Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 4. szám - A pénz elértéktelenedésének kérdésével kapcsolatban ...

64 KERESKEDELMI JOG 4. sz. anyag három részre oszlik: I. készpénzfizetés; II. fizetés-szurrogátumok (beszámitás, giro, clearing és a fizetés helyett és végett adás), és III. közve!­tett fizetés (fizetési és behajtási megbízás, utal­vány, hitellevél, váltó és csekk). A vételügylettel kapcsolatban tárgyalja szerző a birói gyakorlat­nak a gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó állás­pontját, a kartellszerzödés érvényességének kér­dését valamint a tőzsdeügyleteket. A fuvarozást és biztositást — a rendelkezésére bocsátott szűkebb keretek miatt — plasztikus tömörséggel foglalja össze, figyelmet forditva azonban itt is az ujabb jogfejlődés minden jelentősebb mozzanatára. — Értesülésünk szerint a kiadó (Grill Károly, IV., Veres Pálné-u. 3) az egész mü megrendelőinek kedvezményes előfizetési árat biztosit; amire szük­ségesnek tartjuk olvasóink figyelmét felhívni. Pénzintézeteink és a közérdek cimmel dr. Zakariás János volt képviselő tollából egy kis füzet jelent meg, melyhez «Magyar tehetségek megmentése» cimen Huszár Károly irt figyelemre méltó előszót. A kis füzet tartalmazza a szerző­nek a Budapesti Ügyvédi Körben és a Lipót­városi Kaszinóban tartott felolvasását, melyben altruisztikus célok követésére kivánja rábirni pénzintézeteinket és vállalatainkat, hogy ezáltal a nagytőke elleni ellenszenvet csökkentse, a tár­sadalmi ellentéteket mérsékelje és a társadalmi békét előmozdítsa. Zárószavában közli a szerző a pénzemberek elutasitó magatartásának indoko­lását is. E füzet szerző két év óta megindított ily irányú akciójának egyik — és mint szerző munkájában írja — nem utolsó láncszeme. A munka szerző kiadásában jelent meg Ára 25 ko­rona. Kapható a könyvkereskedésekben és a tőzs­dékben is. Külföldi irodalom. Nussbaum, Arthur: Das neue deutsche Wirt­schaftsrecht, Berlin 1920. Duchow, Franz: Wirtschaftsrecht. Berlin 1920 (Heft II. von Paul Giesche.) Isay, Hermann: Die Lage der deutachen Pa­tenté in den friiher feindlichen Staaten, Berlin 1921. Az igen ügyesen összeállított munka részletes tájékoztatást nyújt a német szabadalmak sorsáról az entente-hatalmak területén. Rendkívül érdekes a munkának az a része, amelyben ismerteti, hogy milyen módon játszák ki Anglia és Franciaország a békeszerződésnek a német szabadalmakat is védő rendelkezéseit. Angliában a «comptroller» a német szabadalom élvezetébe kizárólagos joggal egy angolt ültethet be és ezzel a német jogosultnak saját szabadalma alapján teszi lehetetlenné, hogy árut vigyen Angliába. Franciaországban az állam az 1920. január 10-ike után bejelentett szaba­dalmakat kisajátíthatja, a továbbiakra az angol helyzethez hasonló állapot van. A könyv a szaba­dalmak érvényesítésére számos gyakorlati taná­csot ad. Wotzke, Johann: Das Bankgesetz und das Statut der Reichsbank. Berlin 1920. Nipperdey, Dr. Hans Kari: Kontraktíerungs­zwang und direkter Vertrag. Jena 1920. Partsch, Dr. Johann: Die Auflösumg der Vor­kriegsvertráge nach Art. 299. a) des Vertrages von Versailles. (Sonderabdruck.) Eckert, Dr. Ghristian: WirtsChaftliche und íinanzielle Folgen des Friedens von Versailles. Bonn 1921. Caselli, Garlo Piola: A kereskedelmi társa­ságok állampolgársága. Torino 1921* Unione Tipografica-Editrice Torinese. Stang, Fredrik: Norvég vagyonjog I. (Nor­végül) Indledning tet Formuerretten. Anden Ut­gave. 1. Halvdet. Forlagt av H. Aschehoug & Co. Kristiania 1921. Dr. Adolf Hamburger: Der bühnenrechtliche Anspruch auf Bescháftigung. Berlin 1920. A 103 oldalra terjedő munka a színésznek a fellépéshez való jogával illetve a színház vezetősé­gének azzal a kötelességével foglalkozik, hogy a szinészt szerephez juttassa. A francia jog ezt a jogot illetőleg kötelezettséget már a XIX. század elején elismerte, a német jogban azonban csak legutóbb tudott magának utat törni. A szerzőnek az a véleménye, hogy a kollektív szerződés sem védi elég hatályosan a szinészek érdekét és ezt törvény utján kell biztositani. Dr. Janks Suman: Das gewerbliche Eigen­tumsrecht in Jugoslavien. Wien 1921. Many. Elismerten kiváló német fordítása a jugo­szláv jogszabályoknak a berlini ipari tulajdont védő hivatal elnökének bevezetésével és magyará­zatával. Dr. Mirtíael Rosenfelder: Die zivilrechtliche Bedeutung der Geldentwertung. (Jehrings Jahr­bücher 71. Bd. 4. H.) Jena 1921. Gustav Fischer. Dr. Walter Lux: Schulung für di© juristisehe Praxis. Müller, Berlin u. München 1921. M. 50. K. Englánder: Zur Theori-e des Patentrechts. Jena 1921. Gustav Fischer. Dr. Albert Hempel: Das Muster- und Kunst­schutz für Kunstgewerbe und Industrie. Plauen i. V. 1921. Ghristian Stoll. v. Glerke: Die deutsche Hanse. Akademische Fesfcrede. Stuttgart 1918. Nipperdey. Dr. Hans Carl, Privatdozent der Rechte an der Universitát Jena, Vertragstreue und Nichtzumutbarkeit der Leistung. Mannheim, Ber­lin,-Leipzig 1921. (Verlag J. Bensheimer.) Szerző szemléltetően tárja elénk a kérdést, hogy a meg­változott gazdasági viszonyok mily hatást gyako­rolnak a más viszonyok közt létrejött szerződé­sekre. Szerző szerint nem a lehetetlenülés s a Krückmann-féle clausula rebus sic stantibus a döntő e kérdéseknél, hanem «die Nichtzumutbar­keit)); feleket a Treu und Glauben (Bgb. 242. §.), vagyis a szerződések belső tartalma, nem pedig külső ereje vezesse cselekedeikben. Szerző odáig megy, hogy a bírónak hivatalból kötelességévé tenné a Nichtzumutbarkeit fennforgásának vizsgá­latát, ami azonban kissé már messze vezetne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom