Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 4. szám - A pénz elértéktelenedésének kérdésével kapcsolatban ...

4. sz. KERESKEDELMI JOG 65 HAZAI JOGGYAKORLAT. Részvénytársaság. 41. A részvénytársaság megalakulása s az azzal kapcsolatban hozott határozatot csak a bejegyzés tényével emelkednek jogerőre s így a bejegyzés megtagadásával az alapitóknak adott felmentés sem bír joghatállyal. (Kúria P. IV. 2808/1921. sz. a. 1922 január 19.) Indokok: A K. T. 152. §-a értelmében az alapítók a részvényekre befizetett pénzekért az aláíróknak egyetemlegesen mindaddig felelősek, mig ez alól a közgyűlés határozata folytán fel nem oldatnak. Az irányadó tényállás isizerint az alakuló közgyűlés a K. T. 154. §. 5. p. értelmében megadta ugyan a felmentést, de tény az is, hogy a cégbejegyzés iránt előterjesztett kérelem sikertelensége után az ujabb közgyűlés elállott a további' ilyirá^nyu intézkedéstől, illetve a cég bejegyzésétől. ^ Minthogy pedig a fellebbezési bíróságnak az az elfoglalt álláspontja, hogy a részvénytársaság - a cégjegyzékbe való bevezetés előtt nem tekinthető létezőnek, megfelel a K. T. 160. §-a rendelkezésének, .amiből meg folyik, hogy maga a megalakulás s az azzal kapcsolatban hozott határozatok csak a bejegyzés tényével emelkedvén jogi jelentőségre, a kötelező bejegyzés elmaradása folytán az alapitóknak megadott felmentés sem bir hatállyal: az alperesnek az alapitói felelősségének megállapítása ellen intézett felülvizsgálati támadása tehát alaptalan. Uzsora. 42. Az 1877. évi VIII. t.-c. rendelkezéseinek alkalmazása körül a bíróság feladata csak annak meggátlására irányulhat, hogy a hitelező a kölcsön adott összegért birói jogsegély mellett ne jusson nagyobb haszonhoz, mint amennyit részére a törvény a 8%-os kamat fejében enged, ez a birói feladat azonban nem érvényesülhet annak az adósnak védelmére, aki a hitelezőjének uzsorajellegü követelését már kifizette. (Kúria P. IV. 3266/1921. sz. a. — 1922. febr. 28.) Teljesítési hely. 43. A nemzetközi magánjog szabályai értelmében az ügyletek értelmezésénél a teljesítési hely szabályai irányadók, még az esetben is, ha azok a hazai jog szabályaival nem egyezők. (Kúria P. IV. 3204/1921. sz. a. — 1922. márc. 3.} Indokok: Alapos felperesnek az a panasza, hogy az I. rendű alperes ellen irányuló keresetével jogszabálysértéssel utasíttatott el. Ugyanis felperes arra hivatkozott, hogy a szerinte a német birodalom területén, Lipcsében létrejött és ugyanott vagy Zeissben teljesítendő kereseti ügyletre a német birodalmi törvény határozatai alkalmazandók. Ezt az álláspontot a kir. Kúria magáévá tette, mert a nemzetközi magánjog szabályai szerint a kötelmi jogviszonyból eredő kötelezettségek tartalma és terjedelme a teljesítés helyén érvényes jogszabályok szerint lévén elbirálandók, ebből folyólag ebben az esetben arra való tekintettel, hogy a szerződés szerint az ügylet ,ai német birodalom területén fekvő Lipcsében vagy Zeissben volt teljesítendő, a német birodalmi törvény vonatkozó szabályai alkalmazandók. Azonban a német birodalom területén érvényben levő 1897. évi kereskedelmi törvénykönyv (H. G. B.) 373. és 374. §§-ai, valamint az aszerint alkalmazást nyerő polgári törvénykönyv (JB. G. B.} 326. §-a ellentétben a hazai kereskedelmi; törvénynyel kétoldalú szerződésnél, tehát a vételnél is, ha a vevő késedelemben van, nem követeli meg a kártérítést igénylő másik féltől (az eladótól), hogy az árut a vevő rovására eladja, vagy azt megőrizve a vevőnek teljesítésre felajánlja*, hanem ezen előfeltétel kikutatása nélkül is megengedi az absztrakt kár érvényesítését, következésképp anyagi jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság, amikor a kereseti ügyletre a hazai törvény szabályait alkalmazva, felperest elmaradt haszon cimén támasztott követelésével pusztán azért utasította el, mert az árut a vevő rovására el nem adatta. Pénzszolgáltatás. 44. Az ügylet létre nem jötte folytán visszajáró előleg a tényleg fizetett magyar koronaértékben jár, nem pedig azon idegen pénznemben, amelyre az előleg fejében történt fizetés átszámittatott. (Kúria P. IV. 3213/1921. sz. a. — 1922. febr. Í6.)*Indokok: A meg nem támadott ítéleti tényállás szerint a felperes az alperes által szállítandó áruk cseh koronában számítandó vételárának egyharmad részét, vagyis 7000 koronát előre kifizette. A fizetés nem valóságos cseh koronában történt, hanem a felek megegyezéséhez képest a fizetés napján fennállott hivatalos árfolyam szerint kiszámított magyar koronában, amely összeg 10.500 koronát tett ki. Az alperes nem szállított; a felperes egyéb kárának megtérítéséhez való igényét fenntartva az alperestől 7000 cseh koronának viszszafizetését követeli, mig az alperes csak 10.500 magyar koronának visszafizetésére hajlandó1. E tényállás alapján a fellebbezési biróiság az alperest 7000 cseh koronának és a felperesi lefizetés napjától járó törvényes kamatnak, valamint a költségnek megfizetésére kötelezte. Az alperes ezt az ítéleti rendelkezést felülvizsgálati kérelemmel támadta meg. Az alperes felülvizsgálati kérelme a per főtárgya tekintetében alapos. Általános jogszabály ugyanis, hogy valamely kötelezettség teljesítése céljáhól előre adott szolgáltatást vissza lehet kö* Lásd a januári számunkban közölt hasonló tőzsdebirósági határozatot. Szerk.