Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 3. szám - A "békekötés után" kifejezés értelmezése és a gazdasági lehetetlenülés

42 KERESKEDELMI JOG 3. sz. hatósága stb. stb. Mindé, nagyrészt vitás kérdésekre felhívjuk olvasóink figyelmét, óhajtván, hogy azok a nyilvánosság előtt minél behatóbb vita tárgyává tétessenek. (sz.) A hibás távirat jogi jelentősége kérdésében a német Reichsgericht' első polgári tanácsa érdekes határozatokat hozott. A felperessel az alperes három csikóra alkudott és azzal váltak el, hogy az alperes másnap távbeszélőn fogja lakhelyéről, ahol a dolgot még a feleségével meg akarta beszélni, az elhatározását a felperessel közölni. Másnap az alperes, minthogy a távbeszélő összeköttetés megszakadt, a következő táviratot adta fel: «A három csikót nem veszem. Levél megy» és egyidejűleg levélben közölte az okokat, amelyek miatt az ügylettől elállott. A táviratot hibásan adták le: «A három csikót megveszem. Levél megy» szöveggel. A felperes, jóllehet néhány nappal később a levelet is megkapta, a csikók átvételére ési a tartási költségek megtérítésére kérte az alperest kötelezni. A Reichsgericht megállapította, hogy akkor, amikor a táviratbeli elfogadó és a levélbeli lemondó nyilatkozat a felpereshez megérkezett, az alperes részéről akaratnyilvánítás nem is történt, a szerződés tehát nem jött létre. Ha a felperes ezzel szemben a távirati közlést akaratnyilvánításnak vette, az ő tévedése az oka, hogy a levelet mint az akaratnyilvánítás megváltoztatását fogta fel. Ezzel a tévedéssel szemben az alperes nem köteles az állítólagos akaratnyilvánítását megtámadni. Természetesen azt a kérdést, hogy a «levél megy» kifejezéssel megtoldott hibás távirat mellett mikor nem jön létre szerződés és mikor kell a létrejött szerződést tévedés cimén megtámadni, a «Treu und GTauben» alapján az eset körülményei szerint lehet csak megítélni. IRODALOM. Hazai irodalom. A kommunizmus gazdasági leszerelése. Ez alatt a cim alatt egy husz ívre terjedő kitűnő jogi forrásmunka jelent meg a magyar könyvpiacon. Szerzője: Csák E. Viktor oki. közgazdász, kereskedelmi minisztériumi számvevőségi igazgatój aki ennek a munkának megírásával értékes és nélkülözhetetlen kézikönyvet ad a magyar jogászközönségnek. A szovjetgazdálkodás peres és perek nélküli likvidálása lehetetlen a szovjetintézmények konstrukciójának és a magyar állami jogrend alapjára való visszatérésnek, e visszatérés jogi szabályozásának a részletes ismerete nélkül. Csák E. Viktor ebben a könnyen kezelhető könyvében mindezeket az ismereteket rendszerbe gyűjti. Munkája azonban több mint gyűjtés, mert mint elméletileg és gyakorlatilag képzett közgazdász nemcsupán becsületes kompilációra törekedett, hanem egyúttal a gyakorlati használat szempontjából kritikai szemmel nézi az idetartozó meglehetősen szertefolyó rendeleti joganyagot és rendszeres, élvezetes stílusban megirt szakmunkát nyújt. A könyv három részre pszlik. Az elsőben a szovjetberendezkedést ismertéti konkrét adatok nyomán, a másodikban a kommunizált intézmények likvidálásának müveletét tárgyalja, végül a harmadikban az 1921. év végéig megjelent összes kormányrendeleteket dolgozza fel megfelelő csoportosításban. A könyv az első egyetlen olyan kommentár, amely az egész idetartozó anyagot szervesen egybefoglalja. A könyvhöz Tóry Gergely miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium gyáripari osztályának vezetője irt bevezetést. A 350 oldalra terjedő könyvnek ára 200 korona. A pénzt a szerző cimére (L, Alkotás-utca 15.) kell küldeni. Kapható ezenkívül Kókai Lajos könyvkereskedésében (IV., Kammermayer-utca 3.) is. Külföldi irodalom. K. v. Gareis: Rechts-Encyklopádie und -Methodologie als Einleitung in die Rechtswissenschaft. 5. kiad. Giessen 1920. v. Below: Probleme der Wirtschaftsgeschichte. Tübingen 1920. Staub: Kommentár zur Wechselordnung. 9. Auflage. Rerlin 1921. A. Seligsohn: Patentgesetz und Gesetz betreff. den Schutz von Gebrauchsmusteirn. 6. kiad. Berlin-Leipzig 1920. H. Isay: Patentgesetz und Gesetz betreff. den Schutz von Gebrauchsmustern. 3. kiad. Berlin 1920. Fr. Schlegelberger: Das Recht der Neuzeit. Ein Führer durch das geltende Recht Deutschlands aus der Zeit von 1914 bis 1921. Berlin 1921. K. Lehmann: Deutsches Handelsrecht. Neu bearbeitet von Hoeniger. Berlin-Leipzig 1921. Heft I. (117 1.) H. Grossmann: Die Betriebsbilanz und die Be'triebs-Gewinn- und -Verlustrechnung nach dem Gesetz vom 5. Február 1921 mit erláuterten Beispielen. Berlin 1921. Pistorius: Die deutsche Finanzwirtschaft und der Ausweg aus der Not. Enke, Stuttgart 1920. A szerző végigvezet bennünket Németország háború Htlatti és háború utáni pénzügyi intézkedésein. Megállapítja, hogy a háború után alkotott pénzügyi törvények számtalan adó összevisszaságát mutatják tervszerű rend nélkül. A közvetett adókat sokkal jobbnak tartja a magas kulcsú egyenes adóknál, mert az utóbbiak elől a tőke, ha tiltott utakon is, könnyen menekül. A szükségből kivezető egyetlen ut: dolgozni és takarékoskodni, vagyis többet termelni és kevesebbet felhasználni. Nagyon kérdéses az a további megállapítása, hogy amilyen fokban pótoltatnak a háborúban elveszett javak, olyan fokban fog a raluta is emelkedni.