Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 1. szám - Filmcenzura Németországban - Nemzetközi munkásjog a párisi békeszerződésben

1. S25. Vasúti fuvarozás. 7. Drágaságok fogalma alá csakis súlyuk és terjedelmükhöz képest aránytalanul nagyértékü tárgyak vonhatók, ezek közé azonban csontevőeszköz, női muff és boa, valamint általában véve szőnyegek nem sorozhatok. (Kúria P. IV. 1788/1921. sz. a. — 1921. okt. 18-án.) 8. A vétkes gondatlanságból okozott kárért a vasút — tekintet nélkül a V. Ü. Sz. póthatározmányaira — teljes kártérítéssel tartozik. (Kúria P. IV. 2169/ 1921. — 1921. nov. 15-én.) Indokolás: A tárgyalási jegyzőkönyv szerint a felperes teljes kár megtérítéséhez való igényét arra is alapította, hogy a kárt az alperes alkalmazottai okozták. Vagyis a kártérítés alapjául az alperes alkalmazottainak vétkességét is megjelölte. Az e tekintetben meg nem támadott irányadó tényállás szerint az árunak megdézsmáíása, illetőleg az egyik hál felszakítása utján elkövetett lopás folytán keletkezett felperes károsodása. Akár a vasút alkalmazottai, akár más idegen személy követte is el a lopást, ez kétségtelenül csakis ugy volt elkövethető, hogy a szállítás közben az árura felügyelő közegek a köteles felügyeletet vétkes gondatlansággal elmulasztották. Ennélfogva helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy alperes kártérítési felelőssége az alkalmazottainak vétkes gondatlanságából folyik. Minthogy pedig a V. Ü. Sz. 35. §. 2. bekezdése szerint vétkes gondatlanságból folyóan okozott kárért a vasút, — tekintet nélkül a póthatározmány rendelkezésére — a V. Ü. Sz. 95. §. alapján teljes kártérítéssel felelős, — a fellebbezési bíróságítélete anyagi jogszabályt nem sért. Váltó. 9. Az állandó birói gyakorlat értelmében a váltótörvény 92. §-a alapján azzal a váltóbirtokossal szemben is, aki nem váltói uton szerezte meg a váltó birtokát, csak azokat a kifogásokat lehet érvényesíteni, amelyeket az alperes az ellen hozhatna fel, akinek részére a váltói kiállította s akitől a váltót felperes megszerezte. (Kúria P. IV. 2572/ 1921. sz. a. — 1921. nov. 8-án.), 10. A váltótörvény 39. §-ának az a rendelkezése, hogy a váltóadós csak a nyugtatványozott váltó kiadása ellenében tartozik fizetni, nem zárja ki azt, hogy a váltóbirtokos a kifizetett váltót a fizetést teljesítő adós intézkedéséhez képest magánjogi alapon valamely harmadik személynek szolgáltassa ki. (Kúria P. IV. 2331/1921. sz. a. — 1921. nov. 22-én.) Az 1. és 2. alatt csatolt nyilatkozatok tartalma szerint a fizetést teljesítő elfogadó s a kibocsájtó, illetve forgató felperes az általuk az alperes mint váltóbirtokos részére kifizetett kereseti váltókat a Tokajhegyaljai bor- és árukereskedelmi r.-t. részére kötötték le az annak ellenük fennálló követelése biztosítására azzal, hogy a váltók neki adassanak ki; az pedig, hogy alperes erről a lekötésről értesíttetett, a peres felek közt nem vitás, de nem is lehet kétséges szemben azzal, hogy a lekötést tartalmazó nyilatkozatokat a fellebbezési bíróság ítélete szerint fellebezése kapcsán az alperes \erjesztette elő. Az elfogadó s a kibocsájtó, illetve forgató, valamint a Tokaj hegyaljai bor- és árukereskedelmi r.-t. között létrejött ez a megálla.podás a fizetést teljesítő adósokat a kifizetett váltók kiszolgáltatására megillető jog tekintetében lényegileg az engedmény jogi hatásával bír, s alperessel szemben az anyagi jog szabályai értelmében azt a jogi következményt vonta maga után, hogy ő a kérdéses váltókat saját jogi helyzetének veszélyeztetése nélkül a neki fizetést teljesítő adósoknak ki nem adhatta. A fizetést teljesítő adósoknak ez a rendelkezése kizárja a felperes kereseti igényének érvényesithetését; annak pedig, hogy felperes az 1. és 2. alatti nyilatkozatok kiállítása után 1920. évi január hó 29-én kelt B. alatti levelében megtiltotta alperesnek azt, hogy a váltókat bárkinek s főleg a fennebb megjelelt részvénytársaságnak kiszolgáltassa, jogi jelentősége nincs, mert az I. és 2. alattiakban foglalt lekötéssel szemben a Tokajhegyaljai bor- és árukereskedelmi r.-t. hozzájárulása nélkül, egyoldalúan, a váltók kiadásáról joghatályosan többé nem rendelkezhetett. Tőzsde. II. A tözsdebirósági alávetés kellékeire és kötelező erejére nézve nem a Pp. 45. §-a, hanem az 1881: LIX. t.-c. 94. §-ának b. pontja irányadó. (Kúria P. IV. 2490/1921. sz. a. — 1921. nov. 30-án.) Súlytalan tehát az a felülvizsgálati panasz, hogy a kötlevél nem tartalmazza a rendes bíróság előtti^ perindítás kifejezett kizárását; az a további panasz pedig, hogy a felperes egyoldalú alávetéséből a felek kétoldalú nyilatkozata meg nem állapitható, a Pp. 535. §-a értelmében figyelembe nem jöhet: mert a tárgyalási jegyzőkönyv és az ítéleti tényállás szerint a felperes az alperes birtokában levő és a tözsdebirósági alávetést tartalmazó okirat felmutatása után egyáltalán nem hozta fel azt, hogy ily okiratot egyedül ő irt alá és hogy az alperes ugyanilyen tartalmú ellenkötlevelet ki nem állított. A Magyar Jelzálog Hitelbank december 28-án tartotta évi közgyűlését, mely tekintettel arra, hogy az intézet külföldi kötelezettségeire nézve folyamatban lévő tárgyalások még nem voltak befejezhetők, azt határozta, hogy az 1918—1919. egyesitett üzletévben és az 1920. üzletévben elért tiszta nyereség, összesen 18,810.837 korona 07 fillér, az 1921.,üzleti évre vitessék át. Hirdetések felvétetnek a lap kiadóhivatalában. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest, V., Vilmos császár-ut 34.