Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 2. szám - A részvényváltság lerovása ...

26 KERESKEDELMI JOG 2. sz. 3021/1915. M. E. szám alatt kiadott (a Budapesti Közlönynek 1915. évi 100. és 190. számában kihirdetett) rendeletek alkalmazását a jelen rendelet nem érinti. Budapest, 1922. évi január hó 5. napján. A magyar királyi kormánynak 402/1922. M. E. számú rendelete a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készitése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1914. évi I. t.-c. 12. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A részvénytársaságok és szövetkezetek a legutóbbi üzletévükre vonatkozólag készített mérlegeikben, úgyszintén a régebbi üzletévekre vonatkozó mérlegeikben, amelyek elkészítésére a 269/1916. M. E. sz. kormányrendelet 1. §-a alapján halasztást nyertek, az értékpapírokat — az alábbi kivételekkel — legfeljebb abban az értékben vehetik fel, amely a legutóbbi üzletév utolsó napján a papírok értékének, illetőleg árfolyamának megfelel. A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok legfeljebb abban az árfolyamban vehetők fel a mérlegbe, amelyen e papírokat a budapesti tőzsdén a legutóbbi üzletév utolsó napján, ily jegyzés hiányában pedig ezt a napot megelőzőleg legutoljára jegyezték, de semmi esetre sem magasabb értékben az 1921. évi december hó 31-iki árfolyamnál. — A 2. és 3. §§-ok a fix kamatozású s egyrészt nem az állam (2. §.), részint az állam által (3. §.) kibocsátott fix kamatozású papírok árfolyamát állapítják meg és kimondják hogy: Amennyiben az 1914. évi augusztus hó 1-eje óta az 1912. évi LXIII. t.-c. 17. §-a alapján kibocsátott magyar államadóssági címletek (hadikölcsönkötvények és pénztárjegyek) a legutóbbi üzletév utolsó napjának megfelelő forgalmi értéküknél magasabb értékben vétetnek fel a társaság mérlegébe, a társaság részvényei, illetőleg üzletrészei után nem fizethet magasabb osztalékot, mint amennyit az előző üzletévre fizetett. Az osztalék korlátozására vonatkozó fenti rendelkezések az igazgatósági jutalékokra nézve is megfelelően alkalmazandók. 4. §. Sorsjegyek és nyereménykötvények nem vehetők fel a mérlegbe magasabb értékben, mint amely a legkisebb nyereménnyel való kisorsolásuk esetén kifizetésre kerülő összegnek a nyereményadó levonása után megfelel. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe s az életbelépése előtt már közgyülésileg jóváhagyott mérlegekre nem vonatkozik. Budapest, 1922. január hó 16. A tisztességtelen versenyről szóló törvény kimerítő és alapos kommentárján dolgoznak Bálás P. Elemér dr. ig. min. osztálytanácsos és Kuncz Ödön dr. lapunk szerkesztője. A kommentár rövidesen megjelenik, mihelyt a törvényhozás a benyújtott javaslatot törvényerőre emeli. A kommentár körülbelül 10 ív terjedelemben fog megjelenni és legfőbb célja az, hogy hazai jogászainknak és kereskedelmi és ipari köreinknek (különösen a kamarák választott bíróságainak) megbízható kalauza legyen ebben a nálunk uj jogmatériában. Olvasóink figyelmét szükségesnek tartjuk már most is felhívni a törvényjavaslat megszerkesztésében tevékenyen részt vett szerzők előkészület alatt álló müvére. IRODALOM. Hazai irodalom. A budapesti áru- és értéktőzsdének pénznemekre és külföldi kifizetésekre vonatkozó szokásai. Magyarázatokkal ellátták: dr. Zerkpvitz Zsigmond ügyvéd és dr. Frigyes Béla ügyvéd tőzsdei jogügyi titkár. Ára 80 korona. Mindkét kommentátor résztvett a szokások kodifikálásában s igy ha szerénységük tiltja is, hogy megjegyzéseiket hivatalos magyarázatnak tüntessék fel, azok taíán mégis többet fejeznek ki egyéni véleménynél. A kis könyv mint az OMKE könyvtárának V. kötete az OMKE lapkiadó r.-t. kiadásában jelent meg. Külföldi irodalom. Wolfgang Cohn: Kann das Geld abgeschafft werden? Gustav Fischer, Jena 1920. Weber Adolf korán elhunyt jeles tanítványának posthumus munkája az oroszországi viszonyokra figyelemmel igen aktuálisnak mondható kérdéssel foglalkozik. Fejtegetései során arra az eredményre jut, hogy elméletileg a pénzgazdaság és a pénz nélküli gazdaság két önálló egymással ellentétes gazdasági rendszer, a gyakorlatban azonban a kettő közt átmenet van. Semmi esetre sem lehetne a pénzt hatalmi szóval kiküszöbölni és hosszas fejlődés utján legfeljebb a Bebel által kifejtett arra a pontra lehetne eljutni, hogy a munka produktumai elvesztenék az áru jellegét és ezzel a pénz feleslegessé válnék. A régi állapot bizonyos maradványai azonban még ekkor sem tűnnének el. Dr. Kari Görres: Das Lichtspielgesetz im Lichte des Verwaltungsrechtes. Jung-Verlag. Tauberbischofsheim 1921. Dr. Emánuel Adler: Der Name im deutschen und österreichischen Recht. Berlin 1921. Franz Vahlen. A névjoggal kapcsolatban a judikaturában főleg ujabban számos nehezen megoldható kérdés merült fel. A szerző mindezeket a német és osztrák jog párhuzamos figyelemmel kisérése mellett világítja meg és a francia judikaturát is feldolgozza. Foglalkozik a jogi személyek nevével és az álnevekkel is. Külön fejezetet szentel a nemzetközi névjognak. Sajnos a kereskedői névre vonatkozó kérdéseket nem fejtegeti. Ezt nyilván külön munkának tartja fenn. Dr. Heinrich Klang: Unerschwinglichkeit der ieistung. Manz, Wien 1921. M. 5.60.