Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 10. szám - Alkalmi egyesülések és csendes társaságok az uj adótörvények után

134 KERESKEDELMI JOG 10. sz. sét, vagyis inkább lezárják és uj útra terelik a fejlődést. Az alkalmi egyesülések és legalább egy időre a csendes társaságok száma előrelát­hatólag rendkívül csökkenni fog és helyettük más jogviszonyokat fognak létesíteni a felek, melyekbe a. társas viszonyból csak a reájuk nézve legfontosabb intézkedéseket fogják át­hozni és bele fognak nyugodni abba, hogy az ezek melle ex lege járuló mellékintézkedések talán kevésbé kielégítők, mint a társaságnál. Milyen irányban Várható ez a fejlődés? Az alkalmi egyesülésnél a tapasztalás szerint főként két törekvés állt szemben egy­mással: a vezető félé, aki magának kívánja fentartani annak eldöntéséi, hogy mit kell lenni, vagy nem tenni és a részeseké vagy al­részeseké, akik maguknak is szeretnének be­folyást biztosítani a vezetésre, bár fő érdekük mégis csak az elszámolásban és a nyereségré­szesedésben van. De a gyakorlatban a legtöbb­ször belátták a részesek, hogy a vezetés közös­sége, melyre törekszenek, a Kt, felfogásának is megfelelően (78. §.) lényegileg abból állna, hogy nézeteltérés esetén több-kevesebb részes­nek vétó-joga van a vezetővel szemben, ez pe­dig könnyen tétlenségre kárhoztatná a vállal­kozást és sokkal súlyosabb következmények­kel járhatna, mintha a vezető nagyobb cse­lekvési szabadságol kap, mint amennyi elmé­letileg talán megilletné. Ha pedig a részesek már belenyugszanak az ügyvitelből való ki­zárásukba, akkor a társas egyenrangúság megszűnésével a részesek el fognak fogadui elvan más jogviszonyt is, melyben a vezetést átengedik, vagy nyersebben szólva kiszolgál­tatják magukat az ügyvitelben a vezetőnek. Olyan esetben viszont, ahol a részes számára nagyobb jelentősége van annak, hogy ö maga legyen birtokban, mint példáid az előbb emii­tett esetben, ahol a tőkésnek dologi jogokkal való biztosításáról volt szó, olt a vezető fog el­fogadni olyan jogviszonyt, melyben saját va­gyonát a tőkés fél kezébe leszi le és ebből a szempontból kiszolgáltatja magát annak. Mindkét esetben az uj ügylet közeledni fog a vállalkozási, vagy megbízási viszonyhoz, me­lyeknek csak az a hátránya, hogy általában bármikor visszavonhatok. Mégis lesz mód en­nek közvetett elhárítására is, ha a megállapo­dásban eléggé kifejezésre jut, hogy mindkét fél érdekében köttetett és hogy a megbízás ne­talán! visszavonása szerződésszegés, mely a visszavonás esetén esetleg egyébként is járó kártérítésen felül külön kártérítésnek, esetleg kötbéyiek fizetésére kötelez. Kiköthető a meg­bízás visszavonása esetére kötbér mellett az is, hogy a jogügylet tárgya poenale-szerü ala­csony megtérítésért átszáll a megállapodáshoz hű félre, bár természetcsen ez a megoldás is esak akkor vezet dologi jog szerzéséhez, ha az illető jogszerű fél már birtokban van, tehát nemcsak a 'tárgy átadására irányuló igénye keletkezik. Kétségtelen azonban, hogy a fejlődés bár­milyen irányt vegyen is. ott, ahol az alkalmi vagy csendes társaságok nem kénytelenek fel­venni a Kt. társasági alakjait, a társas vi­szony által többé-kevésbé biztosított egyen­rangúság a felek között meg fog szűnni és több-kevesebb biztosítékkal körülvett fidu­ciarius természetű jogviszonyok fognak he­lyébe lépni. SZEMLE. Mély sajnálattal közöljük t. előfizetőinkkel, hogy október 1-től kezdve a lap negyedévi előfize­tési diját kénytelenek voltunk 4000 koronára fel­emelni. Kérjük t. előfizetőinket, hogy az előfizetési dijat postán további felhívás bevárása nélkül be­küldeni szíveskedjenek. Bubla Ferenc. Régi nagy bíráink száma egyre kisebbedik, fogyik. Bubla Ferenc kúriai tanács­elnök, lapunk kiváló főszerkesztője abba a korba jutott, midőn az igazságügyi kormány bölcsessége ugy találta, hogy fiatalabb erőnek kell átengednie helyét. Lehetne ugyan afölött elmélkedni, hogy igazságügyi és fiskális szempontból helyes-e az a felfogás, hogy a 70 évet elért, egyébként munka­ereje teljében levő biró okvetlenül nyugdíjba kül­dendő-e? Mi ez alkalomból nem akarjuk e kérdést bolygatni, mert ebben személyi momentumok fe­szélyeznek. Bubla nem megy megöregedve, nem megy betegen, nem megy elkedvtelenedve nyuga­lomba. Korához mért ritka frissességgel és élet­kedvvel kezdi meg otiumát, hogy újból elővegye kedvelt íróit és könyveit, melyekből a beszélgetés közben ugy szeretett idézgetni. . . Mint a buda­pesti váltótörvényszék jegyzője Nagy Ödön mellett kezdte meg birói pályáját s a VIII. ker. járás­bíróságtól a Kúriáig emelkedett Bubla, megsze­rezve nagy tudásával, műveltségével, éles judiciu­mával azt a nagy birói tekintélyt és hírnevet, melyet csak a Baumgartenek, a Beck Hugók él­veztek a nagy jogászokra és bírákra áhítatos tisz­telettel gondoló tanítványok és jogkereső közönség körében. Mi pedig, akik eddig nagy elfoglaltsága miatt ritkábban élvezhettük a szakiró cikkeit, ezentúl e minőségében gyakrabban fogjuk őt üdvö­zölni, rácáfolván ezzel is arra, mintha Bubla a venia actatisra rászorulna. Egyébként Bubla az Országos Birói és Ügyvédi Vizsgálóbizottság elnökének továbbra is megmarad. .s^. A pénzérték változásának és általában a gaz­dasági változásoknak a hatásait akarja kiegyen­líteni az a törvényjavaslat, amelyet indokolással együtt Lipcsében a «Richterverein beim Reichs­gerichb dolgozott ki és folyó év nyarán hozott nyilvánosságra. A javaslat mindössze két para­grafusból áll és szövege a következő: «1. §. A jelen törvény életbelépése után ke­letkező olyan pénzkövetelések esetében, amelyek­nél a fizetés időpontja a keletkezés időpontjánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom