Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 4. szám - A pénz elértéktelenedésének kérdésével kapcsolatban ...

4. sz. vetélni, ha a kötelezettság teljesítése abbamaradt. Ebből folyólag a felperes az alperesi szállítás fejében előre adott értékeit jogosítva van visszakövetelni; de mert a felperes az ítéleti tényállás szerint az alperesnek a szállítás céljából 10.500 koronát fizetett, csupán ezt az összeget követelheti vissza a szállításit nem teljesítő alperestől, nem pedig ennek az összegnek az előleg-kifizetés napján megfelelő idegen pénzértéket, mert ilyen pénzérték az alperes kezéhez nem jutott éppen annál az oknál fogva, mivel a felperes az alperessel kötött megegyezés folytán az idegen pénzértéknek aznapi árfolyama szerint belföldi pénznemben teljesíthette és teljesítette a szolgáltatást. 45. A K. T. 326. §-a 2. bek.-e csak oly esetre alkalmazható, midőn a fizetendő pénznem a teljesítés helyén nem divatozik. Ha tehát a fizetésre nézve feljesitési helyül Berlin van tényként megállapítva s a vételár márkában van kikötve, akkor átszámításnak helye nincs. {Kúria P. IV. 3230/1921. sz. a. — 1922. febr. 22.) Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a kereseti áru vételára márkában volt meghatározva és nincs megtámadva a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti megállapítása sem, hogy a vételárfizetés teljesítési helyéül a szerződési kikötések értelmében Berlin tekintendő. Erre a tényállásra és megállapításra, valamint arra is tekintettel, hogy ,a most megjelölt teljesítési helyen Berlinben a márka volt és van forgalomban, a K. T. 326. §-ának második bekezdésében foglalt jogszabály a jelenlegi esetre egyáltalán nem alkalmazható, mert a most felhívott jogszabály az idézett törvényhely világos rendelkezése szerint olyan esetre vonatkozik, amikor a szerződés oly pénznemről szól, amely a teljesítés helyén forgalomban nincsen. Ebből folyóan alaptalan az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, amely szerint a fellebbezési bíróság a felhívott jogszabálynak a jelenlegi esetre való alkalmazását helytelenül mellőzte és az alperesnek márka^pénznemben, illetve márkaértékben való fizetési kötelezettségét ezen jogszabály megsértésével állapította volna meg. Alaptalan az alperesnek az a további panasza is, hogy a fellebbezési biróiság az által is jogszabályt sértett volna, hogy a kereseti követelés lejárati idejét meg nem állapította. Alaptalan ez a panasz azért, mert a fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletében megállapított tényállás elfogadásával kifejezetten és világosan megállapította, hogy a kereseti vételárkövetelés az árunak Budapestre érkezésekor volt fizetendő és hogy az áru Budapestre 1918. augusztus 24-én érkezett meg, amiből nyilvánvaló, hogy a kereseti követelés 1918. augusztus 24-én vált esedékessé, hogy tehát annak lejárati ideje erro a napra esett. 46. Átutalás esetében külön kikötés nélkül a hitelező lakhelyétől (telepétől) különböző az a hely, ahová az átutalt összeg küldendő, csupán az elküldendő pénznek rendeltetési helye, de nem tekinthető szerződéses teljesítési (fizetési) helynek. (Kúria P. IV. 5273/4/921. sz. a. — 1922 febr. 28.)* A magyar kir. Kúria a felperes csatlakozási kérelmét elutasítja, ellenben az alperesek felülvizsgálati kérelmének helyt ad és a fellebbezési bíróság ítéletét a per főtárgyára nézve egyedüi megtámadott részében olykép változtatja meg, hogy az alperesek 437,369.35 cseh koronát és annak 1920. évi augusztus hó 25-ik napjától járó 5%-os kamatját 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett a Bécsben 1920. évi augusztus 25. napján jegyzett árfolyam szerint osztrák koronában tartoznak a felperesnek megfizetni, felperest ezt meghaladó keresetével elutasítja. Indokok: Az alperesek felülvizsgálati kérelmiben azon az alapon támadták meg a fellebbezési bíróság ítéletét, hogy a fellebbezési bíróság az anyagi jog megsértésével és a szerződéses kikötés helytelen értelmezésével állapította meg az alperesek által fizetendő vételár tekintetében teljesítési helyül a csehországi Reichenberg várost. Az alpereseknek ez a felülvizsgálati panasza alapos. A meg nem támadott ítéleti tényállás szerint az alperesiek által elfogadott felperesi kötlevél iá fizetésre vonatkozólag ezt a rendelkezést, tartalmazza: Wir habén mit Ihnen vereinbart, dass wir als geleistete Zahlung anerkennen, wenn Sie uns den Nachweis des Bankinstituts in Wien erbringen, dass die Überweisung der fálligen Betráge auf unser Kontó bei der Reichenberger Bank in Ibrem Auftrage ordnungsgemáss von demsielben erfolgt ist. Ez a megállapodás nem kötelezte az alpereseket arra, hogy kizárólag csak a reichenbergi bankhoz való átutalással teljesítsék a fizetési kötelezettségüket, ellenkezőleg a megállapodás oly értelmű feljogosítás volt a Bécsben teleppel bíró felperes részéről az alperesek javára, hogy a felperes fizetésül elfogadja a bécsi banknak azt az értesítését, amelyből kitűnik, hogy e bank részéről az esedékes összegnek az alperesek megbízásából a felperesnek a reichenbergi banknál lévő számlájára való átutalása megtörtént. Az alpereseknek adott ezien feljogosítás azonban nem értelmezhető akként, hogy az alperesek a feljogosítás elfogadásával arra kötelezték volna magukat, hogy a vételárat Reichenbergben tartoznak megfizetni, s pedig azért nem, mert az alperesek jogosítva voltak az átutalás kedvezményének igénybevételének esetében egyéb megállapodás hiányában a Kt. 324. szakaszához képest, a felperes telepén Bécsben fizetni, s mert átutalás esetében is a teljesítésnek Bécsiben kellett történnie, mivel a felperes a megállapodás szerint a bécsi banknak az átutalás megtörténtéről szóló nyilatkozatát már * L. jelen számunkban Dr. Szenté Lajos cikkét s a Szemlét.