jogászgyülés tárgyalásainak anyaga egy kis késedelemmel csak az 1922= év vége felé jelent meg. (Verhandlungen des 32. í)eut.schen Juristentages, (Bamberg). Herausgegeben von dem Schriftführer-Amt der stándigen Deputation. Berlin und Leipzig 1922.) A tárgyalások anyaga magán viseli a Németországban végbement nagy változások nyomát, A tárgysorozatban több olyan tárgy is szerepel, amilyen a korábbi jogászgyüléseken nem fordult elő. Ilyen mindenekelőtt a közjogi osztály első ülésében tárgyalt az a kérdés, hogy szükséges-e a birodalmi alkotmányba a törvény és jogi rendelet (Rechtsverordnung) közötti határra vonatkozó uj rendelkezést felvenni. Ugyanez az osztály második ülésében a franciáktól úgynevezett szankcióknak a versaillesi békeszerződés és a nemzetközi jog szempontjából való jogosságát vitatta meg. Nem hiányzott olyan inditvány sem, hogy a kérdést ne is vegyék tárgyalás alá, hanem a jogászgyűlés ab ovo állapitsa meg a szankciók békeszerződés és nemzetközi-jog ellenes voltát. Ezt az indítványt az osztály elvetette, de az előadók véleménye alapján ugyanolyan tartalmú határozatot hozott. A magánjogi osztály három kérdést tárgyalt, az egyik a munkaügyi bírósággal és hasonló bíróságokkal kapcsolatos perjogi kérdés volt, a másik a házasságon kivüli gyermeknek és anyjának család- és örök jogi helyzetével foglalkozott, a harmadik pedig az a kérdés volt, hogy ajánlatos-e az ingó jelzálog behozatala. Ebben &z utóbbi kérdésben az az álláspont alakult ki, hogy az ingó jelzálog kívánatos ugyan, de csak ugy lehet bevezetni, ha egyszersmind nyilvánkönyvbe bevezetés kötelezettsége is megállapíttatik. A harmadik osztály egy pénzügyi-jogi kérdésen felül Kaskel berlini egyetemi professzor előadása alapján azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy milyen jogi formában lehetséges a munkavállalónak a vállalat tőkéjében és nyereségében részesedését biztosítani. Ebben a kérdésben, amellyel kapcsolatban a «Kereskedelmi Jog» már ismételten tartalmazott közleményeket, az az álláspont alakult ki, hogy a kérdés törvényi szabályozása csak fakultatív lehet, minthogy pedig az egész ügy a kísérletezés stádiumában van, a törvényi szabályozásnál általában célszerűbb egyszerűen megfelelő szabályzattervezeteket tenni közzé mintául azoknak a vállala'toknak a számára, amelyek a részesedés intézményét be akarják vezetni. Ellenzéssel találkozott a munkásrészvények behozatalának a formája. A hozott határozat értelmében munkarészvénvek rendszeresítése alapvető változtatásokat tenne elkerülhetetlenné a részvényjog terén, amire nincs szükség. Ha egyes esetekben a tőkerészesedés céljára részvények mutatkoznak a legcélszerűbbeknek, teljesen megfelelő a vinkukált névre szóló részvény. A jogászgyülés elnökévé az első teljes ülésben Kahl berlini egyetemi professzort választották meg, akinek kimagasló egyénisége és közismert megfontoltsága garanciát nyújtott a jogászgyülés nyugodt lefolyására, jóllehet több oldalról bizonyos nyugtalansággal tekintettek az elé, mert a politikai ellentétek kirobbanásától tartottak. (w. e.) Csehszlovákia jogát ismertető nagyobb vállalkozást indított meg a «Prager Archiv». Singer József pozsonyi ügyvéd szerkesztésében «Das in der Slowakei geltende Recht» cím alatt több kötetre terjedő mű fog megjelenni, amelyből a kereskedelmi törvényt a csekk, váltó, csőd és kényszeregyességi eljárás szabályait tartalmazó első rész 25 cseh korona árért már kapható is. A mű az Ausztriában szokásos rendszert tartja szem előtt, és arra helyezi a súlyt, hogy az osztrák jogszabályokban járatos olvasó az érvényes cseh jogszabályra könnyen rátaláljon. Azokat a §§-at, amelyek az osztrák és a magyar jogszabályokban egyeztek és amelyeken Cseh-Szlovákia még nem változtatott, nem is közli telj is szövegükben, hanem utal a megfelelő oszt rák. illetőleg magyar jogszabály §. számára. Pénztartozás és pénzérték. A Magyar Jogászegylet f. hó 24-iki ülésén Dr. Löw Lóránt bpesti ügyvéd fenti cimen igen érdekes előadást tartott. Előadó a pénz mint értékmérő elméletének ismertetése után azt a kérdést vetette föl, hogy a pénz mai elértéktelenedése mellett — főleg a hitelező védelmére — nincs-e szükség törvényhozási intézkedésre? — Előadó szerint szükség van egy általános valutatörvényre, mely mint az 1802 és 1899-es törvények, megállapítják a pénz értékét. — Bírálta a Kúria joggyakorlatát valutajogi perekben s azt nem tartja kielégítőnek. — Az előadásért Nagy Ferenc b. t. t. elnök mondott köszönetet, ki egyben az előadás feletti vitaülést március 3-ikára tűzte ki. Felszólalásra eddig is többen jelentkeztek. Értesítés. A m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa a folyó évi március hó 17. napjának (szombat?) d. e. 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni. «Ha ingatlanra vonatkozó vételi jog (opció) gyakorlására a szerződés szerint nyitva álló időben a szerződés tárgyának értéke a forgalmi viszonyok előre nem látott alakulása folytán aránytalanul emelkedett, mentesül-e a tulajdonos ily viszonyok fennállása alatt az eladás kötelezettsége alól, vagy pedig az opció ily körülmények közt is gyakorolható-e abban az esetben, ha a jogosított a szerződéses vételár helyett szolgáltatni hajlandó azt az összeget, amely az ingatlan értékének az opció érvényesítésekor megfelel.» (Vonatkozással egyfelől a m. kir. Kúriának P. V. 449/1921/17. számú, másfelől P. III. 716/1922/31. számú Ítéleteire.) Értesítés. A m. kir. igazságügyminiszter ur a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 24. számú polgári döntvényét a Pp. 71. §-ának 2. pontja ér-