Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 3. szám - Uj irányok és uj kérdések a valutajogban [2. r.]

3. sz. KERESKEDELMI JOG 43 leimében a m. kir. Kúria teljes ülésének döntése alá kívánja bocsátani. Ezért az emiitett döntvénynyel eldöntött vitás elvi kérdés ujabb eldöntése végett a Ppé. 71. §-ának 2. bekezdése, továbbá az 59,200/1912. I. M. számú (Igazságügyi Közlöny XXI. évfolyam, 12. szám 411. lap) rendelet 19. §-ának 2. bekezdése értelmében a m. kir. Kúria polgári tanácsainak tagjaiból alakuló teljes ülést folyó évi április hó 21. napjára egybehívtam. Az emiitett 24. számú polgári döntvény igy szól: «A baleset folytán megítélt járadékot a sérült személyén kivül eső körülményeknek, jelesül a gazdasági viszonyoknak időközben beállott változása alapján sem felemelni, sem leszállítani nem lehet.» IRODALOM. Hazai irodalom. Sándorfi Kamill—Telman Sándor: A légi közlekedés magyar jogszabályai. Budapest 1923. 250 K. — Szerzők a 10,270/1922. M. E. sz. kormányrendelet pontos és lelkiismeretes magyarázatát adják, a bevezetésben rámutatva a légi közlekedés mind nagyobb mértékben fokozódó jelentőségére. Irk Albert egyetemi tanár: Az nj nemzetközi jog (a béke joga). Budapest. 1923. Szerző a-229 oldalra kiterjedő alapos könyvében rendszerbe foglalta az «uj» nemzetközi jogot, a párisi békeszerződések nemzetközi jogát. Nem kommentárt, hanem a nemzetközi közjog általános tanait rendszerbe foglaló tankönyvet irt, amely nagy gonddal, éles judiciummal és világos stílusban vezet be minket ennek az ujjá alakult jogmateriának lényegébe. A munkát nemzetközi jogi irodalmunk értékes gyarapodásaként üdvözöljük. Külföldi irodalom. Encyklopádie der Rechts- und Staatswissenschaft» cim alatt E. Kohlrausch és W. Kaskel nagyarányú vállalkozásba fogtak. A tervezett mü tiz részre osztja a hatalmas anyagot: I. Jogbölcsészet. II. Jogtörténelem. III. Magánjog és perjog. IV. Büntetőjog. V. Közjog. VI. Munka- és gazdasági jog. VII. Általános közgazdaságtan. VIII. Alkalmazott közgazdaságtan. IX. Pénzügytan. X. A közgazdaságtan melléktudományai (statisztika, gazdaságtörténet, gazdasági földrajz, gazd. üzemtan, technológia). Eddig az első rész jelent meg: «M. E. Mayer: Rechtsphilosophie» cim alatt. A kiadók remélik, hogy a többi rész is még ebben az évben ki fog kerülni a nyomdából. A német kultúrfölény és élni-akarás ismét impozáns tettben nyilvánul meg. HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 33. Jogszabály, hogy minden szerződés felbontható, ha nem valósulhattak meg azok a lényeges feltevések, amelyek hiányában a felek szerződési akarata érvényesülésre nem juthat. (Kúria P. IV. 2180/1922. sz. a. 1922. dec. 21-én.); Az alperes vezérképviseleti megbízatása a közte és a felperes között 1914. év április hó 11. napján létrejött szerződés 1. §-a értelmében «a Magyar Királyság és koronaországai, Bosznia, Hercegovina s a balkáni országokra terjedt ki»; azok a tényleges állapotok, amelyek ennek a vezérképviseleti megbízásnak teljesítése szempontjából az említett szerződés megkötése idejében mérvadók voltak, Magyarország területeinek a békeszerződéssel való megcsonkítása, Boszniának és Hercegovinának a volt Osztrák-magyar Monarchiából való elszakítása, az uj Balkán-államok megalakítása s a gazdasági érintkezésnek a volt Osztrák-magyar Monarchia s az utódállamok területei közt való megszakítása végeredményben gazdaságilag lehetetlenné tették, vagy legalább is jelentékenyen megnehezítették az alperesre ruházott vezérképviseleti jognak sikeres gyakorolhatását s igy felperes az anyagi jog értelmében ügyleti érdekeinek megvalósithatlansága okából a közte és az alperes között létrejött szerződést felmondás utján jogszerűen megszüntethette. Ezek szerint a fellebbezési bíróság a felmondás jogellenességére alapított viszontkereseti követelések elutasításával jogszabályt nem sértett. Keresetváltoztatás. 34. Keresetváltoztatás — jus variandi. (Kúria P. IV. 1680/1922. sz. 1922. dec. 12-én.) Indokok: A Pp. 188. §. 5. pontja értelmében keresetváltoztatásnak nem tekinthető, ha a felperes az eredetileg követelt tárgy helyett, utóbb beállott változás miatt, más tárgyat vagy kárpótlást követel; ilyen utóbb beállott változás pedig a birói gyakorlat szerint az a változás is, amely a felperesnek az eredetileg követelt tárgy szolgáltatásához való jogi érdekét .elenyészteti; amennyiben tehát megfelel a valóságnak az a felperesi tényállítás, hogy a keresetileg követelt molinozsákok a kereset beadása után a forgalomból kiestek, ugy a kártérítési kérelemre való áttérés keresetváltoztatásnak nem tekinthető, és az ilyképen módosított kereseti kérelem érdemleges elbírálásnak perjogi akadálya nincs. Ámde a módosított kereseti kérelem az anyagi jog szerint meg nem állhat. Az) a vevő ugyanis, aki a teljesitésTTránt a késedelmes eladó ellen keresetet indít, ezzel a K. T. 353. §-ában részére vagylagosan biztosított jogok egyikét érvényesiti; ezzel ő a választási jogot kimerítette, s ennek a keresetnek a kézbesítése után, az eladó beleegyezése nélkül, a teljesítés helyett kártérítést rendszerint nem követelhet: mert — különösen a háború alatti és utáni időben tapasztalt rendkivüli árhullámzások mel-